Hődör Gábor asztrofotós lenyűgöző képeket készít – Galéria

A szegedi rádiós értékesítő ér­deklődését már egészen fiatal korában magukkal ragadták az égbolt szépségei. A Szegedi Tudományegyetemen végzett tanulmányai alatt döntött úgy, hogy távcsövet vásárol, és hobbi szinten, mégis komolyabban elkezd foglalkozni az univerzum titkaival.

– Egy leakciózott, áruházi távcsővel kezdődött minden. Arra volt jó, hogy a Holdat, a krátereit megnézzem vele, de már azok látványa is lenyűgözött. Rögtön magával ragadott az univerzum mérete, hogy mennyi szépséget rejt. Szépen lassan egyre jobb távcsöveket vásároltam, hogy minél mélyebbre merülhessek a messzeségben

– mondta Hődör Gábor.

Meglátni és megosztani

Az első komolyabb távcsövé­nek beszerzését követően éb­redt fel benne a vágy, hogy a látott szépségeket másokkal is megossza.

– Először telefonnal fotóztam bele az okulárba, a képet megmutattam a barátaimnak. Persze ezek a fotók még nagyon kezdetlegesek voltak. Majd beszereztem egy fényképezőgépet, és elvégeztem egy fotós képzést, hogy minél jobb minőségű képeket tudjak készíteni. Szépen lassan jutottam el arra a szintre, hogy már nem csak a barátaimnak, hanem a Magyar Csillagászati Egyesületnek és amatőr asztrofotós portáloknak is meg mertem mutatni a képeimet – részletezte.

Mára Hődör Gá­­bor neve külföldi asztrofotós berkekben is gyakran feltűnik. Fényképei több alkalommal a hónap asztrofotójaként jelentek meg a Nat Geo Magyarország magazin oldalain. Hazánkban számos országos pályázaton nyert fotóival, felvételeit kiállították már a Természettudományi Múzeumban is. Külföldi szakportálok is folyamatosan érdeklődnek fényképei iránt, a közeljövőben egy franciaországi szaklapban jelennek meg majd képei.

Türelem fotót terem

Kifejtette, az asztrofotózásnak két nagy ága van, amelyek eltérő technikai hátteret igényel- nek.

– Más felszerelés kell a Naprendszerünk égitestjeinek szemléléséhez, és más az azon kívüli, úgynevezett mélyég-objektumok, például galaxisok vagy csillagködök kémleléséhez. Én utóbbiakra specializálódtam, a mély ég vonz igazán: az Androméda-galaxis, az Orion-köd. Ezek nagyon halvány ob­­jektumok, szabad szemmel láthatatlanok, de gyönyörűek

– mesélte lelkesen.

Fotózni Szegedtől 10-30 ki­lométerre fekvő tisztásokon, mezőkön szokott, ahol a fényszennyezettség már elenyésző. A mélyég-objektumok fotózása hosszú záridővel történik, nagyfokú türelmet igényel, ugyanis legtöbb esetben több órán át tart egy-egy objektum felvétele.

– Megélem a pillanatot, hogy kint lehetek a természetben, és csodálhatom az univerzum titkait. A fényesebb Orion-ködöt le lehet egy éjszaka alatt fotózni, a halványabb porködökhöz viszont több éjszaka kell. A jó képekhez a távcső alá olyan mechanika is szükséges, amely képes követni a Föld forgását, azáltal az égbolt látszólagos elmozdulását. Általában ötperces hosszúságú képeket készítek, majd következik a fotózás második része, a képfeldolgozás, amely során speciális programmal átlagolom a fotókat, és előhívom a halvány részleteket. Minél több fotó készül, annál könnyebben tudom előhozni a zajból a mély objektumot – magyarázta.

Éjszakai neszek

Eleinte egyedül járt fotózni az éjszakába.

– Voltak izgalmas pillanatok. Egyszer egy erdei tisztáson kémleltem, nem messze egy házikótól, aminek mozgásérzékelős lámpája volt. Hirtelen felkapcsoltak a fények, megfordultam, és ott állt mögöttem egy róka. Nem tűnt túl szelídnek, úgyhogy azonnal be is ugrottam a kocsiba. Egy másik alkalommal vaddisznócsörtetést hallottam nem messze tőlem, de a fejem közelében elrepülő baglyok is tudnak meglepetést okozni – mesélte. Manapság már más szegedi asztrofotósokkal, négy-öt fős csapatban jár éjszakánként fotózni.

Hődörscope

Nagy álma volt, hogy egyszer saját készítésű távcsővel kémlelhesse az éjszakai égboltot, amely 2018-ban valósággá vált.

– Az optikai elemet is saját kézzel csiszoltam a Magyar Csillagászati Egyesület országos találkozóján. Ott biztosítottak számunkra üvegkorongot, amit nagyon nehéz beszerez­­ni. Egy idős bácsi talált a padlásán negyvenéves üvegkorongokat, amelyek egy régi urániás csillagvizsgáló tartozékai voltak, és felajánlotta az egyesületnek. Maratoni munka volt, tapasztalt üvegcsiszoló mesterek irányítottak bennünket. Majd édesapámmal a garázsában fúrtuk-faragtuk össze köré a távcsövet. Hődörscope-nak neveztem el – fejtette ki büszkén az asztro- fotós.

Járdacsillagászat

Hődör Gábor a járványhelyzet miatt október óta nem tud hódolni szenvedélyének, ám ez idő alatt sem maradt tétlen. A Magyar Csillagászati Egyesület szegedi csoportjának tagjaival összefogtak, és terveket kovácsoltak a csillagászat és az égbolt szépségeinek népszerűsítése céljából.

– Szeretnénk járdacsillagászatokat szervezni: kitelepülni Szeged köztereire a saját felszereléseinkkel, és a járókelőknek lehetőséget biztosítani, hogy közelebbről meglessék a Hold krátereit vagy éppen a Szaturnusz gyűrűit. Ez óriási élményt tud jelenteni annak, aki még soha nem nézett távcsőbe. Emellett asztrofotós kurzust is szeretnénk indítani. Persze minden a járványtól függ

– közölte. A tervek mellett a kényszerű böjt időszaka alatt Hődör Gábor egy virtuális, csillagközi utazást is összeállított asztrofotóiból, a kisfilmet közkinccsé tette közösségi oldalán. Beszélgetésünk végén égkémlelésre buzdított minden lelkes amatőrt, hangsúlyozván, hogy a tavasz a galaxisok főszezonja.