Jó és rossz hírek Csongrád megyéről

A kamara elnöke a kedvező tendenciák között említette, hogy az elmúlt évben nőtt a vállalkozások száma a megyében, jól alakult az építőipar teljesítménye (az egy lakosra jutó építőipari termelésünk a harmadik legjobb az országban), erősödik a turizmus, nőtt a vendégéjszakák száma.

A beruházások mértéke ugyan kissé visszaesett, de ehhez tudni kell, hogy a bázisév, 2015 az előző uniós költségvetési ciklus záró elszámolási éve volt, amikor felgyorsultak a beruházások, illetve a kifizetések.

Árulkodó GDP-adatok

A megye jövedelemtermelő képességével és ipari termelésével viszont már messze nem ennyire elégedett a gazdasági önkormányzat elnöke. A GDP termelésben egy helyet visszább csúsztunk a megyék rangsorában, a középmezőnyben vagyunk, a 10. helyen. Külön fájó pont, hogy ha csak picivel is, de Bács-Kiskun megye megelőzött bennünket az egy főre eső GDP mértékében, amire korábban soha nem volt még példa.

A Mercedes-gyár és a kecskeméti agglomeráció más nagy ipari beruházásai megtették a hatásukat. Az egy lakosra jutó ipari termelésben a 15. helyen vagyunk a megyék közötti rangsorban. Ettől sokkal több potenciál van a megyében! – szögezte le [namelink name="Nemesi Pál"].

Kulcskérdés az innováció

Miután jellemzően nálunk is a nagyvállalati körben nőtt az ipari termelés, míg a kis- és középvállalkozások körében csökkent, ismételten az utóbbiak strukturális átalakítására, az innovációra, versenyképességük javítására hívta fel a figyelmet a kamara elnöke. 

Jellemző, hogy Csongrád megyében a kutatás-fejlesztési források több mint 70 százaléka az egyetemen, illetve a kutatóintézetekben realizálódik, a gazdasági társaságoknál mindössze 25 százaléka. A fejlettebb régiókban a K+F pénzek 50-55 százaléka jelenik meg a vállalkozásoknál.

A kamara elnöke ismét biztatta a vállalkozásokat, bátran keressék fel az egyetemi kutatóhelyeket akár együttműködési lehetőségért, akár kutatásra, fejlesztésre érdemes ötletekkel. Mindenütt tárt kapuk várják őket, de a kamara is szívesen segít összehozni a partnereket.  

Beruházási boom

Idén boom várható az európai források lehívásában, ennek következtében a beruházások terén is – jelezte a kamara elnöke –, hiszen míg a beruházók 2016-ban egész évben 1200 milliárd forintnyi finanszírozási szerződést írtak alá, 2017-ben már eddig 1530 milliárd forint pályázati forrást kötöttek le országosan.

A többnyire létesítményi beruházások mellett nőtt a lakásépítések száma is. Megyénkben a válság idején elért mélyponthoz (évi 200 lakás) képest most duplája épül.

Nemesi Pál szerint már most látni, hogy a meglévő kapacitásokkal, külföldi, elsősorban határon túli munkaerő igénybevétele nélkül nem lesz tartható az építőiparra váró iram. Reméli, hogy ezek a projektek aztán meg is tudnak majd felelni az európai uniós források felhasználására előírt standardoknak.

Több és képzettebb munkaerő!

Amikor a gazdaság teljes szakmai kompetenciával rendelkező munkaerőt keres, tényleg súlyos központi kérdés a minőségi szakképzés feltételeinek a megteremtése – szögezte le az elnök. A gazdaság szereplői elvárják, hogy olyan elméleti és gyakorlati képzést kapjanak a tanulók, amit a gyakorlatban használni is tudnak. Maguknak a gazdasági szereplőknek is van dolguk az ügyben, hiszen elsősorban nekik kell példát mutatniuk arra, hogy egy jó szakma igenis képes biztos egzisztenciát, jó megélhetést nyújtani. Több és képzettebb munkaerőre van szükség, és a hozzá vezető útnak valahol az általános iskolában kell kezdődnie – jelentette ki Nemesi Pál. A kamara pályaorientációs programjai – iskoláról iskolára járva – is ezt a célt szolgálják.