Tíz év alatt eltűnt Szentes

Egy Szentes méretű város lakosságával, vagyis 27 ezer fővel csökkent a vármegye népessége 2011 és 2022 között – olvasható ki a tavalyi népszámlálás előzetes adataiból. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban publikált kiadványából az is kiderült, hogy az elmúlt évtizedben folytatódott vármegyénkben a népességfogyás. Amíg 2011-ben 417 ezren, addig tavaly ősszel már csak 391 ezren éltek Csongrád-Csanádban.

A népességcsökkenés nagyrészt a demográfusok által természetes fogyásnak nevezett jelenségre vezethető vissza, vagyis az elmúlt évtizedben 24 ezerrel többen haltak meg, mint ahány gyermek született. Az elvándorlás is kedvezőtlenül hat: a két legutóbbi népszámlálás között háromezren az ország más részeibe vagy külföldre költöztek.

Csongrád-Csanád vármegyében továbbra is „nőuralom” van: 187 ezer férfira, 204 ezer nő jut. A lakosság csaknem kétharmada 15 – 64 év közötti, míg az 53 ezer gyerekkorú személyre 86 ezer nyugdíjas jut.

A vármegye népessége 1980-ban volt a csúcson, akkor 456 ezren éltek itt, azóta évtizedről évtizedre megállíthatatlanul csökken a lakosságszám. Az elmúlt bő negyven évben 65 ezer fővel lettünk kevesebben, ez olyan, mintha eltűnt vagy elköltözött volna a vármegyéből Hódmezővásárhely, Csongrád és Algyő teljes lakossága.

A Dél-alföldi Régióban is hasonló demográfiai folyamatok zajlanak: Békés és Bács-Kiskun vármegyét is sújtja a népességfogyás, bár eltérő mértékben. Míg nálunk 2011 és 2022 között 6,3 százalékkal csökkent a lakosságszám, a szomszédos Bács-Kiskunban 5 százalékkal, Békés vármegyében pedig 12,6 százalékkal. A népességfogyás a fővárost sem kíméli, egy évtized alatt 2,7 százalékkal, 47 ezer fővel, 1 millió 682 ezerre csökkent Budapest lakossága. Hol van már a kétmilliós világváros? 1990-ben ragadt. 

A 19 vármegye közül mindössze kettőben nőtt a lakosság: Pest vármegyében 10 százalékkal (122 ezer fő), valamint Győr-Moson-Sopron vármegyében 4,4 százalékkal (20 ezer fő) élnek többen, mint 2011-ben. Mindkét vármegye abban a szerencsés helyzetben van, hogy a természetes fogyást a beköltözők száma lényegesen felülmúlja, ezért nőhet a lakosság száma.