Ásós Géza autentikus cigányételeket kínál

Az ország első cigányvendéglőjét nyitotta meg Békésen 2011 végén [namelink name="Ásós Géza"]. Autentikus cigányételeiket a Hungarikum Fesztiválon kóstolhatják meg a szegediek.

– Sok ember összekeveri a cigánykonyhát a szegénykonyhával, a 60-70 évvel ezelőtti trendek szerint ítélik meg, amibe úgy vélik, a varjú és az ürge is beletartozik. Nem éltem 70 évvel ezelőtt, de a 65 éves apósom sem kóstolt soha ilyet. Vannak anekdoták arról, hogy a cigányok ették ezeket az állatokat, de az én konyhámban nincsen helyük, és nem is tartom őket hagyományos cigány ételeknek – mondta a 33 éves férfi. Olvasata szerint mégis hatvan-hetven éve kezdett igazán kialakulni hazánkban a cigánykonyha.

Készül a cigánykáposzta csülökkel a Hungarikum Fesztiválon.
Fotó: Karnok Csaba
– Az akkori szegénységben a legkönnyebben beszerezhető és legolcsóbb ételek váltak konyhánk alapanyagaivá. Ilyen volt a savanyú káposzta, az öreg tyúk, a sertés és a szarvasmarha olcsóbb részei. Ezekből alakultak ki a trendi cigányételek, amelyeket akkor még sparhelten, a szabad ég alatt készítettek. Mivel nagyon szeretek enni, ezt az ízvilágot kerestem az ország számos vendéglőjében, de nem találtam. Ezért alapítottam meg a saját vendéglőmet Békésen. Ma már a szigorú előírások miatt nem lehet szabad ég alatt főznünk, de a modern konyhában is jól el tudjuk készíteni az ételeinket. A cigányság valahonnan Indiából származik, a zsíros és fűszeres ételeket kedveljük, de fűszerekből csak a legalapvetőbbeket, a sót, a borsot, a babérlevelet és a házi pirospaprikát használjuk – magyarázta. Egyik legcigányosabb ételüknek a cigánykáposztát tartja.

– Savanyú aprókáposztából és hasábkáposztából készül. A hozzávalókat rétegesen tesszük az edénybe, egy sor savanyú káposztára jön az öreg tyúk, rá megint káposzta, amelyet csülök és káposzta fed. A tölteléket teszem legfelülre, ezt édeskáposztával takarom. Miután megfőtt, az aprókáposzta kap egy sűrű fűszerpaprikás lisztes rántást – mesélte. Békésen elmondása szerint négy étterem működik, amelyek százéves múltra tekintenek vissza. – Mégis csak mi tudunk működni a hét minden napján, míg a többi vendéglő csak hétvégén nyit ki. Munkahelyteremtő célzattal alapítottam meg az éttermet, öt munkatársam van, közülük nem mindenki cigány. Állami pályázat útján jött létre a vendéglő, de azóta saját magunkat tartjuk el, pénzért, segélyért senkihez nem folyamodunk – mesélte büszkén a fiatalember.

A világon nincsenek nagy hírű, elismert cigány séfek. – Nekem a szegedi [namelink name="Frank Sándor"] mesterszakács a példaképem, aki nagyon sokat tett le az asztalra. Szüleim segédmunkások voltak, a főzésbe én vágtam bele először a családban. A vendéglőmet legkisebb lányomról, a most 5 éves Kiráról neveztem el. A két nagyobbik gyerekem nem volt féltékeny emiatt: nagyon jó testvérek. Több lábon állok a világban, az eredeti szakmám gipszkartonszerelő, sokat dolgozom Szegeden is. Vasárnap vége a fesztiválnak, de kedden már jövök is vissza a szegedi klinikára gipszkartonozni – mondta mosolyogva.