EU: maradjunk vagy menjünk? - olvasóink megmondták

Az angol népszavazás eredménye, a Brexit nemcsak sokkolta az Európai Uniót, de egy lavinát is elindított. A politikusok nyilatkozatai alapján Magyarországot emlegetik a következő lehetséges kilépőként.

Együtt vagyunk erősek

– Remélem, nem követjük az angolokat – írta lapunknak [namelink name="Ábrahám István"]. Olvasóink véleményét és szavazatát kértük az Európai Unióról. Magyarország Unióból való lehetséges távozása nagyon megmozgatta és megosztotta olvasóinkat. Özönlöttek szerkesztőségünkbe a levelek! A maradáspártiak a munkaerő, az áruk szabad áramlását, a schengeni térségen belüli szabad mozgást, valamint a békét és az uniós támogatásoknak köszönhető fejlődést hangsúlyozták. Szabó Istvánné olvasónk szerint mindenki tudna legalább egy dolgot mondani, ami miatt maradnunk kell az EU-ban.

[namelink name="Tóth Csaba Imre"] azt írta, együtt vagyunk erősek, és szerinte csakúgy, mint egy házasságban, az EU-ban is vannak könnyebb és nehezebb időszakok.

– Most azon fog múlni a közös jövőnk, mennyire tartunk össze. Migránsválság, Brexit, Donald Trump és még ki tudja, mennyi probléma üti fel a fejét, egyedül nem fog menni, megsemmisülünk, ha kilépünk – írta olvasónk. Több százan osztották Tóth Csaba Imre véleményét, és tragédiaként élnék meg, ha Magyarország távozna az EU-ból.

[namelink name="Varga Béla"] szerint ha kilépnénk, teljesen magunkra maradnánk, senki sem segítene rajtunk. Szerinte tökéletes példa magányunkra az Eurovíziós Dalfesztiválok eredménye. Szerinte Magyarország ellensége, aki a kilépést akarja. Sok olvasónk szerint az Orbán-kormány felelőssége, hogy idáig jutottunk, hogy felmerül a kilépés kérdése. [namelink name="Udvardi Lajosné"] számára felháborító és érthetetlen az Orbán-kormány többéves, az Unióval szembeni ellenséges viselkedése. [namelink name="Gulyás Róza"] továbbment, azt írta, nem tolvaj vezetőkre, hanem az országot jól képviselő, tisztességes politikusokra volna szükség. Többen írták azt, hogy Magyarország az Unió nevű lélegeztetőgépre van kötve, és az ország önerőből egy normális közutat sem képes fenntartani, nemhogy magát.

– Már csak az kellene, hogy magunkkal legyünk határosak, és be legyünk zárva a nyomorba, szegénységbe – írta a maradáspárti [namelink name="Szőke János"].

Sötét felhők gyülekeznek. Merre tovább, Európa? Fotó: Szabó C. Szilárd

Vesszen Schengen!

– Vesszen Schengen! – így indított [namelink name="Jakab Zoltán"], aki szerint az Unió csak elvesz és nem ad semmit, csak rabszolgaságot és migránsokat. A kilépéspártiak véleményének középpontjában a migránsok álltak, volt, aki tankerekkel szállítaná Amerikába a menekülteket. [namelink name="Gurabi Csabáné"] szerint az EU gyarmata lettünk, és az Unió csak tönkretette Magyarországot, a multik kiviszik a hasznot, Brüsszel egyre kevesebb önállóságot hagy, beleszól a belügyeinkbe, eladatja az ország földjét, és több pénzt szed be tőlünk, mint amennyi támogatást ad.

Olvasónk szerint az is a távozás mellett szól, hogy Magyarország nem akar háborúba keveredni. [namelink name="Mező Gergő"] szerint azért hanyatlik a gazdaságunk, mert az Európai Unió minden pénzt benyel. Szentpétery László olvasónk szerint az Illuminátusok az Unión keresztül tiporják a porba Európát. Imre szerint ha kilépnénk, tíz éven belül újra be lehetne indítani a cukorgyárakat, és akkor rengeteg hazai munkahely lenne. Olvasónk úgy véli, ez az Unió halott. Tamás szerint is ki kellene lépnünk, de nem egyik napról a másikra, hanem egy jól felépített és előkészített, hazai termékekre támaszkodó gazdasági átalakulás során. [namelink name="Gulyás Péter"] olvasónk pedig azt írta, kétszer is ki kellene lépnünk, hogy ha valaki ismét beléptetné az országot, az érvénytelen legyen.

