Csongrádon újítják fel a 18. századi szobrot a szakemberek

Több régi tárgyát is restauráltatja a Tari László Múzeum: felújíttatnak egy 1848-as tematikájú faragott ülőszéket, Burg Károly egykori uradalmi tiszttartó 1845-ös levelét, valamint Sohlya Antal 1857-es kéziratos kántori segédkönyvét is. Ezek sorából azonban kiemelkedik a 18. századból származó „Kiskun Madonna”. 

– A néprajzi szakirodalomban „Kiskun Madonna” néven ismert szobortípus előfordulási területe jól körülhatárolható: elsősorban Kiskunmajsa és Kiskunfélegyháza környékén lelhetők fel ezek a Szűz Máriát gyermekével együtt megjelenítő, kis méretű festett-faragott körplasztikák. Bizonyos, hogy a mindössze 25 kilométer távolságra lévő Kiskunfélegyháza és Csongrád kapcsolatát mindig is sűrű gazdasági és házassági hálózat szőtte át. A vallási élet szempontjából kiemelkedő eseménynek számítottak a csongrádiak Kiskunfélegyháza-Szentkútra tett zarándokútjai – számolt be Gyöngyössy Orsolya néprajzkutató. 

Csongrádon összesen két ilyen szobor maradt fenn, az egyik Kovács Endre magángyűjteményében, a másik pe­­dig a Tari László Múzeum néprajzi gyűjteményében található. A múzeumban fellelhető alkotást a városban 1975-ben megrendezett Megyei Honismereti Diáktábor résztvevői gyűjtötték. 

– A helyi és regionális jelentőségű műtárgy napjainkra erősen károsodott állapotba került, sürgős helyrehozatalra szorul: anyaga szuvas, festése kopott, a gyermek Jézus végtagjai letörtek. A felújítását Márkus Botond okleveles faszobrász restaurátor végzi. A „Kiskun Madonna”-­szobor megújítása méltán nevezhető valódi tudományos és népművészeti értékmentésnek – fűzte hozzá a néprajzkutató. 

Mint megtudtuk, a szobor március végén tér vissza a múzeumba. Érdekesség, hogy mivel nem lehet megmondani, hogyan is nézhetett ki eredetileg, ezért a Kisjézus letört karjait nem pótolják.