Szeged ad otthont a 60. Közgazdász-vándorgyűlésnek - Galéria

– Olyan válsághelyzetben vagyunk a világ összes többi országával együtt, amelynek kapcsán érdemes vitatkozni, eszmét cserélni. Reményeim szerint olyan gondolatokkal zárul az idei vándorgyűlés, amelyeket összegyűjtve, a gazdasági kormányzat részére eljuttatva, hozzájárulhatunk ahhoz, hogy ezt a válságot a legkisebb veszteségekkel vészeljük át – mondta el csütörtökön Szegeden Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke.

Megyeszékhelyünk ad ugyanis otthont a 60. Közgazdász-vándorgyűlésnek csütörtöktől péntekig. A kétnapos konferencián mintegy 600-an vesznek részt személyesen vagy online, a résztvevők pedig csaknem 160 előadást, kerekasztal beszélgetést hallhatnak magas színvonalú előadóktól. Csütörtökön az első előadó Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt, aki arról beszélt, hogy a közgazdászok is akkor tudják megoldani a következő évtizedek kihívásait, ha fejben váltanak és új gondolkodásmódot alkalmaznak, éppen ezért a Magyar Nemzeti Bank is erre törekszik, jelenleg a fenntartható közgazdaság elveit dolgozzák ki.

Matolcsy szerint a fenntarthatóság köré épített közgazdasághoz új források kellenek, ilyen forrás például a komplexitás törvénye, a Pareto-elv, valamint a történelmi DNS-elmélet is, de úgy véli, a természettudományt is társítani kell a közgazdasággal. Jelezte, a siker érdekében nagyobb összetettségre kell törekedni, mérni kell folyamatosan az eredményeket és egyensúlyi növekedésre kell törekedni.

Laurent Maurin, az Európai Beruházási Bank közgazdasági osztályának vezetője is előadott, aki szerint digitális és zöld átállásra van szükség, de ehhez jobban kell integrálni a pénzügyi piacokat az Európai Unióban, ahol zöld beruházásokat kell végrehajtani, ezekhez viszont tőkére van szükség. Közölte, a koronavírus és a háború hatása miatt kettős kihívás elé néznek a vállalatok, amelyeknek a digitális átállás segíthet igazán a válság átvészelésében, a digitalizációt ugyanakkor már megalapozta a koronavírus.

Rámutatott, az árak hosszan tartó emelkedése fenntarthatósági kérdésbe csap át, éppen ezért szimuláció során vizsgálták, hogy milyen a gazdaság érzékenysége akkor, ha az árak megkétszereződnek, és ha megszűnne az export Oroszországba, Ukrajnába és Belorussziába. Az eredményeket a hónap végén közlik majd.

Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója is értékes információkat osztott meg. Mint mondta, a post-Covid infláció már tavaly elkezdődött, az nem a háború hatására indult el, viszont a háború tetézte azt, a válságkezelés érdekében bevezetett ársapkák pedig a bankszektort is nehéz helyzetbe sodorták, ahogyan a magas extraadó is. 

Közölte, a magas államadósság tovább tetőzi a problémát, ugyanakkor hazánk más országokhoz képest jobb helyzetben van, hiszen míg mi 80 százalék alatti adóssággal szégyenkezünk, addig Franciaországnak például 100 százalékot meghaladó, GDP-hez mért adóssága van. Hangsúlyozta, a magyar gazdaság erősen integrálódott az európai gazdaságba, így osztozni fogunk Európa sorsában, éppen ezért lenne fontos, hogy mielőbb megkapja hazánk az uniós forrásokat, már a helyreállítási forrásokhoz való hozzáférés is sokat segítene.

Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke is előadott, beszélt arról, hogy az EU-ban az ötödik legalacsonyabb munkanélküliség hazánkban van, a foglalkoztatottság meghaladta a 74 százalékot idén, a beruházási ráta pedig a Covid alatti időszakban is 3-4 százalékponttal magasabb volt, mint 2008-ban. Windisch szerint az sem mindegy, hogy milyen pénznemben van valaki eladósodva, hazánk ebből a szempontból is jól áll, hiszen a 2010 körüli évekhez képest csaknem felére, 25,4 százalékra csökkent a devizahitelünk.