Külföldi munkavállalás: az egyiknek sikerül, a másiknak nem - Németországban gyorsan ateista lesz a magyar

Hiába sok a betöltetlen állás, a német munkaadók válogatósak, a végzettségen túl jó, ha van szakmai tapasztalata is az állásra jelentkezőnek. Ugyanakkor nem a papírhoz ragaszkodnak, tíz év vendéglátózás például simán kiváltja a hivatalos bizonyítványt.

A börtönben is sokan érdeklődnek a külföldi munkavállalásról, gyakran találkozik a pártfogó irreális elképzelésekkel, amikor megpróbálja visszavezetni a szabadultakat a munka világába. Akár külföldre is.

Van, aki Németországban házmester, és többszörösét keresi, mint a pátfogója, akinél egyébként időnként dübörgő Audival jelentkezik.

Mindez a minap hangzott el az európai munkavállalásról szóló, nem sajtónyilvános szegedi üzleti reggelin, ahol az is kiderült, hogy az Európai Unióban 16 millió ember dolgozik más tagállamokban, plusz 1,5 millió ingázik két ország között. Itthon sok olyan álláshely van, amit nem tudnak betölteni, ezért fontos, hogy hazacsábítsák, akit lehet. Mohácsra például sikerült, amikor odavitték a szegedi sertésvágást, Németországból hazatérő szakemberek is beálltak a szalag mellé.

Öt dolgozós hét után jött egy szabad

– A boldogságot és az egészséget sehol sem lehet pénzért megvenni, így Németországban sem, a havi félmillió forint csak innen látszik soknak – mondja Bognár Zsolt hentes, aki tavaly nyáron tért haza egy Mars téri húsboltba, és ezt azóta sem bánta meg. Másfél évet dolgozott Ulmban, sertést bontott, a húskivágást kedvelte, az embert próbáló csontozást nem. – Magyar közvetítőcég vitt ki, amit megígértek, teljesítették, 7,5 euró volt az órabérem – mondja, hozzátéve, öt dolgozós hét után jött egy szabad, ilyenkor mindig hazautazott.

Aki menni akar, annak külföldi munkavállalását hiteles információval segítik. Például az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portállal, az EURES honlappal, ahol valóban naprakész információk várják az érintetteket. A cél, hogy senki se szaladjon bele csalásba, visszaélésbe.

Boszák János: Hét évig alkalmazott voltam, utána önállósodtam.

400 ezer állásajánlat van Németországban

A rendőrségnek is fontos, hogy ne váljon áldozattá a munkavállaló. Kurzusaik is vannak az SZTE-n, és tapasztalják, hogy a fiatalok nagy számban készülnek elmenni. Bármilyen meglepő, a hajléktalan-ellátásban is téma a külföldi munkavállalás. Azoknak, akik frissen kerültek ebbe a helyzetbe – például válás után –, ez is egy kitörési pont, esély arra, hogy visszavezessék őket a – külföldi – munka világába.

3-400 ezer élő állásajánlat van Németországban, és sok szakmában az ottani munkaügy képtelen feltölteni a helyeket. Ugyanis a németek is továbbállnak a nagyobb pénzért, például a skandináv országokba vagy éppen Kanadába.

Külföldön is azokat keresik, mint nálunk: mérnök, informatikus, fémfeldolgozó szakmunkás és egészségügyi dolgozó, az orvostól az idősgondozóig, de kapósak a szakácsok, felszolgálók és a recepciósok is. A végzettség nem elég, kell a németnyelv- tudás is. Utóbbi alól vannak kivételek, de csak akkor, ha oda kerül valaki, ahol már sok a magyar – egyre jobban megfigyelhető ugyanis a tömbösödés, ott azért könnyebb a beilleszkedés. Angliában hasonló a helyzet.

János a maga ura lett

– 2004-ben mentem ki először Németországba szakácsként, utána néhányszor még hazajöttem egy-két hónapra, de ez az idő szerencsére elmúlt – mondja a sándorfalvi Boszák János, aki hét éve egy barátjával éttermet nyitott a bajorországi Pfronten faluban. A maga ura lett, és olyan dolgokat is elért, ami az itthoni fizetéséből nem ment volna. – Én is dolgozom a két családot eltartó üzletben, a német állam még támogatást is adott a vállalkozóvá váláshoz – mondja, hozzátéve, három éve az állampolgárságot is megkapta.

Bognár Zsolt Ulmból „igazolt vissza" a Mars térre. Fotó: Török János

Ha fizetésekről van szó, érdemes tudni, hogy azok bruttók. A 3000 euróból pedig jó, ha nettó 1800 marad, 40 százalékot könnyen elvisznek a különböző adók, hozzájárulások – és ezt azért nem hangsúlyozzák túl a munkaközvetítők. És azt sem, hogy lakni, élni is kell. Fontos, hogy az érkezőnek két héten belül be kell jelentkeznie a német adóhivatalnál, aki ezt elmulasztja, besorolják a legrosszabb kategóriába, hiába van családja. Arrafelé van egyházi adó is, amit automatikusan vonnak a fizetésből. A magyar – és persze más nemzet polgára is – ügyeskedik, és nagyon ateista, amikor erre kérdeznek rá. Utána viszont már nem célszerű egyházi óvodába adni a középső csoportost, mert a német hivatalnokok sem hülyék.