Ha mögcsordul Vince, tele lössz a pince – a vesszővágás hagyományát a mai napig őrzik

A farsang idejére eső jeles napok némelyikét időjárás- és termésjósló napként tartották számon a régiek. A szőlőművesek, borkészítők védőszentjük, Szent Vince napján figyelték az időjárást, sok helyen vicevesszőt is vágtak. Ha ezen a napon süt a nap és olvad, jó bortermésre lehet számítani: „Ha mögcsordul Vince, tele lössz a pince” – mondták a mi vidékünkön, ahogy Bálint Sándor is lejegyezte A szögedi nemzetben. A hiedelem névetimológiás háttere a néprajztudós szerint a Vincentius szó rokon hangzása a vinum „bor” szóval. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban sokszor felélesztették a vesszővágás hagyományát, ha a vesszőn a rügyek épek, a tő nem fagyott el. A vesszőt vízbe teszik, a megjelenő hajtások is árulkodnak a szőlőtőkék állapotáról. 

Gyertyaszentelés 

 

A következő időjárásjósló nap Jórafordító Pál, azaz január 25-e. A kulcsszó a pálfordulás, ami Szent Pál megtérésére utal. A tápaiak úgy tartották, „ha fényös Szent Pál, mindön termés szépen áll”. A csanádapácaiak szerint ha szép, derült volt az idő, akkor még annyi hideg napra lehetett számítani, amennyi az esztendőből addig már eltelt. 

Február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján mutatták be Jézust a templomban a keresztény hagyomány szerint. Még a múlt század közepén is alig volt parasztház – jegyezte le Bálint Sándor –, ahol szentelt gyertyát ne szereztek volna be. A Szeged környéki öregek úgy tartották, jó méztermés várható, ha szenteléskor nem alszik el a gyertya. A kiszombori méhészek pedig végigsöpörték a kaptárokat, hogy bőséges legyen a méztermés. 

Farkasok és medvék 

 

Gyertyaszentelő napján nemcsak a termésről jósoltak, időjárása miatt is számon tartották. A barna medve a népi hiedelem szerint ekkor bújik először ki a barlangjából. Ha süt a nap, megijed az árnyékától, és visszatér aludni, tehát további hideg várható. A Szegedi Vadaspark medvéi, Mici és Ursula idén is „megjósolják” majd, meddig tart a tél, a vadaspark szakembereitől tudjuk: a barna medvék valójában csak rövidebb-hosszabb pihenőt tartanak földbe vájt üregekben, barlangokban. Időnként, enyhébb időben kibújnak rejtekükből, ezért alakulhatott ki a népi időjárás-előrejelzés. Apácai hiedelem szerint amekkora jégcsapok ereszkednek ezen a napon, olyan hosszú lesz ősszel a kukoricacső. 

Ha nem talál, csinál 

 

Február 19-én, Zsuzsanna napján, úgy tartották, a tavaszt jelezve megszólal a pacsirta. Üszögös Szent Péter napján, február 22-én nem nyúltak lisztbe a szegediek, mert úgy hitték, attól üszögös lesz a búza. A szakértők szerint a középkori magyar fordítás – Szent Pétör ű székössége – a nép ajkán „üszögössége” lett. A legérdekesebb szokás, ami a tél végére utalt, nem időjóslás, de kapcsolódik az időjáráshoz. A befagyott Tisza mesterségesen is duzzasztott jégkérgén a révészek szalmacsóvával jelölték ki a biztonságos irányt. Ezen a napon szedték fel a csóvákat, jelezve, hogy veszélyessé vált az átkelés, a jég már lazul. Aztán jött Jégtörő Mátyás rá két napra: a népi megfigyelés szerint „ront, ha tanál, ha nem tanál, csinál”. A kiszomboriak, ha ezen a napon fagyott, jeget olvasztottak, hogy ne legyen a nyáron jégverés.