Kanadai viszki is ízesítette a lecsót Szentesen - fotók a fesztiválról

Ha a paprikát és a paradicsomot összeboronáljuk, akárhogy variálhatjuk, bolondíthatjuk, a vége úgyis lecsó lesz. A magyaros étel fővárosa pedig Szentes, pláne a fesztivál idején, amikor a főzők megpróbálkoznak a lehetetlennel: olyan lecsót készíteni, ami még nem volt.

Idén több mint kétszázötven bográcsban rotyogott a kiadós finomság. Volt, aki a hagyományos vonalon mozgott, de az újítók is megmutatták magukat és csavartak az alaprecepten egyet. Az biztos, hogy ránézésre mind nagyon ízletesnek tűnt, legyen az egy hétköznapi kolbászos, tojásos vagy rizses lecsó, vagy a merészebb húsgombócos, csülkös vagy pörköltes, de a lecsóleves is ránk mosolygott a bográcsból, azt sült kolbásszal töltött palacsintával kínáltak.

És amikor már azt hihette az ember, hogy – a csokis lecsót leszámítva–mindent látott, akkor futottunk bele egy kanadai-magyar koprodukcióba: egy kedves fiatal pár elárulta a konyhatitkukat, ők bizony egy kis viszkin futtatták meg a hagymát, mielőtt a bográcsba került volna. Mészáros Emese és Mitchell Fogel Kanadában találkozott először, majd évekkel később Angliában sodorta őket egymás mellé az élet. Csaknem négy éve vannak együtt, a Lecsófesztiválon is közösen forgatták a fakanalat.

– Sokszor voltam már Szentesen, nagyon szeretem a várost. A magyar kajákat is imádom, a lecsónkba tarhonyát és kolbászt tettünk, a hagymát pedig kanadai viszkin készítettük elő, attól édesebb lesz

– avatott be a műhelytitkokba Mitchell.