2017.11.06. 09:28
Országos ügy lett Jampi balesetéből
97 ezer forint kártérítést kapott a szegedi Terhes Tamás, mert vakvezető kutyájának gyógyulása idején emberek segítették a közlekedésben. Jampi vasúti balesetéből közben országos ügy lett, minisztériumi határozat született a látássérültek segítéséről a vonaton.
– Ki kellett számolnunk, mennyi ideig, azaz hány órát segítettek nekem, miközben elmentem a munkahelyemre, vagy a dolgaimat intéztem. Így jött ki a 97 ezer forint. Nagyon korrekt volt az eljárás – minősítette lapunk kérdésére a vakvezető kutyájának balesetével kapcsolatos nem vagyoni kártérítést a szegedi Terhes Tamás.
Az eb állatorvosi kezelésének költségeit már korábban kifizette a MÁV-Start Zrt. biztosítója, az Allianz.
Idén nyáron történt, hogy Tamás Budapestről hazafelé, a vonatról szállt le a kutyával, amikor Jampi körme beleakadt a vonatlépcső rácsába (2017. július 8.: Letépte a vonatlépcső a vakvezető kutya körmét).
Ő csak annyit hallott, hogy a kutya felüvölt. Kérésére odament két MÁV-dolgozó, akik igyekeztek megtenni, amit tudtak, de Tamás nem boldogult a tőlük kapott elsősegélyládával, és abban sem tudtak segíteni, hogy a sérült kutya eljusson az állatorvoshoz. Tamás a Facebook egyik csoportjában talált egy kutyabarát taxist, aki elvitte Jampit.
Az esetnek nem csak Tamás életére lett következménye. A Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesületének elnöke, Ballai Anna Mária levelet írt a MÁV-Start Zrt.-nek. Arról érdeklődött, kérhet-e egy vak utas segítő szolgáltatást, ahogyan a mozgáskorlátozottak.
Az derült ki, hogy kérni lehet, és adott esetben a dolgozói a helyszínen segítenek is, ahogy tudnak, de külön erre felkészített dolgozóik nincsenek. A MÁV-Start emlékeztetett, a látássérült emberrel együtt a kísérője is kap 90 százalékos kedvezményt a menetjegy árából, és a vasút „veszélyes üzem", és aki fogyatékkal él, annak ebben a tudatban, segítővel kell megterveznie az utazását.
A Csongrád megyei egyesület azonban úgy érvelt, hogy az esélyegyenlőségi törvény húsz éve akadálymentes szolgáltatást ír elő. Annak nincs értelme, hogy meghirdetnek egy szolgáltatást, mert kötelező, de nem teljesítik, mert nem tudják.
A vasútállomáson hiába van lehetősége a vak embernek segítséget kérni, ha nem látja azt, akitől kérhetné. Ha van is vezetősáv az állomáson, a vonatra való felszállásban ez nem segít, aki nem lát, a vonton nem találja meg az ülőhelyét, és mivel hangos utastájékoztatás nincs, azt sem tudja, mikor kell leszállnia.
A szervezet levelet írt a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, amelynek Piacfelügyeleti, Utasjogi és Vasútigazgatási Szerve utóbb határozatban kötelezte a MÁV-Start Zrt.-t arra, hogy 90 napon belül szervezze meg a segítő szolgáltatást. Ennek úgy kell működnie, hogy a kerekesszékkel közlekedő emberek mellett más fogyatékossággal élő, mozgásukban korlátozott utasok, így a látássérültek is igénybe vehessék.
– A levelemet július végén vette át a minisztérium, augusztus elején az országos szövetségünk kapott egy kérdőívet, amelyben a látássérült személyeket kérdezték arról, mennyire elégedettek a szolgáltatással, és milyen változtatásokat szeretnének – válaszolta lapunknak Ballai Anna Mária.
Augusztus közepén a szintén látássérült Nyusti Szilvia is leírta saját panaszait, elküldve a tárcának. Végül csak neki sikerült válaszolni, a szegedi elnöknek nem, ő ezt szóvá is tette. A lényeg viszont az, hogy lesz segítő szolgáltatás.
A Csongrád megyei civil szervezet felajánlja együttműködését a MÁV-nak, szívesen elmondja, hogyan lehet hatékonyan segíteni a vasúton a látássérülteket. A DAKK-nál 2013 óta működik ilyen szolgáltatás, az egyesület segített a bevezetésében.