Életről, és nem pályáról dönt a gondos szülő

Bár a beiratkozás csak tavasszal lesz, az iskolaválasztás kérdése már a tanév kezdetétől terítéken van a ballagó óvodások családjában. Áprilisra ugyanis a végleges döntéssel kell jelentkezni a kiválasztott intézményben, csakhogy azt meghozni nem kis feladat. Sokan legyintenek, hogy írni-olvasni minden iskolában megtanul a gyerek, de a helyzet ennél jóval bonyolultabb. Nyolc évre választunk ugyanis közösséget a gyerek számára – éppen arra az időszakra, amikor kialakul a személyisége. Nem mellékesen az itt ért hatások alapján alakul ki az az út, amelyen továbbhalad a pályaválasztásig.

Hivatalosan minden gyermek számára van „kijelölt" intézmény, ahova kötelező is őt felvenni. A körzetes iskolák elsősorban a lakóhelyet veszik figyelembe, vagyis aki nem akar válogatni, a legközelebbi intézménybe jár majd. Mindez azonban azt is jelenti, hogy ha valaki körzeten kívüli intézményt választ, számolnia kell azzal, hogy gyermeke neve a lista második felében szerepel, amikor a helyek feltöltéséről döntenek. Hogy mi alapján, azt intézménye válogatja: van, ahol felvételit tartanak, máshol a nyílt napokon figyelik meg a kicsiket, vagy éppen a szülői háttér alapján döntik el, kit gondolnak jobb jelöltnek. Válogatni elsősorban a kedvelt intézményekben tudnak.

De ha nem a körzetes, akkor melyik iskola legyen? Ez a kérdés, foglalkoztatja a legtöbb szülőt. Van, akinek az számít, hogy ne terheljék túl a gyereket, más éppen elit iskolát – vagy ahogy a köznyelv nevezi, „versenyistállót" – választ abban a reményben, hogy onnan biztos az út az egyetemig. Csongrád megyében közel 80 általános iskola közül választhatnak a szülők.

Nyolc évre választanak a hatéveseknek iskolát szüleik – nem egyszerű a döntés.

Darabszámot tekintve ennél persze több van, ám a tagintézményeket táblázatunkban egy iskolaként vettük számba. Az állami fenntartású iskolák döntő többségben vannak, egyházi intézményeket főleg kistelepüléseken hoztak létre. Alternatív pedagógiai módszerű, alapítványi iskolák csak Szegeden működnek.

Kíváncsiak voltunk arra, olvasóink mi alapján választanak iskolatípust. Elsöprő többségben voltak azok, akik szerint az általános iskola arra való, hogy a gyerek gyerek legyen, ne pedig kicsi tudós. Érdekesség, hogy második helyre az erkölcsi értékrend került – ezt a honlapunkon szavazók fontosabbnak tartják az elit képzésnél.

Arról, hogy melyik iskola mit nyújt diákjainak, a nyílt napokon a legkönnyebb informálódni. Szinte minden intézmény szervez játékos foglalkozásokat óvodásoknak, ahol megismerkedhetünk a leendő osztályfőnökökkel, és az iskola légkörével. A legtöbb intézményben éppen ma indulnak az első ilyen programok – ezekről az iskolák honlapján kapunk felvilágosítást. A hivatalos beiratkozás előreláthatólag április közepén lesz, érdemes azonban tájékozódni, ugyanis a legtöbb helyen elkezdték regisztrálni a jelentkezőket.

A gyerek határozza meg, hogy milyen számára a jó iskola

A jó iskolaválasztás nem elsősorban a szülő vágyát, hanem a gyerek képességeit tükrözi – mondja a pszichológus. Egy jó képességű gyereknek sem biztos, hogy való a versenyistálló, és nem feltétlenül csak annak célszerű egyházi intézménybe iratkozni, aki gyakorló vallásos.

Iskolaválasztáskor sok szülő kész elképzeléssel vág neki a beiratkozásnak. [namelink name="Molnárné Nemesvári Rita"]_ klinikai gyermek szakpszichológus szerint viszont fontos, hogy na gyerek olyan intézménybe járjon, amelyikben a legjobban teljesít – függetlenül attól, milyen pályát szánnának neki. Ehhez pedig nemcsak a képességeit, a habitusát is tekintetbe kell venni.

