Közel-keleti konfliktus

2024.11.11. 08:18

Netanjahu elismerte, Izrael állt a csipogó robbantások mögött

Az izraeli–palesztin háború 402. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Abir Szultan

Az arab és muszlim országok törekedni fognak Izrael felfüggesztésére az ENSZ Közgyűlésében

Az arab és muszlim országok törekedni fognak Izrael felfüggesztésére az ENSZ Közgyűlésében – áll az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) és az Arab Liga Rijádban tartott rendkívüli együttes ülésének zárónyilatkozatában.

Az elfogadott dokumentum szerint az OIC és az Arab Liga államai megállapodtak abban, hogy „megkezdik a munkát a nemzetközi támogatás mozgósítására egy közös határozattervezet előkészítéséhez a közgyűlésben Izrael részvételének felfüggesztése céljából (...) az ENSZ Alapokmányának megsértése, a nemzetközi békére és biztonságra jelentett fenyegetés és az ENSZ-tagságból eredő kötelezettségek be nem tartása címén, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2024. július 19-i konzultatív határozatának alapján”.

A nyilatkozat aláírói egyben felszólították az ICC-t, hogy adjon ki elfogatóparancsokat izraeli civil és katonai tisztségviselőkkel szemben, akiket bűnösnek tartanak a palesztin néppel szemben elkövetett bűncselekmények elkövetésében, s elítélték az ENSZ dél-libanoni ideiglenes békefenntartó missziója (UNIFIL) elleni izraeli támadásokat.

„Felszólítjuk a nemzetközi közösséget, hogy haladéktalanul tegyen gyakorlati lépéseket, véget vetve az agresszió által kiváltott humanitárius katasztrófának, ideértve Izrael rákényszerítését arra, hogy elhagyja a Gázai övezetet, és nyissa meg az összes határátkelőt a térséggel” – tették hozzá az OIC és az Arab Liga országai.

A nyilatkozat mindemellett felszólítja a nemzetközi közösség tagjait, hogy tiltsák meg a fegyverek és lőszerek exportját Izraelbe.

Izraeli légicsapás ért egy észak-libanoni települést

Izraeli légicsapás érte hétfőn az észak-libanoni Ajn Jakúb települést, legkevesebb 14-en meghaltak, további 15 ember pedig megsebesült – közölte a település polgármestere.

Ez volt eddig a legészakibb pont, amelyet Izrael támadott Libanon területén, amióta az ellenségeskedés kiújult a Hezbollah síita milíciával tavaly októberében. A település mintegy 150 kilométerre van az izraeli határtól.

Madzsed Drbes polgármester szerint az épületben harmincan laktak, köztük szíriai menekültek. Mint mondta, többen a romok alatt rekedtek.

A libanoni egészségügyi tárca a nap folyamán arról számolt be, hogy a Szidón körzetében található asz-Szakszakia településen izraeli bombázásban legalább heten vesztették életüket és további heten megsebesültek.

A dél-libanoni Deir Kanun Rasz al-Ainban izraeli légitámadás áldozatául esett húsz ember temetése Szúrban (Türosz) 2024. november 11-én
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA

Libanon arab, illetve muszlim országok segítségét kérte az izraeli támadások gazdasági következményeinek elhárításához

Nadzsib Mikáti ügyvezető libanoni miniszterelnök arab, illetve muszlim országok segítségét kérte hétfőn az izraeli támadások gazdasági következményeinek elhárításához az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) és az Arab Liga rendkívüli együttes ülésén Rijádban.

„Libanon előzmény nélküli történelmi, valamint létét fenyegető válságot él át” – hívta fel a figyelmet Mikáti a nemzetközi közösség további segítségét sürgetve.

Mint mondta, hazája egyedül nem képes megbirkózni a feladattal.

„Izrael továbbra is büntetlenül megsérti szuverenitásunkat, veszélybe sodorja jelenünket és jövőnket” – húzta alá Mikáti.

A Világbank adatai szerint a katonai támadások következtében keletkezett károk 8,5 milliárd dollárt (3200 milliárd forint) tesznek ki, az agresszió hatalmas humanitárius veszteségeket okozott, nagyjából 1,2 millió embernek kellett elmenekülnie otthonából

– tette hozzá.

Rávilágított, hogy jelentős károk keletkeztek a mezőgazdaságban és a természeti környezetben is, komoly fennakadások vannak az egészségügyben és az oktatásban.

