Nem mindegy, hol élünk

2022.04.02. 08:20

Nyomasztó kapcsolat lehet a lakóhely és a demencia kockázata között

A kutatók szerint a demenciás esetek akár 40 százaléka megelőzhető lenne.

Egy Ausztráliában végzett, úgynevezett populációalapú tanulmány kimutatta, hogy a lakóhelyünk környékének minősége összefüggésbe hozható a későbbi életszakaszban kialakuló demencia kockázatával – olvasható az Origo cikkében.

A kutatás összesen 4656, különböző államokból és régióból származó, 2016 és 2020 közötti időszakban végzett egészségügyi adatokon alapult az Egészséges Agy Projekt elnevezésű nagyobb tanulmány részeként. Ezek a résztvevők 40 és 70 év közöttiek voltak, és hivatalosan egyiküknél sem diagnosztizáltak demenciát.

A JAMA Network Open tudományos szaklapban publikált eredményeket lebontva a szerzők azt találták, hogy a gazdagabb környéken élők szignifikánsan magasabb pontszámot értek el a memóriateszteken és alacsonyabbat a demencia kockázati teszteken, mint a hátrányosabb helyzetű területeken élők. A különbségek különösen számottevőek voltak az idősebb felnőttek és a magasabb demencia pontszámmal rendelkező egyének között.

Ezek az adatok együttesen azt sugallják, hogy a hátrányosabb helyzetű területeken élő személyek általában magasabb demencia kockázati pontszámot és különbségeket mutatnak a memória tekintetében is már középkorúként is

– összegezték tapasztalataikat a szerzők a ScienceAlert online tudományos portálnak.

Hozzátették, hogy az eredményeket alátámasztják az Egyesült Államokban nemrégiben végzett kutatások is, amelyek megállapították, hogy a hátrányos helyzetű városrészeken magasabb az Alzheimer-kór előfordulási esélye. Érdekes azonban, hogy az Egyesült Királyságban végzett más tanulmányok csak az alacsonyabb társadalmi és gazdasági státuszú egyéneknél mutatták ki a demencia magasabb kockázatát, a környékhez kapcsolódva nem.

A szakemberek szerint ezért egyértelműen további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy szét tudják választani azokat a különféle pszichológiai, társadalmi és környezeti tényezőket, amelyek befolyásolhatják ezeket az eredményeket.

Így a közegészségügyi szakértők talán a legnagyobb hatékonysággal tudják kezelni ezt a problémát a jövőben.

Számos esetben megelőzhető lenne a baj

Kínában és Mexikóvárosban a légszennyezésnek való krónikus kitettség a közelmúltban például erősen köthető a kognitív hanyatláshoz a tanulmányok szerint, még a fiatalok esetében is. A légszennyezettség ráadásul általában rosszabb a hátrányos helyzetű negyedekben, ami azt jelenti, hogy ez is a részét képezheti annak, ami az alacsonyabb társadalmi és gazdasági csoportok memóriaproblémáját okozhatja.

A kutatások szerint az étrend a másik tényező, amely szerepet játszhat ebben.

A mediterrán diéta például a kognitív funkciók potenciális előnyeit mutatja az életkor előrehaladtával, ám az egészségesebb ételek, mint mondjuk a zöldségek, bogyók, diófélék, olívaolaj és hal általában drágábbak. Tehát ennek a diétának a betartása általában a magasabb társadalmi és gazdasági státuszhoz kötődik.

A tanulmány alapján a következő tényező a zöldterületekhez való hozzáférés, amelyek szintén ritkábban fordulnak elő a hátrányos helyzetű településrészeken, pedig ez is befolyásolhatja az idősebb felnőttek kognitív egészségét . Ugyanez vonatkozik az egészségügyi és oktatási intézményekhez, például iskolákhoz és könyvtárakhoz való hozzáférésre.

A kutatók szerint a demenciás esetek akár 40 százaléka megelőzhető lenne.

Ha a szakértők rájönnek, hogy milyen kockázati tényezők mérsékelhetik a kognitív hanyatlást, akkor potenciálisan megvédhetjük az idősödő népesség nagy részét ettől a gyakori állapottól.

Borítóképünk illusztráció (Shutterstock)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!