Nem becsüljük meg a homoktövist

Bár a homoktövist egészségre gyakorolt hatása miatt egyesek csodanövényként emlegetik – többek között immunrendszer-erősítő, segít az ideális testsúly megtartásában, csökkenti a vércukorszintet, késlelteti az öregedést, lassítja az érelmeszesedést és gátolja a hajhullást –, hazánkban még mindig viszonylag kis területen foglalkoznak a termesztésével. Nagyjából kétszáz hektárt ültettek be ezzel a cserjével, Csongrád megyében kevés termőterülete van. Az egyik legnagyobb ültetvény nálunk a balástyai tanyavilágban, Kiss László biokertészetében található. Ők két hektárnyi területről szüretelik ősszel a sárga bogyókat.

Azért ültették, mert egészséges

– Azért telepítettünk 2011-ben az első cserjéket, mert ez az egyik olyan gyümölcs, amit nagyon értékesnek találtunk. Hihetetlenül nagy beltartalmi értéke van, C-vitamin tartalma például ötszöröse a citroménak – mesélt a kezdetekről Kiss László. – Két gyermekünk van, rendszeresen isszák az ebből készült gyümölcslevet, és téli időszakban sem betegek – jegyezte meg.

A homoktövis kétévente terem. Bár nem igényel növényvédelmet, év közben pedig különösebb gondozást sem, a betakarítási időszak „kárpótolja” a termesztőket.

– Mivel a bogyók rendkívül sérülékenyek, a termős hajtásokat egyben kell levágni. Azonban így is sok termés szétpukkad közben, ráadásul a hatalmas tüskék miatt nagyon kellemetlen a szüret, még a dupla kesztyűt is gond nélkül átszúrja – mesélte Kiss László. Mivel a gyümölcs hirtelen érik be, egyszerre kell nagy mennyiségeket leszedni. A balástyai család földjén szezonban akár több mint 20-an is szüretelnek. Az ágak szedés után szinte rögtön fagyasztóba kerülnek. Így megakadályozható, hogy a gyorsan romló bogyók erjedésnek induljanak, ráadásul leszedésük is sokkal egyszerűbb így, hiszen nem sérülnek.

Ivólé, gumicukor és palacsinta is készül belőle

László felesége, Kiss-Kovács Orsolya az elmúlt években megtanulta számtalan formában feldolgozni a homoktövist. A legklasszikusabb készítmény a préselt velő, melyet hígítva ivóléként lehet fogyasztani.

– Mivel nagyon savanyú, érdemes mézzel ízesíteni. Gumicukrot is csinálok a gyerekeknek időnként belőle, azt is nagyon szeretik – mesélte. Mivel azonban a homoktövis jellegzetes ízével nem mindenki tud megbarátkozni, a gyümölcshúson kívül lehet mást is hasznosítani belőle. Orsolya készít például magőrleményt is, amelynek gyakorlatilag semmi íze, omega 3 zsírsavakban és rostokban viszont rendkívül gazdag.

– Ezt akár mézbe keverve önmagában is lehet fogyasztani, de bele lehet leverni smoothie-kba is. Én még palacsintába is bele szoktam sütni – mondta.

A család tapasztalatai szerint egyre többen kezdik felfedezni a homoktövist, éttermekben is használják, bizonyos cégek pedig immunerősítőnek viszik kollégáiknak. Tavaly pedig az iskolagyümölcs-programba is bevették.

Nem becsüljük meg

– Valahogy hazánkban még mindig nem becsüljük meg ezt a növényt – fogalmazta meg a legnagyobb problémát Kiss László. – Sajnos Magyarországról 90 százalékban feldolgozatlanul exportálják, elsősorban a skandináv országokba, ahol aztán készítményeket gyártanak belőle az élelmiszeripar, gyógyszeripar vagy a kozmetikai ipar számára, és úgy adják el. Mi kétévente 15-20 tonna gyümölcsöt szüretelünk, de ezt a mennyiséget a kiskereskedelem nem tudja felvenni, így mi is igyekszünk nemzetközi piacra értékesíteni. Tavaly Németországba és Litvániába adtuk el a homoktövist. Kistermelőként persze nagyon nehéz külföldi piacokra betörni, ezért igyekszünk összefogni más, környékbeli termesztőkkel, és így értékesíteni ezt a nagyszerű növényt – magyarázta a biokertész.