Vezetőket kell cserélni

– Ne lépjünk ki, de el kellene dönteni, hogy Európai Egyesült Államokat akarunk, vagy nagyobb szabadsággal és döntési jogkörökkel ellátott szuverén államok közösségének kellene lennie a jövőben az Európai Uniónak – írta [namelink name="Brillmann Zsolt"]. Olvasónk szerint a jövő az Európai Egyesült Államoké, de ehhez jobban kell egységesíteni az adó-, a jog-, a szociális és az oktatási rendszert, és meg kell határozni egy európai létminimumot, ami minden uniós polgárt megillet.

[namelink name="Gyöngyössy János"] szerint csak végső esetben szabad kilépni, és ahhoz is komoly szövetségest kell keresni. Úgy vélte, most könnyebb lecserélni a jelenlegi identitászavaros vezetést, mint nyakunkba venni újra a kisantant országok fenekedését. [namelink name="Veszelovszki József"] szerint az Unió rossz irányba halad, sokat már nem kaphatunk tőle, nyitnunk is kell a keleti piacok felé, és lassan ideje elgondolkozni a kilépésen. [namelink name="Olasz Mónika"] szerint nem kell kilépni, inkább kompromisszumokat kellene kötni bizonyos dolgokban, amelyekben nem értünk egyet. Olvasónk azt írta, az EU-nak is át kell értékelnie dolgokat, nem szabad ráerőltetnie mindent a szuverén országokra.

– Azért vannak az okos politikusaink, hogy okosan tárgyaljanak, ne pedig hepciáskodjanak. Annyira kis ország vagyunk pénz nélkül, mert mindent ellopnak, hogy nem tudnánk érvényesülni egyedül. Ahhoz egy teljes generációnak kell a politikában kicserélődnie, és nemcsak a saját érdekeiket nézni és a saját pénztárcájuk tömni, hanem az ország pénzügyi helyzetét kellene nézni – írta Olasz Mónika.

[namelink name="Kenéz Viktor"] szerint addig semmiféleképpen sem szabad kilépni az EU-ból, amíg nem állítják talpra a magyar gazdaságot. Olvasónk szerint az élelmet el lehet adni itthon a boltoknak, valamint Oroszországnak, így nyersanyaghoz juthatnánk. Úgy vélte, a teljes energiaellátást is zöldre kellene átállítani. Szerinte ha ezek megvalósulnak, itt kell hagyni a teljes EU-t és a NATO-t. Aradi Kornél szerint se kell kilépnie Magyarországnak az EU-ból, csak az Unió vezetőit kell lecserélni, és szigorú határőrizeti rendszert kell bevezetni.

Mit adott nekünk az Európai Unió?

– szennyvízcsatornákat

– utakat és autópályákat

– új metróvonalat, villamosokat és trolikat

– felújított településközpontokat

– rekonstruált műemlékeket

– kórházi diagnosztikai eszközöket

– új fürdőket

– kerékpárutakat

– korszerű vásárcsarnokokat, termelői piacokat

– játszótereket

– felújított óvodákat és iskolákat

– lézerközpontot

Eltekintve a szennyvízcsatornáktól, az autópályáktól, az új villamosoktól, a felújított településközpontoktól, a kórházi diagnosztikai eszközöktől, az új fürdőktől, kerékpárutaktól, játszóterektől, felújított óvodáktól és iskoláktól, valamint a lézerközponttól, mit tett értünk az Európai Unió? Egy olvasónk szerint az EU és elődje hozta el a békét Európába.

Ferencszálláson akarták a legjobban a csatlakozást

Csongrád megye EU-párti. Nálunk most többen támogatják az Európai Uniót, mint országosan – derült ki a felmérésekből.

