Rabul ejtette Villőt a sváb házak szépsége – fotók

– Kübekházán nemcsak a képviselő-testület, hanem a lakosság is értékesnek tartja a régi épületeit. A felújításoknál a pénz jelenti a legnagyobb problémát, ennek ellenére szeretnék ezeket az épületeket megőrizni, külső megjelenésüket eredeti formájukban meghagyva, be­­lül viszont átalakítva, mai igényekre formálva – mondta el lapunknak Zöldhegyi Villő.

Az egyetemistát már középiskolásként foglalkoztatták a néprajzi témák, a szokások, a népművészet és a népi építé­szet világa.

Néhány évvel ez­­előtt Tápén ismerkedett meg a terepmunka szépségével, interjúkat készített a helyiekkel. Bár az interjúk kapcsán számos probléma vetődött fel, ma is a munkának ezt a részét tartja a legérdekesebbnek. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi- és Kulturális Antropológiai Tanszékének hallgatója, szakdolgozatában Kübekháza épített örökségének és lakóinak szerepét vizsgálja.

Egyedülálló Szigetként maradt fenn

Zöldhegyi Villő elmondta, Kü­­bekháza a trianoni határrendezések előtt a Bánsághoz tartozott. Az új határok meghúzása kiszakította a települést korábbi környezetéből, ezzel együtt megszakadtak korábbi kapcsolatai is más településekkel. Molnár Róbert polgármester szerint Kübekháza elhelyezkedése miatt egy kis sziget lett a dél-alföldi települések között. A község különleges helyzete szerepet játszhatott abban, hogy patinás épületeinek többsége a mai napig fennmaradt.

Turizmus és műemlékvédelem

A településen a második világháború utáni kitelepítéseket megelőzően jelentős számú sváb lakosság élt, ezt a német múltat igyekszik felidézni az önkormányzat a bajorosra, né­­­metesre átalakított épületekkel.

– Egy település építészete jelentős szerepet játszik a turizmusban. Itt a múltra támaszkodva igyekeznek kialakítani a település imázsát, vonzóvá téve ezzel a községet a turisták számára. Néhány épület, építészeti elem kialakításánál nem feltétlenül a helyi, sváb építészeti hagyományokra tá­maszkodtak, sokkal inkább a német építészettel kapcsolatos sztereotípiákra.

Szemet gyönyörködtető parasztházak

Zöldhegyi Villő kérdőívében arra kíváncsi, hogyan viszonyul a lakosság a régi épületekhez. Értékesnek tartják-e azokat, szeretnék-e megőrizni, fenntartani ezeket, ha igen, miért, vagy ha tehetnék, inkább újabb építésű otthonokba költöznének? Arra is kíváncsi, hogy az emberek miért költöztek abba a házba, ahol laknak, és ha nem kübekházi születésűek, akkor hogyan kerültek a településre. Az is érdekli, hogy mit tudnak házuk történetéről, hogyan jellemzik otthonukat, illetve magát a települést. Ezeken túl vizsgálja még a helyi lakosság térhasználatát: a lakók hol mozognak a településen belül, milyen közösségi helyszínekre, rendezvényekre járnak el szívesen. Válaszaikból hamarosan kiderül, mire és hogyan hasznosítják a régi épületeket, milyen népszerű színterei vannak a település közösségi életének.