Jövő márciusig kell ellenőriztetni a tízemeletes panelek szellőztetőrendszerét

– Súlyos pénzekbe kerül, és kevés a várható eredménye a szellőztetők tisztításának, mert nem ezek okozzák a gondot a tízemeletes panelekben – mondta Megyesi László, a szegedi Tarján IV. Lakásszövetkezet elnöke arról a hároméves rendeletről, amelynek szoros a határideje: 2018. március 5-e.

Megyesi László megjegyezte, sokan még nem is tudnak róla, hogy a katasztrófavédelem ellenőrizni fog a jogszabály alapján, mert állítólag tűzveszélyes az elhanyagolt szellőztető. Hacsak nem hosszabbítják meg a határidőt.

Az elnök megmutatta, egy negyvenéves oszloppanelben három éve kamerával végigvizsgáltatta a betonfalú szellőztetőcsatornát. Ezen át szívják ki a lakások fürdőjéből, a vécéjéből és a kamrájából az elhasznált levegőt. Még a beton belső falak is tisztán látszanak, esetleg por rakódott rájuk. Vastag zsíros, olajos lerakódás, amit képeken szoktak mutatni, ezeken a felvételeken egyáltalán nem látszik. Nyilván létezik olyan ház is, teszi hozzá az elnök, de nem náluk. Ez a szellőzőcsatorna végződik a ház tetején elszívómotorokban, amelyek rendszeresen bekapcsolva „kiszippantják" a levegőt a lakásokból.

Árajánlatokat a jogszabály megjelenése óta többször is kért tisztításra a lakásszövetkezet számos kivitelezőtől. Egy 60 lakásos toronytízesnek 408–480 ezer forint között kellene fizetnie érte. A szalag-tízemeletesek esetében típusonként változik az ár: arra 336–396 ezer forint közötti kalkuláció született. Vagyis egy lakásra minimum 6-8 ezer forintos pluszköltség jutna, amit a lakásszövetkezet a közös pénzből fizetne. Már ha a rengeteg kiadásuk mellett a családok még ezt is ki tudják fizetni. A lakások szellőzőrácsaira és szabályzóelemeire, illetve a bekötőcsövekre nem vonatkozik az előírás, holott leginkább ezek zsírosodhatnak le. Ha azokat a lakástulajdonosok saját pénzükön kitakaríttatnák, nagyjából átlagosan további 10-15 ezer forintos kiadásba vernék őket. E nélkül viszont az elnök nem sok értelmét látja a központi szellőzőcsatorna tisztításának. Nem is tud olyan tűzesetről a közel negyvenéves tarjáni praxisából, amikor az elszívórendszer miatt gyulladt volna ki egy lakás vagy ház.

Megmutatta, annak lenne értelme, ha a lakások csőszekrényeit nem pakolnák tele a lakók éghető lomokkal, hiszen azokban a szinteket éghető deszkák választják csak el egymástól. Ezek egy esetleges lakástűzben nagyon gyorsan átégnének, elősegítve a tűz átterjedését más emeletekre.

A hódmezővásárhelyi Tóth István időről időre kitakarítja a lakásukban lévő szellőzőket. Fotó: Kovács Erika

Csótányok özönlöttek

– Időnként leszedem a szellőzőrácsot, és kitakarítom. Ne tudja meg, milyen kosz van olyankor belül! Feketéllik a portól, piszoktól, nagy a lerakódás – mondta Tóth István, aki a vásárhelyi Oldalkosár utca egyik tízemeletesében lakik, a hetediken. A konyhában, a vécében, a spájzban és a fürdőszobában is van szellőzőjük. Karbantartják azokat, de a rendszer megérett a felújításra. Néhány éve valóságos horrort éltek át a szellőző miatt. A fürdőszobaiból százával tódultak befelé a kis csótányok. Szakember szabadította meg őket a visszataszító bogaraktól.