Gyermekek szüleiket nézik egy autóból, akik izraeli légicsapással lerombolt lakásukból mentik ingóságaikat Bejrút túlnyomórészt síiták lakta déli elŐvárosában, Dahijében 2024. november 11-én
Fotó: Huszein Malla / Forrás: MTI/AP

A kormányfő bírálta azt is, hogy külföldi kormányok bele akarnak avatkozni Libanon belügyeibe. Úgy fogalmazott, hogy a bizonyos csoportok támogatásán keresztüli befolyásolásnak véget kell vetni, és Libanont államként, illetve egységként kell támogatni. Mikáti most nem nevezett meg konkrét államot, de októberben már – akkor először – nyíltan bírálta „Irán kirívó beavatkozását”, nevezetesen azt, hogy a teheráni vezetés támogatja a libanoni Hezbollah síita milíciát, amely háborúban áll Izraellel.

A libanoni kormányfő egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy „haladéktalanul le kell állítani a Libanon elleni barbár agressziót, fegyvernyugvásra és az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1701-es számú határozata hatályának teljes körű visszaállítására kell törekedni”. A 22 évvel ezelőtti határozat egyebek között arról rendelkezik, hogy a Hezbollahnak el kell hagynia Dél-Libanont, ott csak a libanoni hadsereg maradhat.

Közös álláspontot alakítana ki a szaúdi koronaherceg az iráni elnökkel Izrael „agressziójával” szemben

Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg telefonon beszélt vasárnap este Maszúd Peszeskján iráni elnökkel a két ország közötti kapcsolatok további erősítéséről, valamint megvitatták, hogy miképpen tudnának közös álláspontot kialakítani Izrael Gázai övezeti és libanoni „agressziójával” kapcsolatban.

A beszélgetésben az iráni elnök méltatta, hogy Szaúd-Arábia másodjára is kezdeményezte az arab és iszlám országok csúcstalálkozójának megtartását, amelyen mintegy ötven ország „a palesztin területeket és Libanont érő izraeli agressziót” vitatja meg – közölte a szaúdi külügyminisztérium.

Az iráni elnök sürgős belpolitikai teendői miatt nem tud részt venni az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) és az Arab Liga hétfőre tervezett rendkívüli együttes ülésén, helyette Mohammad Reza Aref első alelnök fogja képviseli Iránt az eseményen – jegyezte meg a minisztérium.

Maszúd Peszeskján a beszélgetésben kifejtette: bízik abban, hogy a találkozón jelentős eredményeket érnek el Izrael támadásaival szemben, és kiemelte, hogy Irán kész szorosabbra fűzni a két ország közti kapcsolatokat.

Mohamed bin Szalmán megállapította, hogy fordulópont következett be a két ország közti kapcsolatokban, aminek minden szinten való megerősítéséről Irán első alelnökével is egyeztet a csúcson.

A szaúdi végrehajtó hatalom vezetője a csúcstalálkozón elítélte és népirtásnak nevezte Izraelnek a Gázai övezet elleni háborúját, amely ugyan a Hamász terrorszervezet ellen irányul, de a civileket is sújtja. 

A királyság szigorúan elítéli a népirtást, amelyet Izrael testvéreink, a palesztin nép ellen követ el

– közölte. Felszólította a nemzetközi közösséget arra is: tegyen meg minden tőle telhetőt azért, hogy Izrael ne hajtson végre támadásokat Irán ellen, és tartsa tiszteletben az Iszlám Köztársaság szuverenitását.

Mohamed bin Szalmán még szeptemberben kijelentette, hogy Szaúd-Arábia a palesztin állam létrejöttéig nem fogja elismerni Izrael Államot.

A szaúdi védelmi minisztérium arról számolt be, hogy a királyság vezérkari főnöke vasárnap Iránban tárgyalt iráni hivatali kollégájával.

Még nem egyértelmű, hogy a két ország közti közeledés milyen módon érinti a Rijád és Washington közti kapcsolatokat. Az amerikai elnökválasztás győztese, Donald Trump korábbi elnöksége alatt azt hangoztatta, hogy Szaúd-Arábia az Egyesült Államok szövetségese az Irán elleni harcban.

A Teherán és Rijád közti kapcsolatok egy 2023-ben kínai közvetítéssel létrejött megállapodás hatására lassan javulni kezdtek, lezárva ezzel egy hét évig tartó, fegyveres konfliktusokkal tarkított időszakot. A két ország között annak hatására szakadtak meg a diplomáciai kapcsolatok, hogy 2016-ban szélsőségesek megtámadták Szaúd-Arábia teheráni nagykövetségét, megtorlásul egy neves síita hitszónok rijádi kivégzése miatt. Szaúd-Arábia tavaly augusztus elején, hét év szünet után újra megnyitotta teheráni nagykövetségét.

