2024.04.24. 07:00
Államosítással kezdődött a magyar rendőrség újkori története
Rongyosra olvasott regények és nézettségi rekordokat döntő filmek, televíziós sorozatok főszereplői. Nélkülük elképzelhetetlen a napisajtó. Több mint száz éve üldözik a bűnt, és őrzik a közösség békéjét. Április 24-én, Szent György napján, a magyar rendőrség ünnepén, a testület története nyomába eredtünk. Androvicz Gábor, a Rendőrmúzeum muzeológus szakértője volt ebben a segítségünkre.
Bár már az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc idején felmerült az országos állami rendőrség megteremtésének igénye, a világosi fegyverletétel után, a kérdés hosszú időre lekerült a napirendről.
Rendőrség a városokban
Ahány ház, annyi szokás – egyetlen mondatban így lehetne összefoglalni a korabeli a helyzetet. Magyarországon a dualizmus korszakában állami, valamint municipalis, azaz önkormányzati rendőrségek működtek egymás mellett párhuzamosan.
– Mindegyik városi rendőrségeknek megvolt a maga egyenruházata, eltérő illetményrendszere, eltérő szolgálati szabályzata. Gyakran csekély létszámmal rendelkeztek, és a munkájuk szakmai színvonala is ingadozott. Ezzel szemben az állami rendőrségek olyan helyszíneken, olyan városokban működtek, ahol az állam kiemelt fontosságot tulajdonított a rendfenntartásnak – kezdte a múltidézést Androvicz Gábor történész, Rendőrmúzeum szakértője.
– A dualizmus korszakában összesen három ilyen törvényileg létrehozott és a belügyminisztérium irányításával működtetett állami rendőrség létezett. Az első, nem nagy meglepetés, a Budapesti Magyar Királyi Államrendőrség volt. A második a Magyar Királyi Határrendőrség, gyakorlatilag a határőrség legelső elődszervezete 1906-tól, illetve egy nagyon rövid ideig létezett még a Fiumei Állami Rendőrség is. A kikötőváros akkoriban a magyar államhoz tartozott – folytatta a történész.
A csendőrségMíg a városokban a rendőrség hatásköre, a vidéki Magyarországon a csendőrség feladata volt a közrend és a közbiztonság fenntartása. Az 1881-ben felállított Magyar Királyi Csendőrség az ország területének csaknem 90 százalékán tevékenykedett. Nem magyar találmány volt, hasonló rendvédelmi szervezetek Európa-szerte működtek. A katonai mintára szervezett testület kettős irányítás alatt állt: munkáját a Belügyminisztérium, fegyelmi és személyi ügyeit a Honvédelmi Minisztérium felügyelte. Az országot a dualizmus korában hat csendőrkerületre osztották fel, az egyik központja Szegeden volt. A csendőrséget az ideiglenes nemzeti kormány 1945-ben oszlatta fel. |
Született 1920-ban
Az első világháború után, Trianon árnyékában, a vidéki testületek államosításával született meg az országosan egységes rendőrség, ami egy új korszakot nyitott a hazai bűnüldözésben. A rendőri munka gyorsan professzionalizálódott.
– 1919. október 1-jén egy törvénypótló kormányrendelet formájában hirdették ki a magyarországi rendőrségek államosítását, de a tényleges évekig tartó szervezőmunka csak 1920-ban vehette kezdetét. Ekkor jelentek meg a fontosabb rendeletek, köztük a 1919 októberi államosító rendeletnek az úgynevezett végrehajtó rendelete. Az államosítás teljes körű végrehajtása csak 1922 körül fejeződött be, akkor kapott a testület egy egységes szervezeti és szolgálati szabályzatot – mondta a Rendőrmúzeum szakértője.
A leányégető fűtő
A reform hatására 1920-ban jött létre a szegedi, hódmezővásárhelyi, szentesi és makói rendőrkapitányság, amelyekhez 1924-ben a csongrádi államrendőrség is kapcsolódott. A hőskorban Szegeden 299 főből állt az állomány.
A két világháború között több, az országos sajtó figyelmét is felkeltő, hátborzongató ügyet oldottak meg sikeresen a korabeli szegedi nyomozók. 1933-ban elfogták és bíróság elé állították Pipás Pistát, a tanyavilág hírhedt sorozatgyilkosát, aki pénzért bárkivel végzett. Esete azért is keltett országos szenzációt, mert kiderült, a kegyetlen gyilkos egy férfiruhát öltött nő volt. Rieger Pálnét kötél általi halálra ítélték, végül betegségben egy budapesti börtönben halt meg 1940-ben. Sorsa egy magyar filmet is megihletett.
