A romák egy évtizeddel rövidebb ideig élnek

Fél tüdővel, palackkal él Marika néni

Az egyik Cserepes sori házban találkoztunk a 74 éves Marika nénivel, akinek két éve van oxigénpalackja. Fél tüdővel él, sok műtéten van már túl. Egy hibás rokkantkocsival jár, amelynek félóránként kell tölteni az akkumulátorát. Dimovics Tündéék „a mamánál" kénytelenek lakni a két tartósan beteg kisfiúval, mert az Alsó kikötő sori lakásukat dugulás miatt elöntötte a szennyvíz. Panaszolták: az IKV nem segített nekik szükséglakással. Pedig állítják, nincs tartozásuk.

– A minimálbérből sokan nem bírják fizetni a hálapénzt. Nagyon sok orvos pedig elvárja. Így van például a szülészetnél is: aki nem fizet, azt otthagyják, hadd szenvedjen addig, amíg a gyerek ki nem bújik – mondta a szegedi [namelink name="Bánfalvi Tibor"].

A roma férfi szerint előfordul, hogy nem megfelelő bánásmóddal találkoznak. Egyszer a gyerekük lábáról gipszvágó flexszel szedték le a gipszet, és szólni kellett, mert a gyerek lábát is érte a gép. Élete végéig nyoma lesz a kellemetlen emléknek.

[namelink name="Kovács Klára"] elmondta, a körzeti orvosukra is sok panaszuk van. – Amikor 40 fokos lázzal felhívtam, hogy jöjjön ki, azt mondta, öltözzek fel, és menjek be hozzá – magyarázta a nő, akinek időnként olyan légszomja van, hogy fel sem tud kelni.

– A romáknak a kultúrájukban van, hogy mindent meghálálnak. Ha két kávéja van, az egyiket fölajánlja. Pláne, ha orvos jön a lakásba. Az orvos egy szent, neki adni kell. De mi van, ha nem tud adni? – kérdezte Nagy Mihály, a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. Kifejtette, a pénztelenség mellett az is probléma, hogy többen nem fordulnak orvoshoz időben, mert felelőtlenek. Tavaly és tavalyelőtt évente két-három fiatal halt meg emiatt Szegeden, pedig egy egyszerű tablettával meg lehetett volna őket gyógyítani.

Rajmund és mamája, Marika néni. Mindketten oxigénpalackot használnak. Fotó: Frank Yvette

 200 fölötti vérnyomás a szűrésen

– A negyedik szűrés volt, amit az idén megvalósítottunk. Mindkét szegregátum felnőtt lakossága részt vesz a szűréseken 50 fős csoportokra bontva. Sajnos nem átfogó vizsgálatokat tudunk végeztetni, csak például vérnyomásmérés, testzsír- és vércukorszintmérés van, látásvizsgálat, illetve orvosi kikérdezés. Az idén két vagy három betegről a szűrésen derült ki, hogy 200 fölötti a vérnyomása, és semmilyen gyógyszert nem szedett rá – mondta Nagy Mihály. Írtak beutalót a körzeti orvosnak, de elmondása szerint az orvos azóta sem küldte kivizsgálásokra a pácienseket.

A nyugati emberekhez képest mi, Magyarországon öt évvel élünk kevesebbet, a magyarországi cigányok viszont körülbelül 10 évvel halnak meg korábban, mint a nem cigányok. A cigányok tehát hazánkban nagyjából 15 évvel rövidebb életre számíthatnak, mint a nyugati országokban élők – árnyalta az uniós jelentés egyik megállapítását [namelink name="Szirtesi Zoltán"] dorozsmai háziorvos.

Korábban könyvet is írt erről, táblázatokkal, statisztikai áttekintéssel. Hangsúlyozza, nem lehet összességében a cigányokról beszélni, mert három törzsük van (kárpáti, oláh és beás), és a törzsek egészségügyi helyzete különböző.

– Az 1960-as években volt a legrosszabb az egészségügyi állapot, majd fokozatosan javult a rendszerváltásig. A rendszerváltás után viszont romlott a helyzet, ennek gazdasági oka volt. Először a cigányoknak mondtak fel a munkahelyeken. Rosszabb lett a táplálkozás, a lakáshelyzet is. Az ellátás nem romlott, de nagyon sokan nem tudják kiváltani a gyógyszerüket, ahogyan a szegényebb magyarok sem. Vannak olyan betegségek – mint például a légúti megbetegedés –, amelyek ugyanolyan gyakorisággal jelennek meg a cigányoknál, mint a magyaroknál, csak a rosszabb szociális helyzet, zsúfoltabb lakások miatt súlyosabb tünetekkel – hallottuk Szirtesi doktortól.

Marika néni fél tüdővel él, sok műtéten van már túl. Egy hibás rokkantkocsival jár, amelynek félóránként kell tölteni az akkumulátorát. Fotó: Frank Yvette