Antwerpenben több fiatalt vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy zsidók ellen akartak erőszakos cselekményeket elkövetni

Az antwerpeni rendőrség egy időre őrizetbe vett öt fiatalt, akik a gyanú szerint erőszakos támadásokra készültek a belga város zsidó közössége ellen – jelentette hétfőn a VRT című belga hírportál a rendőrséget idézve.

A tájékoztatás szerint a közösségi médiában több, az antwerpeni zsidókat fenyegető üzenet jelent meg az Ajax holland és a Maccabi Tel-Aviv izraeli futballcsapat amszterdami meccsét követő, csütörtök éjjel kirobbant zavargások után.

Wouter Bruyns, az antwerpeni rendőrség szóvivője a hírportálnak azt mondta, több fiatal vasárnap támadást tervezett a belga város zsidó negyedében, és közülük ötöt – néhány kiskorút is – „megelőző céllal őrizetbe vettek”, bár azóta elengedték őket.

Hozzátette: a holland fővárosban kirobbant zavargások nyomán – amelyekben többen megsebesültek – az antwerpeni rendőrség „fokozottan nyomon követi a helyzetet”.

A Hezbollah szerint még nem kaptak semmiféle ajánlatot a tűzszünetre

A Hezbollah libanoni síita milícia egyik szóvivője azt közölte hétfőn, hogy nem kaptak semmiféle hivatalos ajánlatot a tűzszünetre, miközben az izraeli külügyminiszter azt állította, hogy sikerült előrelépéseket elérni az erről folytatott tárgyalásokon, az izraeli sajtó pedig már arról írt, hogy a kormány jóváhagyott egy tűzszüneti javaslatot.

Mohammad Afif Hezbollah-szóvivő újságírók előtt Bejrútban azt mondta, 

Donald Trump amerikai választási győzelme óta „történt kapcsolatfelvétel Washington, Moszkva, Teherán és más fővárosok között”, de egyelőre „semmi hivatalos ajánlat nem érkezett sem a Hezbollah, sem a libanoni állam felé”. Továbbra is a tapogatózás fázisában vannak, és egyelőre még csak ötleteket cserélnek és tárgyalnak a felek

− tette hozzá.

Füst száll a magasba egy izraeli légicsapás után Bejrút túlnyomórészt síiták lakta déli elővárosában, Dahijében 2024. november 6-án
Fotó: Vael Hamzeh / Forrás: MTI/EPA

Gideon Szaár izraeli külügyminiszter úgy nyilatkozott hétfőn: történt előrelépés, de a legnagyobb kihívás továbbra is az, hogyan lehet majd a gyakorlatban megvalósítani mindazt, amiben a tárgyalásokon elméletben megegyeznek.

A Jiszrael Hajom című újság vasárnap arról írt, hogy jelentős haladást értek el a tűzszünetről folytatott diplomáciai egyeztetéseken, a Jediót Ahronót című lap pedig hétfőn már úgy értesült, hogy Izrael és Libanon konkrét tűzszüneti tervezetről egyeztet Amos Hochstein, az amerikai elnök közel-keleti megbízottja közvetítésével.

A Hezbollah szóvivője sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy az izraeli hadsereg továbbra sem tart egyetlen falut sem megszállás alatt Dél-Libanonban.

Negyvenöt nap véres harc után az izraeli ellenség továbbra is képtelen egyetlen települést is elfoglalni" Libanon déli részén

− mondta Mohammad Afif. Azt állította, hogy a Hezbollah harcosai Hiam városban vissza tudták szorítani az izraeli katonákat mintegy hat kilométerre a határól, és az izraeli hadsereg betörési próbálkozásai Bint Dzsebilnél is sikertelenek voltak.

Az izraeli hadsereg szeptember 30. óta folytat szárazföldi offenzívát Libanon déli térségében, és rendszeresen mér csapásokat a határ menti falvak épületeire, de nem vonja megszállás alá azokat a településeket. A Hezbollah azzal vádolta meg Izraelt, hogy „senkiföldjét” próbál kialakítani a határ közelében.

Mohammad Afif cáfolta, hogy a Hezbollah rakétakészletei csökkentek volna az izraeli támadások következtében, és hangoztatta, hogy a milícia készen áll „egy elhúzódó háborúra”.

Izrael távozásra szólította fel huszonegy dél-libanoni falu lakóit

Az izraeli hadsereg (IDF) távozásra szólította fel huszonegy dél-libanoni falu lakóit az Iránból támogatott libanoni síita Hezbollah elleni támadás megindítása előtt hétfőn.

Avihaj Edri, az IDF arab nyelvű szóvivője az X közösségi portálon kiadott közleményében arabul arra szólította fel az érintett falvakban élőket, hogy hagyják el otthonaikat.