– Magas képzési színvonalú iskolába csak azokat a gyerekeket szabad beíratni, akik amellett, hogy átlagon felüli intelligenciával és képességgel rendelkeznek, pszichésen is stabilak, és megvan mögöttük a támogató szülői háttér – hívta fel a figyelmet a szakember.

– Akikben nagy a megfelelési vágy, vagy labilis az idegrendszerük, netán nem tudnak hosszabb távon is összpontosítani, az ilyen iskolákban valószínűleg nem bírják majd a nyomást.

Az alternatív pedagógiai módszerekkel dolgozó iskolákat a pszichológus tapasztalatai szerint elsősorban a szülők választják, saját értékrendjük alapján.

– Azok íratják ide gyermekeiket, akik nem szeretik a tekintélyelvűséget vagy az iskolai neveléshez való általános hozzáállást. Ezekben az intézményekben a teljesítmény vagy a megszerzett tudás mennyisége nem elsődleges szempont, sokkal fontosabb, hogy a gyerek kibontakoztathassa személyiségét.

Az egyházi iskolákról sokan azt gondolják, az ájtatosság és a vallás határozza meg a mindennapjait, pedig nem ez a jellemző. Előnyöket pedig itt is lehet találni. – Egy ilyen környezetben valószínűleg pozitív viselkedési mintákat látnak a gyerekek egymástól gyerekkoruk meghatározó részében. Emellett értékrendet kapnak, és toleranciát tanulnak – sorolta Molnárné Nemesvári Rita.

Aki állami fenntartású, nem kiemelt erősségű iskola mellett teszi le a voksát, számos egyéb szempont közül válogathat. – Lehet a gyerek érdeklődési köre mentén szervezni a tanulást – a különböző tagozatok erre jó lehetőséget adnak – mondta a pszichológus.

– Ha pedig a nyílt napok benyomása alapján választ valaki, azt érdemes figyelni, hogy a pedagógus habitusa, temperamentuma, oktatási módszere szimpatikus-e. Nem utolsósorban pedig hogy a gyerek hogyan reagál rá. Ha ugyanis azt mondja, nem szeretne ide járni, valószínűleg ez később sem változik majd meg, még ha meg is győzzük arról, hogy ez lesz neki a legjobb.

Játszva tanulástól a közös imáig

Többféle iskolatípus közül választhatnak a kisgyermekes szülők. Ennek apropóján az intézmények vezetőit és tanítóit kérdeztük arról, miért az adott iskolatípust tartják a legjobbnak.

Fenntartó alapján a szülők állami és alapítványi általános iskolák közül válogathatnak, ám ezenkívül számos szempont létezik, amiket mérlegelve a legjobb döntést hozhatják meg. Vannak iskolák, ahol az angol nyelv oktatása kiemelt fontosságú, van, ahol a gyerekek játszva tanulnak, és vannak intézmények, ahol a hittanoktatásra is nagy hangsúlyt fektetnek.

„Versenyistállók"

Gulyásné Szabó Klára, a Vörösmarty Mihály iskola vezetője az állami intézmények jellemzőiről mesélt. – A tanítás-tanulás a fenntartó részéről változatos, korszerű és együttműködő, és mindez meghatározza az oktatás színvonalát – emelte ki a legfontosabbakat az igazgatónő.

– Az állami iskolák előírásszerűen biztosítják a gyerekek rendszeres sportolási lehetőségeit, ráadásul egyre inkább meghatározó a környezettudatos szemlélet kialakítása is.

Az oktatáspolitika a „kevesebb több" elve felé fordul, amit szintén üdvözlünk – fogalmazott [namelink name="Gulyásné Szabó Klára"].

A szegedi Madách Imre Kéttannyelvű Általános Iskola igazgatónője, [namelink name="Pécskai Gabriella"] az intézmény speciális tagozatát emelte ki, ahol az idegennyelv-oktatás színvonala kiemelkedő. – A gyerekek többsége úgy ballag el tőlünk, hogy már megszerezte a nyelvvizsgát. Ez nagyon fontos a mai világban – fogalmazott az igazgatónő. Hozzátette, a nyelvtudásnak köszönhetően az esetleges jövőbeli külföldi munkavállalás is könnyebbé válik. – Az alapos nyelvtudás elsajátítása mellett a legfőbb cél természetesen a középiskolára való felkészítés.

Pécskai Gabriella a versenyszellem kialakítását is hangsúlyozta. – Nagyon fontos a versenyeztetés, mert ki-

emelkedő teljesítményekre sarkallja a gyerekeket.

