Melyik a legijesztőbb horrorfilm, erre kerestek választ a tudósok

Egyik lehetséges magyarázat ahhoz az érzésekhez kapcsolódik, amelyet a film nézése közben és után tapasztalunk. A kutatók kimutatták, hogy a hang és a vizuális ingerek a leginkább a szívritmusunkat, a vérnyomásunkat és a légzésritmusunkat növelik meg.

Noha ezek az érzések kellemetlenek, a fiziológiai izgalom kitart a film után is, így az utána következő bármilyen pozitív érzelem, például a barátokkal töltött kellemes együttlét is fokozottan érvényesül és ezt megjegyezzük.

Ez azt jelenti, hogy amikor visszatekintünk a megnézett horrorsztorira, ezt tévesen inkább összekapcsoljuk a mozizást követő fokozott jó érzéssel, mint a filmnézés alatt érzett félelemmel és izgalommal.

Ezt gerjesztés-transzfer elméletnek hívják, és mindkét irányba működik. Ha például a mozi után hazafelé karambolozunk, akkor ez a kellemetlen élmény is felfokozódik, és a későbbiekben valószínűleg irtózni fogunk a horrorfilmektől.

Létezik egy olyan elmélet is, mely szerint az ijedség okozta izgalom hasonló ahhoz az izgalomhoz, amikor olyan ellenfelekkel folytatunk „vérre menő„ küzdelmet egy játékban, akik mindent megtesznek, hogy legyőzzenek.

Az eddig leírtakból is következik, hogy szinte lehetetlen megtalálni a világ legijesztőbb horrorfilmjét, hiszen az erősen személyfüggő, hogy ki mit talál ijesztőnek.

Egy közelmúltban végzett brit tanulmány mégis kísérletet tett erre azzal, hogy elindították az úgynevezett Tudományos Ijesztgetési Projektet (Science of Scare Project).

A kutatók 50 résztvevőnek vetítettek több, mint 100 órányi horrorfilmet, és közben monitorozták a szívritmusukat, hogy megállapítsák mely filmek és mely jelenetek tették rájuk a legnagyobb hatást.

Az eredményeket elemezve az derült ki, hogy az összes vetített film közül Scott Derrickson 2012-es filmje, a hazánkban is bemutatott Sinister gyakorolta a legnagyobb hatást a nézőkre. Átlagosan 32 százalékkal növelte meg a pulzusukat.

Az IFL Science által végzett rövid közvéleménykutatásban a parajelenségekkel foglalkozó filmek (amilyen pl. a Parajelenségek vagy a Démonok között) végeztek az élen, második helyre az úgynevezett found footage (általában kézikamerával felvett, valóságosnak tűnő) filmek kerültek, amilyen pl. Cloverfield vagy az Ideglelés.