Biztonsága érdekében azonnal evakuálja otthonát, és költözzön a Havali folyótól északra! Életét veszélyezteti, aki a Hezbollah emberei, létesítményei vagy fegyverei közelében tartózkodik

– tudatta Edri.

Libanoni mentőegységek és civilek túlélőket és áldozatokat keresnek egy izraeli légicsapás helyszínén, a Büblosz (Dzsubeil) körzetbeli Almatban
Fotó: Vael Hamzeh / Forrás: MTI/EPA

Előzőleg Libanonból mintegy ötven rakétát indítottak Izrael északi részén, a Galileában fekvő Karmiel város és környéke felé. A támadásban hárman megsebesültek.

2024 októberében négyszer annyi Hezbollah légitámadást azonosítottak Izrael ellen, mint a korábbi hónapokban

– közölte az Alma Központ nevű izraeli kutatóintézet.

Az 1158 feljegyzett támadásból 694-ért magára vállalta a felelősséget a Hezbollah.

Tavaly október 8., Libanonból Izraelt megcélzó első csapás óta 3235 incidenst jegyeztek fel, havonta átlagosan 270-et. Októberben 54-en haltak meg Észak-Izraelben a Hezbollah támadásaiban, negyven katona, valamint tíz izraeli és négy külföldi civil.

A német külügyminiszter szerint mélyponton a gázai segélyezés

Az elmúlt 12 hónapban még sohasem érkezett olyan kevés segélyszállítmány a Gázai övezetbe, mint most − figyelmeztetett hétfőn Annalena Baerbock német külügyminiszter, aki egyúttal felszólította Izraelt, hogy az összes határátkelőt nyissa meg, lehetővé éve a segélyszállítmányok célba juttatását.

Baerbock szerint Izrael az ezzel kapcsolatos korábbi ígéreteit nem tartotta be, és kijelentette: az izraeli kormánynak „kifogások nélkül” több segélyt kell átengednie a Gázai övezbe a szenvedő civil lakosságnak.

A Gázai övezetben élő több mint 2 millió ember többsége alultáplált és elképzelhetetlen körülmények között él

− fogalmazott a miniszter.

Gáza nagy része kietlen pusztaság

− hangsúlyozta.

Bundestag
Annalena Baerbock külügyminiszter a Bundestagban
Fotó: Christophe Gateau  / Forrás: AFP

A miniszter közlése szerint a tél közeledtével a legsürgősebb a Hamász palesztin terrorszervezet által a Gázai övezetbe hurcolt túszok szabadon bocsátása, a civil lakosság számára pedig a nélkülözhetetlen segélyek, élelmiszer, víz, gyógyszerek, higiéniai cikkek és sátrak eljuttatása volna.

A humanitárius segélyek előtt Izraelnek meg kell nyitnia a Gázába vezető összes határátkelőt

− nyomatékosította Baerbock, s egyúttal felhívta a figyelmet, hogy Izraelnek a nemzetközi jognak megfelelően biztosítania kell a humanitárius szállítmányok célba jutását.

A német külügyminiszter a tűzszüneti felhívását is megismételte. 

Mert tűzszünet nélkül nem ér véget a halál és nem ér véget a szenvedés, a több mint száz túsz és családjaik szenvedése, és a gázai családok szenvedése sem

− jelentette ki.

Netanjahu elismerte, Izrael állt a csipogó robbantások mögött

Izrael először ismerte el, hogy ők hajtották végre azt az akciót, amely során több száz terrorista személyi hívója robbant fel Libanonban – számolt be róla a CNN. 

Az izraeli héber nyelvű média vasárnap arról írt, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a következőt mondta a kabinetjének: 

A csipogóműveletet és Naszralláhnak a likvidálását a biztonsági apparátus magas rangú tisztviselőinek és a politikai vezetésnek az ellenkezése ellenére indítottuk el.

Ez az első alkalom, hogy Izrael elismerte szerepét.

Az elismerés mögött belpolitikai okok lehetnek – írja a Mandiner a CNN-re hivatkozva. Egy héttel ezelőtt ugyanis Benjamin Netanjahu elbocsátotta Joáv Gallant védelmi minisztert, amely nagy társadalmi felbolyduláshoz vezetett. 

A megjegyzések arról, hogy a biztonsági vezetés nem akarta sem a csipogóakciót, sem Naszrallah Hezbollah-vezér kiiktatását, valószínűleg Gallantra utaltak.

A két politikus közötti ellentét közismert volt.

A Mandiner teljes cikke ITT olvasható el.

A vasárnapi eseményekről itt olvashat: 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában