Hirdetés

2023.03.16. 23:00

Közel negyvenezer áldozat van Magyarországon, mégis keveset tudunk az emberkereskedelemről

Címkék#pr-cikkek

Szerelmet hazudva behálózzák áldozataikat, leépítik társas kapcsolataikat, majd anyagi problémákra látszólag megoldást nyújtva, vagy közös jövőt ígérve prostitúcióra kényszerítik őket. Ők a „loverboy”-nak nevezett elkövetők, akik főként nehéz körülmények között élő, traumatizált fiatal lányokat és nőket vesznek célba. Az ENSZ migrációs ügynöksége, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM Magyarország) Ne hagyd, ne tedd! kampánya az emberkereskedelem veszélyeire hívja fel a figyelmet.

PR-cikk

A loverboy akár egyszerre több befűzést, toborzást is végezhet, és többé nem feltétlenül kell jóképűnek vagy sármosnak lennie, mert az interneten bármilyen álcát felvehet.

Forrás: Canva

Magyarországon közel negyvenezer áldozata van az emberkereskedelemnek, ezzel hazánk az egyik legérintettebb európai ország, miközben minden ötödik ember tapasztal vagy hall ezzel kapcsolatos esetről. Bár a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM Magyarország) kutatása szerint az utóbbi években a magyarok tájékozottabbá váltak a témában, a veszélyeztetett célcsoportba tartozó fiatalok még mindig keveset tudnak az emberkereskedelemről, valamint annak egyik fő típusáról, a fiatal lányokat és nőket a leggyakrabban érintő szexuális kizsákmányolásról.

A fiatal lányokra leselkedik a legnagyobb veszély

A szexuális célú kizsákmányolás összetett jelenség: akkor beszélhetünk róla, amikor valaki egy másik személy toborzásán, szállításán, eladásán vagy átvételén keresztül pénzügyi vagy egyéb hasznot húz, és az illetőt megtévesztés, erőszak vagy fenyegetés útján szexuális cselekedetekre veszi rá vagy kényszeríti. Áldozatai legtöbb esetben mélyszegénységből érkező, alacsony iskolázottságú, rossz családi körülmények között vagy gyermekotthonokban élő, már gyermekkorban traumatizált, sokszor roma származású, gyakran már saját gyermekekkel rendelkező fiatal lányok és nők. Ők sérülékenységük miatt könnyen hisznek a hamis ígéreteknek és a befolyásolásnak, helyzetük kiszolgáltatott, amelyet az elkövetők megtévesztéssel, hazugsággal, erőszakkal kihasználnak.

A loverboy elkövetési módszer lényege, hogy a bűnözők szerelmet színlelve hálózzák be áldozataikat.
Forrás: Canva

Az emberkereskedelem a kereslet és kínálat elvén alapul. Hatalmas kereslet van ugyanis az olcsó munkaerőre, a kizsákmányoláshoz kapcsolódó szolgáltatásokra úgymint például a prostitúcióra – a kínálatot pedig ez a hatalmas kereslet hajtja.

Az IOM Magyarország külföldön azonosított, magyar áldozatok körében szerzett tapasztalatai alapján az érintettek többsége már egészen fiatalon belekerül abba a környezetbe és helyzetbe, amely végül a kizsákmányolásához vezet. Nem csupán lányok és nők, hanem egyre gyakoribb a fiúk behálózása is, akiket jellemzően idősebb férfiak figyelemmel és törődéssel vagy ajándékokkal és egyéb haszonnal cserkésznek be.

Az interneten bárki könnyen becserkészhető

Az elkövetők jellemzően bűnszervezetben, kijelölt feladatok alapján dolgoznak, és az utóbbi időben egyre könnyebb dolguk van, hiszen az online tér (Facebook, Instagram, TikTok) a gyermekek számára valóságos. A közösségi média nehezen ellenőrizhető felület, ahol könnyű a sérülékeny korosztályban, élethelyzetben lévők bevonódása az elkövetőek által alkalmazott megtévesztő módszerekkel. A kapcsolatfelvétel bárhol, bármikor megtörténhet, a „loverboy” pedig akár egyszerre több befűzést, toborzást is végezhet, és többé nem feltétlenül kell jóképűnek vagy sármosnak lennie, mert az interneten bármilyen álcát felvehet.

A szülők és a nevelők számára szinte lehetetlen követni az online kommunikációt, a fiatalok ráadásul sok esetben túl sok információt osztanak meg magukról. Az elkövetők kezdetben megértéssel, figyelemmel, ajándékok, szebb jövő ígéretével édesgetik magukhoz az áldozatokat, majd ezt követi a megfélemlítés, fenyegetés, erőszak szakasza.

Segítséget lehet és kell kérni

Az IOM, az Országos Rendőr-főkapitánysággal és a Traumaközpont Közhasznú Nonprofit Kft.-vel közösen indított Ne hagyd, ne tedd! kampánya azért jött létre, hogy felhívja a magyar lakosság figyelmét az emberkereskedelem jelenségére és veszélyeire, csökkentve ezzel az áldozattá válás kockázatát a kínálati oldalon, illetve az emberkereskedelemhez kötődő szolgáltatások iránti igényt a keresleti oldalon.

Fontos, hogy a potenciális áldozat környezete is sokat tehet azért, hogy megakadályozza a jelenséget: ha változás állt be egy fiatal viselkedésében, értékrendjében, netán kezd elszigetelődni, akkor azonnal lépni kell. Ebben a családnak, rokonoknak, de a pedagógusoknak, iskolai pszichológusoknak, gyermekotthonokban a nevelőknek vagy akár az iskolán kívüli foglalkozásokon, edzéseken a gyerekekkel foglalkozó felnőtteknek is fontos szerepe van. Ha nagy a baj, akkor pedig a hatóságokhoz (rendőrség) vagy az emberkereskedelem elleni küzdelemben jártas szervezetekhez (OKIT) kell fordulni.

A „Ne hagyd, ne tedd! - emberkereskedelem elleni kampány” (BBA-5.1.6/10-2019-00001) a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) projektje, partnerségben az Országos Rendőr-főkapitánysággal és a Traumaközpont Nonprofit Közhasznú Kft.-vel.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában