A pólusvárosok fejlesztési lehetőségeiről tanácskoztak

Hazánk Európai Unióhoz történt csatlakozásának idei, huszadik évfordulója alkalmából az EU területfejlesztési politikájának gyakorlati megvalósulását, azon belül kiemelten a hazai regionális központok, azaz pólusvárosok fejlesztési eredményeit tekintették át a Magyar Urbanisztikai Társaság csütörtöki, országos konferenciájának résztvevői, amelynek a Szegedi Akadémiai Bizottság székháza adott otthont. 

A házigazda pólusváros képviseletében Kovács Zoltán, az SZTE Gazdaság- és Földrajztudományi Tanszék tanszékvezetője rámutatott, hogy Szegeden milyen nagy mértékű fejlődési lehetőségeket vetít előre a BYD elektromosautó-gyár megtelepedése. 

 – fejtette ki, majd a reményteli jövő mellett a város egyik legfőbb kihívására is kitért köszöntőjében. 

– Szeged immár klímazónát váltott. A száraz kontinentális klímatartományból átkerült a mediterrán klímatartományba. A Glattfelder Gyula téren három legyezőpálmát ültettek be a városi kertészek munkatársai nem dézsába, nem ágyásba, nem mobilszerkezetbe, hanem a park kellős közepébe. Ez is egy mementó, amely vélhetően felhívja a figyelmet arra, hogy van még mivel foglalkozzunk – mondta.

Az előadók abban egyetértettek, hogy a pólusváros-program hazánkban – azaz az erős növekedési központok kialakítása, amelyek pozitív gazdasági hatással lesznek a régiókra – még igencsak gyerekcipőben jár. Szaló Péter regionális tervező, volt területfejlesztési helyettes államtitkár előadásában rámutatott a jelentős innovációs megosztottságra Európában Kelet és Nyugat között. Úgy fogalmazott, hogy a pólusszervezés gyakorlatilag leállt hazánkban, ugyanakkor azt is elmondta, hogy a program fellendülésének új esélyét látja a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium színrelépésében, valamint az új Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció kidolgozásában.