Egyiptomi vendég a szegedi jezsuitáknál

Nem születünk szabadnak

A szabadság és a belső szabadság kérdését járta körül Henri Boulad a szegedi előadásán. Lapunknak elmondta, meglátása szerint már egy újszülött sem szabad, hiszen az anyjától függ. – Mi tesz minket szolgákká? A személyes ösztönünk, testünk, vallásunk, neveltetésünk. Senki sem fogja megadni a szabadságot, ki kell vívnod. Segíteni kell a fiataloknak, hogy elérjék ezt a célt – fogalmazott a jezsuita szerzetes, aki többször járt már Magyarországon, de Szegeden most először.

Egyiptomi vendég járt a napokban a jezsuita Szent József-templomban, ahol Henri Boulad (83) szerzetespap, neves katolikus szerző előadást tartott pünkösd alkalmából. A jezsuita atya kéthetes magyarországi látogatása alatt ejtette útba a szegedi, Dáni utcai rendházat és templomot.

– A Közel-Keleten az egyik legfontosabb az egyiptomi egyház. Az ott élő keresztények 75 százaléka Egyiptomban él, a 90 milliós lakosság tíz százalékát teszik ki. Közel 9 millió emberről van szó, akik többnyire ortodoxok. A gyökereink nagyon mélyre nyúlnak vissza, súlyos üldöztetéseket szenvedtünk el, de békében élünk – adott áttekintést Henri Boulad arról, milyen a keresztények élete náluk.

– Hogy mennyire élünk békében, az mindig az uralkodó rezsimtől és az iszlám vallás állapotától függ. Az iszlám nem egységes, van liberális és radikális irányzata, ezért a jövő még nem világos. Másfél éve Abdel Fattah el-Sisi elnök vette át az országot, azóta sokkal jobb a helyzetünk. Toleráns a vallásokkal, és az iszlám radikális irányzatát szeretné fékezni nemcsak nálunk, hanem Európában és Magyarországon is – mondta a szerzetes, akinek nagyjából 50 könyve jelent meg magyar fordításban. Henri Boulad négy hónapja tért vissza dolgozni az egyiptomi Karitászhoz – a szervezetet korábban tizenkét évig vezette. Elárulta, reformokat szeretne végrehajtani, mert a mély válság miatt változás szükséges.

Henri Boulad szerint békében élnek az egyiptomi keresztények. Fotó: Schmidt Andrea
– Az iszlám radikalizmusnak két fő forrása van: a Korán és a hagyományos iszlám, amely uralja Egyiptomot és a muzulmán országok többségét. A társadalom radikalizálódásához és a fundamentalizmus terjedéséhez hozzájárul az, hogy az egyiptomi lakosság ötven százaléka analfabéta. Könnyű manipulálni őket. Az írástudatlanság szegénységhez vezet, és a szegénység újratermeli az írástudatlanságot. A gazdasági helyzet drámai Egyiptomban, mert a legtöbb bevétel a turizmusból származik, de ez az ágazat hanyatlik a rossz közbiztonság miatt. Az, hogy szélsőségesek megöltek néhány turistát, elriasztja a többieket. Virágzó kapcsolatokat ápolunk Oroszországgal, Spanyolországgal, Németországgal, Franciaországgal és sok más országgal. Optimista vagyok, időt kell még adni Sisinek. Ha nem avatkoznak be, és nem manipulálnak a háttérből olyan nagy országok, mint például Amerika, akkor rendeződhet a helyzet. A vallási irányzatok szélsőségessége mögött nemcsak vallási, hanem gazdasági és politikai okokat is találunk – nyomatékosította.