Csoportmunka és játék

Az állami fenntartású intézményeken kívül a szülőknek lehetőségük van alternatív pedagógiai módszerekkel dolgozó iskolába íratniuk gyermeküket. Ezeket a módszereket [namelink name="Ráczné Bullás Erika"], a Szegedi Waldorf Iskola tanítója ismertette: – Délelőttönként 3-4 héten keresztül ugyanazt a tantárgyat tanulják a gyerekek. Ez az időszak a főtanítás – magyarázta. – Beszélgetőkörrel kezdünk, ahol a gyerekek elmesélhetik, hogy mi történt velük előző nap délután.

A csoportmunkák rendszeresek, a kicsik játszva tanulnak, miközben egymásnak segítenek – fogalmazott a tanítónő. Bullás Erika kitért arra is, hogy a számonkérés differenciált, ami azt jelenti, hogy nem ugyanazt a feladatsort kapja meg mindenki. Hozzátette, a diákok bizonyítványa is azért szöveges, hogy mindegyikük láthassa, saját magához képest honnan hová jutott el az adott tanévben.

– Az 1–2. osztályosok nem kapnak házi feladatot, sőt dolgozatot sem írnak, tankönyveket pedig egészen a gimnázium végéig nem használunk. A gyerekek saját maguk írják-rajzolják a tankönyvet, abból tanulnak végig – vázolta fel a Waldorfpedagógiát a tanítónő. – Egy évfolyamon egyetlen osztály van, nincsenek párhuzamos osztályok. Nem versenyeztetjük a kicsiket – mutatott rá azokra a pontokra, amelyek megkülönböztetik a Waldorfot egy állami iskolától.

Közös imával kezdik

Az egyházi iskolából is többféle létezik Szegeden, de általánosságban – [namelink name="Trócsányi Anna"], a Wesley-iskola igazgatónőjének szavaival élve – mind „a keresztény hitéleti-erkölcsi vonalat képviseli". – A kerettanterven belül a pedagógusok szabadabban választhatnak tankönyveket, mivel önállóbb szervezeti háttérrel rendelkezünk, nem a KLIK a fenntartó – fogalmazott az igazgatónő, és kitért arra is, hogy az egyházi iskoláknál a személyre szabott differenciált oktatásra is nagyobb hangsúlyt fektetnek, mint máshol. Trócsányi Anna elmondása szerint a Wesley a normál intellektusú, de sajátos nevelési igényű gyermekeket segíti.

– A diákok 80 százaléka valamilyen részképességzavarral küzd, de taníthatók. Olyan gyerekeknek adunk esélyt, akik nagyobb létszámú osztályokban, más iskolákban perifériára szorulnának – fogalmazott Trócsányi, aki kiemelte, a tanítók többsége gyógypedagógiai végzettséggel rendelkezik. – Kutyaterápiával, gyermekjógával, lovasterápiával is segítjük a gyerekeket – sorolta a módszereket.

A másik szegedi egyházi iskola, a Karolina főigazgató-helyettese, [namelink name="Horváthné Hodács Zsuzsanna"] a vallásos programokról beszélt. – Ünnepeink a keresztény kultúrkörhöz tartoznak, minden nagyobb ünnepet közösen ünnepelünk – mondta, és hozzátette, évente kétszer évfolyammisét tartanak, továbbá hat alkalommal az egész iskola részt vesz egy-egy szentmisén. – A napot közös imával kezdjük. Fontosnak tartjuk, hogy átadhassuk a gyerekeknek a keresztényi, emberközpontú szemléletet.

Horváthné Hodács Zsuzsanna hozzátette, bár a Karolina egyházi iskola, nem csak vallásos gyerekeket fogadnak.

Magolás és stressz nélkül tanulnak

Mariné Gombkötő Éva gyermekei, Csongor (balra) és Domokos Waldorf iskolában tanulnak – iskolai füzetükben a tananyaghoz kapcsolódó színes rajzokat a diákok készítik. – Szülőként nem akartam, hogy a gyerekeim egy versenyistállóba kerüljenek, és hogy mindennap 6-8 tárgyat tanuljanak és magoljanak. A Waldorfban a gyerekkori sajátosságoknak megfelelően tanulnak a gyerekek. Teljesen stresszmentes diákéletet élnek,

a gyerekeim nyaranta már várták, hogy mikor mehetnek újra iskolába – mesélte.