Továbbra sem keresünk sokat

Tavaly a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 516 ezer forintot, míg adókedvezmények nélküli nettó átlagkereset 343 ezer forintot tett ki – számolt be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Fókuszban a vármegyék című kiadványában. Megjegyezték, hogy a területi különbségek valamelyest csökkentek az egy évvel korábbihoz viszonyítva, és közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 526 ezer, a nettó átlagkereset pedig 350 ezer forintra növekedett.

– Évek óta a 10-11-ik helyen szerepel az átlagkereseteket nézve Csongrád-Csanád a főváros és a megyék alkotta húszas listában – írtuk meg a tavalyi esztendő első negyedévéről, és ugyanerről tudtunk beszámolni az I-III. negyedév adatai alapján, most pedig az egész tavalyi esztendő adatait elemezve is elmondható, hogy nem változott a helyzet. Országos szinten sem történt jelentősebb átrendeződés, hosszú évek óta továbbra is csak Budapesten és Győr-Moson-Sopron vármegyében haladta meg az országos átlagot a nettó átlagkereset, ez tavaly egyébként 342 ezer 984 forint volt.

A KSH egyébként a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagbérét a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai alapján vizsgálja.

Tavaly Csongrád-Csanád vármegyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 443 ezer forint volt, míg az adókedvezmény nélkül számított havi nettó 295 ezret tett ki. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlag 451 ezerre, a nettó pedig 300 ezer forintra emelkedett. Amennyiben a közfoglalkoztatottakkal együtt nézzük, a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 19 százalékkal volt több, mint 2021-ben, ám a növekedés üteme hiába haladta meg az hazai átlagot, ennek ellenére 14 százalékkal van elmaradva Csongrád-Csanád az országos átlagtól.

A KSH kitért arra is, hogy a bruttó bérek a versenyszférában 16 százalékkal, míg a költségvetésiben 11 százalékkal emelkedtek tavaly. Ez jobb arány, mint a 2021-es, akkor 7,4 százalékos volt a növekedés.

Amennyiben nemzetgazdasági áganként böngésszük az adatokat, elmondható, hogy a fizikai foglalkozásúak közül közfoglalkoztatottak nélkül számolva a legtöbbet a közigazgatásban dolgozók vihettek haza vármegyénkben, átlagosan 411 ezer forintot, míg legkevesebbet az egészségügyi szolgáltatás területén dolgozók, ők mindössze 202 ezret. A vármegyei átlag nettó 235 ezer forint volt. A szellemi foglalkozásúaknál pedig az információ és kommunikáció területén dolgozók jártak a legjobbak, ők átlagosan nettó 422 ezret kerestek, a statisztikában egyéb szolgáltatásként feltüntetett csoportba tartozók viszont csak 215 ezret, a vármegyei átlag pedig 365 ezer forintra jött ki.