1 órája
Az Alföldi Állattenyésztési Napokról is lógott már meg tenyészállat
Négy nap után, békésen legelészve találták meg Rio Garcia Dezertőr Ferdinándot, akire igaz a mondás, „Nevében a sorsa”. Az Angus tenyészbika a kaposvári állattenyésztési napokról dezertált. A hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napok 31 éves történetében is előfordult két szökés. Az egyik szürkemarhát lasszóval fogták be, a másikat kábítólövedékkel.
Az Angus fajtájú fiatal, 650 kilós tenyészbika most mutatkozott volna be először a Kaposvári Állattenyésztési Napokon, de valószínűleg nagyon megijedt, átugrotta a karámot és kereket oldott. Az Alföldi Állattenyésztési Napok kezdeti időszakában is előfordult szökés.
A legnagyobb kihívás, hogy ne lógjanak meg a „főszereplők”
Kaposváron Ferdinánd kiszaladt a főútra, majd bevetette magát egy erdőbe. Négy nap után egy repcetáblában látták meg a legelésző tenyészbikát. Ferdinándot kábítólövedékkel terítették le, de a szállítójárműre már maga sétált fel. A kirándulás tehát jól végződött.
S hogy miért is különösen érdekes a kaposvári történet Hódmezővásárhelyen? Itt található Közép-Európa legnagyobb és legnagyobb múltú állatkiállítása, az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásár, amit jövőre már 32. alkalommal rendeznek meg. Kíváncsiak voltunk, Hódmezővásárhelyen akadt-e már dezertőr tenyészállat.
Az állattenyésztési napokon az egyik legnagyobb kihívás pontosan az, hogy nehogy meglógjon egy állat
– mondta Kocsis László, az Alföldi Állattenyésztési Napokat szervező Hód-Mezőgazda Zrt. főállatorvosa.
A kiállítási állatok otthon is hallgatnak zenét
– Az állatoknak stresszt okoz a szállítás, mostanában a magas májusi hőmérséklet is, és az is, hogy idegen környezetbe kerülnek. A stressz „harcolj, vagy menekülj” választ is indíthat. Ezt meg kell előzni. A gazdák már otthon kezdik a tenyészállatok felkészítését a kiállításra. A szarvasmarhákkal például heteken keresztül gyakorolják a felvezetést és szoktatják őket a hangos zenéhez is. Az állat megnyugtatásának egyik legjobb módja, ha mellette van a gondozója, aki simogatja, a szarvasmarháknál a kéz mellett a vakaró használata is jó hatású. A meleg is stresszeli az állatokat, amit nádtetővel árnyékolt, jól szellőző karámokkal enyhítünk. Fontos, hogy a megszokott időben történjen az etetés, a teheneknek a fejés is. Az állatok viselkedése ezek mellett sem teljesen kiszámítható – tudtuk meg Kocsis Lászlótól.
Az Alföldi Állattenyésztési Napok történetében is volt két szökés
A főállatorvos elárulta, az Alföldi Állattenyésztési Napok harmincegy éves történetében kétszer fordult elő, jó húsz éve, hogy kereket oldott egy állat. Mindkettő szürkemarha volt. Ez a fajta a szabadtartáshoz szokott, nehezen viseli a bezártságot.
– Az első még a borját is hátrahagyta, úgy vágtatott el, ahogy mondják, farka felvágva. Mintegy nyolc kilométeren keresztül futottak utána a cégünk saját állatgondozói, végül lasszóval fogták be valahol a Rárósi úton és traktor mögé kötve vezették vissza. A másik alkalommal csak a Szegedi Vadaspark munkatársai segítségével sikerült befognunk a szökésben lévő szürkemarhát. Kábítólövedékkel terítették le. A biztonságos helyen szépen felébredt. Ez után az eset után mi is vásároltunk kábítófegyvert, de az elmúlt húsz évben szerencsére nem volt rá szükség – említette meg Kocsis László főállatorvos, aki elárulta, a legjobb védelem azonban az volt, hogy megmagasították a karámokat. Azóta nincs dezertálás a kiállítás területéről.