Ugyancsak az egész ország beleborzongott, amikor kiderült, hogy az eltűntként keresett Tóth Ilonkával a Korzó mozi fűtője végzett. A 16 éves lány testtét Bálint Kálmán a szegedi filmszínház kazánházában égette el.
Csak katonák jelentkezhettek
Kik lehettek a rendőrség tagjai? Az 1893-ban kiadott, Török János budapesti főkapitány nevéhez fűződő szervezési és szolgálati szabályzat szerint azok az erős testalkatú, egészséges magyar állampolgárok jelentkezhettek rendőrnek, akik legalább 23, legfeljebb 40 évesek voltak. A katonaságnál altiszti rangot szereztek és tudtak írni-olvasni.
– Csaknem egy évszázada négylábú nyomozók, kutyák is részt vesznek a bűnüldözésben. (Forrás: Nemzeti Filmintézet Magyarország)
– A végrehajtó rendőrség állománya gyalogos, illetve a lovasrendőrökből állt. Lovasrendőrnek csak olyan személyt alkalmaztak, aki jártas volt a lovaglásban, és aki saját költségén be tudott szerezni egy szolgálati lovat, ami azért nem volt kis összeg abban a korban. Csak a két világháború között módosult ez, onnantól kezdve az államkincstár biztosította a rendőrlovakat a lovas rendőrök számára – folytatta a történész.
Androvicz Gábor kutatásaiból az is kiderült, hogy sok vidéki, katonaviselt, elemi iskolát végzett fiatalember próbált rendőrként szerencsét a fővárosban, akik hosszútávon olyannyira beváltak, hogy őket tekintették az ideális utánpótlásnak. A szintén a végrehajtó rendőrség állományába tartozó detektívek közül egyre többen rendelkeztek érettségivel, jogi diplomával, és egyre többen beszéltek idegen nyelveket is.
Megszületett a kriminalisztika
A bűnözők újításaival a rendőrség is igyekezett lépést tartani. Az 1870-es évektől Európa-szerte bevezették Bertillon-féle személyazonosítási rendszert. Alphonse Bertillon a párizsi rendőrség vezetőjeként dolgozta ki azt a testmérésen alapuló alapuló személyazonosítási módszert, amelyben a rabosítandó személyekről portrét is készítettek.
Az életkor előrehaladtával azonban az emberi test változik, ezért egy új, megbízhatóbb módszer után kellett nézniük a korabeli nyomozóknak. A korábban már emlegetett Török János rendőr-főkapitány reformjai közé tartozott, hogy már 1885-ben megszületett a bűnügyi nyilvántartó, a nyomozásokat segítő detektívosztály, valamint a rendőrség sajtószolgálata.
Az ujja buktatta le
– A kriminalisztika első nagy mérföldköve a daktiloszkópia, az ujjnyom-azonosítás volt. Európában másodikként nálunk, a budapesti rendőrségen vezették be az ujjnyomat-nyilvántartást már 1904-ben. Egy Pekáry Ferenc nevű rendőrtisztviselő rokonlátogatásra utazott Londonba és a Scotland Yardhoz is bejutott, ahol már 1901-től bevezették ezt a rendszert. A nagyközönség a daktiloszkópia jelentőségével akkor szembesült, amikor 1907-ben a helyszínen rögzített ujjnyomok segítségével sikerült azonosítani és elfogni a dánosi csárdatulajdonos és családjának rablógyilkosait – mondta Androvicz Gábor történész.
A rendőrség napja
Azóta persze sokat fejlődött a világ. A rendőrség pedig folyamatosan alkalmazkodott a gyorsan változó körülményekhez. Ma már nemcsak földön, hanem vízen és levegőben is üldözik a bűnt, óvják az ország és lakóinak életét, vagyonát.
Egy 1992-es kormányhatározat alapján a magyar rendőrség védőszentje az a Sárkányölő Szent György, aki hittel, bátorsággal, önfeláldozással legyőzi a gonoszt, ami nap mint nap közöttünk ólálkodik.
– Így gyakorlatozott 1932-ben Budapesti Magyar Királyi Államrendőrség lovasosztálya a rákosi mezőn. (Forrás: Nemzeti Filmintézet Magyarország)
