2010.05.09. 12:01
Tudománymetria
A bennfentesek persze régóta tudnak róla, a laikusok számára viszont talán hihetetlen, hogy a tudományos teljesítmény minőségét és mennyiségét is lehet - korlátozott értelemben - mérni.
Több más, inkább csak az akadémiai szféra számára elérhető eszköz mellett egy újra hívták föl nemrég a figyelmemet. Ez az Elsevier csoport által működtetett SCOPUS adatbázisra támaszkodó SCImago rendszer:
Ezt lényegében a tudományos folyóiratok erősségének, színvonalának a megítélésére lehet használni. Az illusztrációnak választott képen például a vezérlés és optimalizálás terület rangsora eleje látható:
A tudománymetriában a leginkább használt két fogalom a hivatkozás és a hatástényező (impact factor). Az előbbi azért kap szerepet, mert akinek a munkáját gyakran látjuk tudományos közlemények irodalomjegyzékében, az statisztikai értelemben esélyesebb arra, hogy valami értékeset írt ott. Persze könnyű kivételeket említeni, a rossz szándékú manipulálás sem lehetetlen (bár talán nem gyakori). A hatástényező pedig lényegében azt mutatja, hogy az adott folyóiratban megjelenő átlagos cikkre hány hivatkozás várható 2 éven belül. Nyilván minél nagyobb ez a szám, annál jobb. Az eredeti mutatót az ISI World of Knowledge adatbázisa alapján számítják, ez azonban csak az akadémiai világ számára érhető el, és 4-5000 folyóiratot figyel. A most említett rendszer viszont más folyóiratokra is meghatározza ezt az értéket.
Például azt már lehet tudni, hogy a Central European Journal of Operations Research hamarosan bekerül a hatástényezős folyóiratok közé, de a várható értéket egyelőre csak a SCImago segytségével lehet jósolni. Az ilyen információk persze befolyásolják a közleményeket benyújtókat, mert mindenki szeretne gyors elfogadást, és ezzel egyidőben lehető legtekintélyesebb helyen való megjelenést is.
Arról, hogy az ilyen alapokon működő tudománymetria milyen alkalmazási feltételek mellett hasznos, illetve mikor félrevezető az eredménye - majd máskor nyitok vitát. Persze a kívülállónak nagyon szórakoztató lehet, ahogy a kutatók egymást különféle betűkkel (H, G stb.) jelzett indexszel kardozzák le. A személyes kedvencem a G-index osztva az aktív kutatói évek számával.
Csend, esti bor...
P.s.: Ide vág az a mutató, amiben a Wartburg előrébb van, mint a Porsche: ajtószám per ütem ;-)
