Mindennapi kenyerünk: közel ötszörös is lehet az árkülönbség

A KSH adatai szerint a fehér kenyér fogyasztói átlagára januárban megközelítette az 1000 forintos lélektani határt. Míg egy évvel ezelőtt egy kilóért átlagosan 458 forintot fizettünk, jelenleg 966 forintot kérnek érte. Megduplázódott tehát 12 hónap leforgása alatt az ára, ezzel a termékinflációval uniós rekorderek lettünk és világszinten is a TOP 10-be kerültünk. De hónapról hónapra is érezhetjük, hogy egyre mélyebben kell ezért az alapvető élelmiszerért a zsebünkbe nyúlni: decemberről januárra például 7 százalékos volt a drágulás.

Az árak között egyébként hatalmas különbségek vannak, egy bolton belül is négyszeres eltérést tapasztalhatnak a vásárlók. Szerda délelőtt a Szeged Novában néztünk szét. A legolcsóbb fehér kenyér 559 forintba került, de lehet kapni 2000 forintos kilós áron is – igaz, az már dióval, fügével dúsított. Hasonló kilós árra jön ki a kovászos zsemle is, melyből egy 10 dekás darab 199 forintba kerül, de aki megelégszik például a vizes zsemlével, az 52 grammosat most megkaphatja akciósan 45 forintért. Vannak egyébként máshol még az említetteknél is jóval magasabb árak: akad olyan vármegyei üzemi kenyér, melynek kilójáért 2600 forintot kérnek, a kézműves termékek pedig még ennél is drágábbak lehetnek.

A pékségek nem szívesen nyilatkoznak a téma érzékenysége miatt. Egy neve elhallgatását kérő szakember azonban lapunknak rávilágított: túl sok szempont alakítja most az árakat, így még két üzemet sem lehet összehasonlítani, ha arra vagyunk kíváncsiak, mennyibe kerül jelenleg a kenyér előállítása. – A pékségeknél hagyományosan a két legjelentősebb árképző tényező a munkaerő és a liszt beszerzési ára. Előbbi mindenhol másképp esik latba attól függően, hány embert és milyen rendszer szerint foglalkoztatnak, a kötelező minimálbér emelés azonban mindenképpen plusz költséget jelent. A liszt ára ugyan most zuhan, árcsökkenést ez azonban majd csak a következő aratási szezonban hozhat, addig ugyanis a már megvásárolt drága búzát használják az üzemek. Mindehhez pedig hozzájön az energia ára, melyet minden vállalat más áron kap – sorolta informátorunk. Hozzátette, mindez csak az előállítási költségeket befolyásolja, melyek viszont nincsenek sokszor köszönőviszonyban sem azzal, amit a vevők a boltokban látnak. 

A drágulás egyébként még nem ért véget, 10-15 százalékos árcsökkenésre pedig csak az aratás után számíthatunk. Vélhetően addigra átlépjük majd a lélektani ezer forintos kilónkénti átlagárat. Érdemes lehet tehát kihasználni az otthoni sütésben rejlő lehetőségeket: egy kiló ársapkás liszt 160 forint körül van, egy élesztő 140 forint. Az alapanyag költség tehát a legegyszerűbb kenyér esetében 300 forint, melyet egy panelben élő, átalánydíjat fizető háziasszony gázsütőben "ingyen" elkészíthet. De egy villany sütő is kevesebb mint fél kilowatt áramot fogyaszt el a szükséges egy óra alatt, mely rezsicsökkentett áron számolva 35 forint plusz kiadást jelent.