Magyar Arany Érdemkereszt

2024.08.28. 09:45

Vallatótiszt, udvarló és múzeumot vezet

Vallatótisztet játszott a Blokád című filmben, most udvarlóként áll színpadra Moliére Képzelt beteg című darabjában. Rendezőnek tanul, miközben végzett színész, történész, és hat éve a szentesi Koszta József Múzeumot igazgatja. Irsai Farkas Lászlót nemrégiben Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki.

Tábori Szilvia

– Nálunk még mindig az a poroszos látásmód dívik, hogy az ember kidobja a vasmacskáját egy dolognál és ott élethosszig lehorgonyoz. Mint a népmesében: addig éltek, amíg meg nem haltak. A sokféleség ezzel szemben eklektikus ugyan, de szerintem teljesen természetszerű – nyilatkozta lapunknak a szentesi Koszta József Múzeumot 2018 óta igazgató Irsai Farkas László arra válaszul, vajon hogyan ítéli meg őt a leginkább kizárólagos kategóriákban gondolkodó világ. 

A Magyar Arany Érdemkereszt a Magyar Érdemkereszt legfelső fokozata. A képen jobb szélen Irsai Farka László. Fotó: Török János

Nem kirekesztő és kizárólagos

A nemrégiben Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett közgyűjtemény-vezető, kurátor és folyóirat-szerkesztő ugyanis a Kancsár Orsolya által vezetett Szegedi Pinceszínház aktív színésze, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakos hallgatója, és éppen a tudományos fokozatának (PhD) megszerzése előtt áll. De vallatótisztként játszott például az Oscar-díjra nevezett, a rendszerváltás évében zajló taxisblokádot megidéző Blokádban, és polgármesterként a Marozsán Erika főszereplésével bemutatott Paraziták a paradicsomában című mozifilmben. Úgy véli: ez a fajta attitűd, a hozzá hasonló emberek egyre kevésbé nevezhetők túlmozgásosnak, majd arról mesélt: amióta az eszét tudja mindig nótafa volt; nehezen tudja magában tartani a szót. Verbális önkifejezése gyakran pozitívum, máskor viszont kap hideget-meleget, ha például megszólal bizonyos közéleti kérdésekben. 

– Nem titkolom, polgári gondolkodású ember vagyok. Ennek lényeges eleme a világnézet-semleges, nem kizárólagos és nem kirekesztő értékmegőrzés, amit a mai világban sokan összekevernek azzal a zászlóval, hogy vakon, tudatot vesztve valaki mellé oda kell állni – hangsúlyozta.

Glossza támasztékkal

– Azon kevesek egyike vagyok, akik itthon őrzik az 1979-es lakiteleki író találkozó záró beszélgetés hanganyagát. Illyés Gyula mondta akkor: „Vigyázzatok, mert nem lesztek nemzedék”. Ez annyit jelent, ha nem adunk tovább tartalmat, ha nem kínálunk értéket, kultúrát, akkor 10 év múlva nem lesz, aki bemenjen a színházba, múzeumba, mert minden letölthető az internetről. A jövő érdekében nem tudom tartóztatni magam, ki kell állnom ügyek mellett és van, hogy azokat kiírom magamból. Ezek a neten megtalálhatóak. Ám a saját véleményemben mindig ott az igazoló történeti támaszték, a tényszerű, megmásíthatatlan információ. Márpedig a történelemkönyvekből nem lehet kitépni bizonyos lapokat – tette hozzá.

Manírok nélkül, önazonosan

A Úgy gondolja, a Magyar Arany Érdemkereszt rajta keresztül a Koszta József Múzeumnak, kollégáinak és Szentesnek szól. Megfogalmazható az a fontos társadalmi üzenet, hogy a folyamatosan hátrányban lévő vidéki kulturális életre is odafigyelnek. Bizonyíték arra: egy múltba tekintő, 750 ezer darabos leletanyagot őrző kulturális intézmény sem kevésbé izgalmasabb, sőt, felveheti a versenyt a mai fogyasztói kultúrát jobban ismerő, látványosabb szolgáltatásokkal. – Ezen dolgozunk hat éve, úgy tűnik sikerrel és hálásak vagyunk a figyelemért – tette hozzá. Arra a kérdésre pedig, vajon benne megváltoztat-e bármit az elismerés, úgy reagált: talán nagyobb a feladat súlya, ám egy glossza megfogalmazása, a színpadon elhangzó gondolatok, egy remek kiállítás megtervezése legbelül nem változtat rajta semmit. A manírok nélküli feladatvégzés, az alázat és önazonosság, az egészséges énkép hatalmas biztonság.

Moliére udvarlója a színpadon

Szeptember végén látható ismét a Szegedi Pinceszínházban Moliértől a Képzelt beteg című komédia, amelyben Irsai Farkas László játsza az udvarló szerepét. – A darabot rendező Herczeg T. Tamás különleges, kifejezetten román színházi formanyelvet használ, míg én a mikrorealizmusból táplálkozó orosz színházból jövök. Mégis megtaláltuk egymással a hangot. Sikerült egy olyan kifordított karaktert megformálni a jó ízlésen belül, távol a bohóctréfáktól, mégis komikusan, amely kifejezetten szórakoztató, üdítő – magyarázta. Majd Szinetár Miklóst idézte azzal a gondolattal, hogy a színházban sincs vagy-vagy, hanem szükséges az is-is, mert különben hasadék képződik, megszakad a színész és a néző közötti energiaáramlás. Holott minden a közönségért születik. És ez is alázat kérdése. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában