Lásd meg a természet dél-alföldi kincseit! – A Mártélyi Holt-Tisza

Természetközeli kultúrtájnak érzi a mártélyi holtág természeti és épített örökségét, e kettő különös közelségét, sajátos látványát és hangulatát Varga András fotográfus és természetjáró, a vásárhelyi Lucien Hervé Kamera Klub tagja. A part menti egykori vállalati üdülők régi korokat idéznek, de ott a strand, a különleges Makovecz-nyaraló, a megszokott vendéglátóhelyek, a művészek 1960 óta működő alkotóháza, miközben karnyújtásnyira az ártéri erdő, a jellegzetes növény- és állatvilággal. De ne felejtsük el a hullámtér emblematikus cölöplábakon álló apró házait sem.

A védvonal mögött

Valamivel távolabbról indulva megnézhetjük a környéken található, Késmárki Imre-féle szélmalmot, a település óvodáját, ahol egykor Tornyai János élt, az elsuhanó átutazók előtt rejtve maradó halászházikókat a Rákóczi utcában. Majd a parthoz közeledve a valamikor itt élő alkotó művészek előtt tisztelgő Festők dombját vagy a különleges Makovecz-kápolnát. A gáton sétálva végigtekinthetünk az emblematikus alföldi tájon, majd a védvonal mögé érve a Holt-Tisza hol nyüzsgőbb, hol békésebb partjára érve elmerülhetünk a természetközeli kultúrtájban. Mártély élete 1921 után élénkült meg, amikor néhány lelkes természetimádó, köztük Kruzslitz Károly, Bangha Sámuel, Fejérváry József, Bogyó Ferenc és Dezső Lajos megalapították és felépítették a mártélyi strandfürdőt.

A sejtelmes ártér

A gazdálkodás és a hajózás biztonsága miatt 1890-es évekre a Csongrád és Szeged közötti 105,5 kilométer eredeti hosszúságú medret hét átvágással 72,4 kilométernyire rövidítették, lényegében egy új folyót teremtve. A folyó és az árvízvédelmi töltések között, az úgynevezett hullámtéren egy új, sajátos Tisza-menti táj született. A Mártélyi-holtág összesen 46 hektár, átlagos mélysége három méter, legmélyebb pontja normál vízállásnál 7,1 méter. Oláh Szabolcs, a Mártélyi Horgászegyesület elnöke szerint a különleges Mártélyi-holtágon nem minden időszakban biztos a fogás, a megfelelő helyismeret mellett kell a jó szerencse is. Vízjárását és halállományát a Tisza befolyásolhatja egy-egy magasabb árhullám levonulásakor, ez a hidrológiai tulajdonsága teszi titokzatossá.

Békatutaj és vadludak

A Mártélyi-holtág országos jelentőségű védett természeti területen, a 2260 hektáros, 1971 óta kiemelten védett Mártélyi Tájvédelmi Körzetben helyezkedik el. Magyarország európai uniós csatlakozásától kezdve a különleges madár- és élőhelyvédelmi rendszer, a Natura 2000 ökológiai hálózat része. A tájvédelmi körzet növénytakarójára jellemző az ecsetpázsitos mocsárrét, a holtágakban tömeges állományokat alkotó sulyom, a békatutaj, a rucaöröm, a különböző békaszőlők, a vízidara, s egy viszonylag ritka békalencseféle. Az ártéri erdők, rétek buja növényzete gazdag állatvilágnak nyújt menedéket. A tájvédelmi körzet nemzetközi jelentőségű vizes élőhely. Tízezernyi vadlúd és vadréce jelenik meg árvízkor és télen a be nem fagyó folyószakaszon. Nyár végi és őszi látványosság a fekete gólyák, valamint a kócsagok vonulása. A valamivel több mint két és fél kilométeres Ártéri tanösvény a holtág kialakulását, míg a közel hét kilométer hosszú Tiszai tanösvény az árterek különleges élővilágát mutatja be.