Tizenhárom éve, 2003. április 12-én a választók többsége, 83,7 százaléka úgy döntött: Magyarország csatlakozzon az Európai Unióhoz. Összesen 3 millió 56 ezer választásra jogosult szavazott igennel Magyarország uniós csatlakozására. A népszavazáson alacsony, országosan 45,6 százalékos, Csongrád megyében 42,1 százalékos volt a részvételi arány. Csongrád megyében 83,4 százalék volt az igenek aránya, a legtöbben (91,6 százalék) a Makótól mintegy 10 kilométerre lévő, 600 lakosú Ferencszálláson szavaztak a csatlakozásra, a legkevesebben (65,9 százalék) pedig a Csongrádhoz közeli, 2000 fős Csengelén.

Ferencszálláson az 540 választásra jogosultból 242-en járultak az urnákhoz, és 219-en igennel, 20-an nemmel szavaztak, három voks pedig érvénytelen volt. A magyar–román és magyar–szerb határhoz közeli településeken – Kübekházán és Röszkén – magas, 82 százalék fölötti volt az igenek aránya. A megye nagyobb városai közül Szegeden volt a legtöbb (88 százalék), Csongrádon pedig a legkevesebb (75 százalék) az igenek aránya. Hódmezővásárhelyen a szavazók 78,9 százaléka szavazott igennel. Magyarország hivatalosan 2004. május 1-jén lett az Európai Unió tagja.

Az angol népszavazás után a Publicus Intézet július 1. és 6. között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta, hogyan voksolnának a magyarok egy most vasárnapi EU-népszavazáson. Kiderült: a megkérdezettek 64 százaléka szavazna igennel a belépés mellett. A Délmagyarország azt kérdezte olvasóitól, kilépjen-e Magyarország az Európai Unióból. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan döntenének olvasóink, ha most vasárnap lenne erről népszavazás. A delmagyar.hu oldalon 1088-an szavaztak két nap alatt, ami azt mutatja, nagyon érdekli az embereket a téma. Olvasóink 73 százaléka nem lépne ki az Európai Unióból.

[namelink name="Medgyessy Péter"] miniszterelnök 2003 júliusában bejelentette, Magyarország 2008-ban szándékozik bevezetni a közös fizetőeszközt, az eurót. Magyarország hivatalosan 2004. május 1-jén lett az Európai Unió tagja.

Akkor volt az EU történetének legnagyobb bővítése, Magyarország mellett Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia is belépett az Unióba. Azóta Ciprus, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia csatlakozott az euróövezethez, vagyis ezekben az országokban már az euró a hivatalos fizetőeszköz.

Magyarországon a romló makrogazdasági adatok miatt a bevezetés tervezett dátumát 2009-re tolták ki. 2008-ban jött a gazdasági világválság. [namelink name="Bajnai Gordon"] miniszterelnök 2010 januárjában egy sajtótájékoztatón a 2014-es euróbevezetést helyezte kilátásba.

[namelink name="Orbán Viktor"] miniszterelnök 2011 februárjában egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy 2020 előtt nem reális cél bevezetni az eurót. Az euró magyarországi bevezetésére jelenleg nincs hivatalos céldátum. 2015-re nyilvánvalóvá vált, hogy az Orbán-kormány számára nem cél a közös fizetőeszköz bevezetése, és akár évtizedekig nem lesz még magyar euró.

Sokkal többet kapunk, mint amennyit befizetünk

Az Európai Bizottság magyarországi képviseletének adatai szerint a 2007–2013 közötti költségvetési ciklusban Magyarországon 63 ezer fejlesztés valósult meg a mintegy 8200 milliárd forintos uniós támogatásból. Az Európai Uniótól kapott támogatási összeg kevesebb mint 30 százalékát, 2200 milliárd forintot kellett befizetnie Magyarországnak az uniós közös kasszába.

Az infrastrukturális fejlesztések mellett több ezer munkahely megteremtését is támogatta az EU. A 2014–2020 közötti költségvetési ciklusban Magyarország hasonló nagyságrendű összegre, mintegy 8000 milliárd forintra számíthat az Európai Uniótól. Magyarország ebben a ciklusban is sokkal több támogatást kap, mint amennyit be kell fizetnie a közös kasszába. 2016-ban és 2017-ben is 2048 milliárd forint folyósítandó uniós forrást terveztek be a magyar költségvetésbe. 2016. május 10-éig 2431 projekt nyert támogatást 1082 milliárd forint értékben. Azt senki sem tudja, mi lesz 2020 után, amikor Magyarország már nem kap uniós forrást a strukturális alapokból.