Azok, akik többet tudtak a családjuk történetéről, magasabb az önbecsülésük

A Szeged–Csanádi Egyházme­gye CsaládKözPontja által mű­ködtetett Családegyetem egy olyan program, amelynek célja elősegíteni a családok egészséges működését. A programsorozat a járványhelyzet miatt az internetre költözött, legutóbb Az önbecsülés és a küzdőképesség megalapozása címmel Kádár Annamária pszichológus, egyetemi oktató tartott előadást.

Családi történetek

Előadásában a családi történetmesélés szerepének fontosságát hangsúlyozta a gyermekek egészséges önbecsülésének megalapozásában. Egy 2001-es, amerikai pszichológusok által végzett felmérés eredményeit ismertette, akik ötven kisgyermekes családot vizsgáltak.

– Kimutatták, hogy azok a gyerekek, akik többet tudtak a családjaik történetéről, magasabb önbecsüléssel rendelkeztek.

A szeptember 11-i terrortá­madás után újra tesztelték e családokat. Kiderült, hogy ezek a gyerekek gyorsabban regenerálódtak a sokk után.

Nehézségek és megoldások

Kifejtette, a családi történetek elmesélésekor három fő szerkesztési módból válogathatunk. A múltidézés során haladhatunk a negatívból pozitív irányba, hangsúlyozhatjuk például, hogy a nagyapának semmije sem volt, de a leszármazottak élete már tökéletes. Vagy fordítva: hajdan bőségben élt a család, ám va­­laki hibájából nyomorúságba hullott. Egyik sem szerencsés. Az ideális módszer a váltakozó narratíva.

– Mikor a nehézségek és azok megoldási módjai is szerepelnek az elbeszélésekben, ugyanis a felmenők problémamegoldásából erőt meríthetnek a leszármazottak – részletezte.

Kulcsmondatok

Az önbecsülés kora gyermekkorban alapozódik meg, annak egészséges fejlődését bizonyos kulcsmondatok kimondásával nagyban segíthetik a szülők. Az apának mint a feltételes elfogadás megtestesítőjének kulcsmondatai a „büszke vagyok rád, lányom” és „ez igen, ezt jól megcsináltad, fiam”. Míg az anyák kulcsmondata a feltétel nélküli szeretet megtestesítőiként az „úgy szeretlek, ahogy vagy” ki­jelentés.