Ukrán válság

2024.07.04. 08:20

Putyin: nem lehet tűzszünetet hirdetni a béketárgyalások megkezdéséig

862. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Vlagyimir Putyin orosz elnök a második legnagyobb orosz hitelintézet, a VTB vezetőjével, Andrej Kosztyinnal tárgyal a moszkvai Kremlben 2024. június 24-én

Forrás: MTI/EPA/Szputnyik,Kreml pool

Fotó: Vjacseszlav Prokofjev

Ukrán kormányzó: az orosz erők Nyikopol városát ágyúzták

Az orosz erők tüzérségi tüzet nyitottak csütörtökön a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében lévő Nyikopol városra, a támadásban hét helyi lakos megsebesült – közölte Szerhij Liszak, a régió kormányzója közösségi oldalain.

Hozzátette, hogy 

az áldozatokat főként repeszek sebezték meg.

Oleh Szinyehubov, a szomszédos Harkiv megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők légicsapást mértek a régióbeli Hluskivka falura, aminek következtében három nő és egy férfi megsebesült.

Vjacseszlav Csausz, az északi Csernyihiv megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy 

éjjel egy orosz Sahid csapásmérő drón eltalált egy infrastrukturális létesítményt a régióban, ami miatt csaknem hatezer fogyasztó áram nélkül maradt.

Az ukrán légierő tájékoztatása szerint csütörtökre virradó éjjel az orosz erők 22 Sahid típusú drónnal támadták Ukrajnát, de egy kivételével az ukrán légvédelem mindet megsemmisítette a levegőben.

Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta az 547 ezret. Saját közlésük szerint az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett kilenc orosz harckocsit, két légvédelmi rendszert és 26 drónt.

Az ukrán haditengerészet arról adott hírt, hogy Angyalok elnevezésű felderítő különítménye többlépcsős különleges műveletet hajtott végre, és kimentett Ukrajna ideiglenesen megszállt területéről egy tengerészt, aki több mint másfél évet töltött orosz hadifogságban. "A tengerészgyalogos egy küldetés végrehajtása közben került orosz fogságba, ahol körülbelül másfél évet töltött. Ezalatt többször vált ukrán foglyok kínzásának és bántalmazásának szemtanújává és maga is elszenvedőjévé" - írta a haditengerészet közleményében.

Az ukrán hadsereg 24. gépesített brigádjának sajtószolgálata által közreadott felvétel megsemmisült lakótelepi házakról a Donyeck megyei Csasziv Jarban 2024. július 3-án
Fotó: Ukrán hadsereg / Forrás: MTI/EPA

Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője egy csütörtöki tévéműsorban felfedte, hogy az az orosz katona, aki áprilisban felgyújtotta a Szerpuhov nevű orosz rakétahajót, önként átállt az ukrán hadsereghez. Szavai szerint az egykori orosz katona jelenleg az ukrán oldalon harcoló, orosz önkéntesekből álló Oroszország Szabadsága Légió tagja. Elmondta róla azt is, hogy ukrán származású, és elítéli Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját. "Kereste Ukrajnában a kiutat, megpróbálta leszereltetni magát az orosz hadseregtől, de nem engedték el. Kezdettől fogva elítélte az orosz agressziót, Oroszország Ukrajna elleni háborúját, és a végén tett egy kétségbeesett, ám hősies lépést, amellyel túlzás nélkül az életét kockáztatta" - jelentette ki a szóvivő.

Állami kitüntetést kapott a Kremlben Vovan és Lexus orosz komikus

Moszkva, 2024. július 4., csütörtök (MTI) - Állami kitüntetést vett át a Kremlben a nyugati politikusok sorának megtévesztéséről ismertté vált két orosz komikus, Vovan (Vlagyimir Kuznyecov) és Lexus (Alekszej Sztoljarov) – közölte csütörtökön a RIA Novosztyi hírügynökség.

Kuznyecov és Sztoljarov legutóbb szerdán került országos reflektorfénybe Oroszországban, amikor egy olyan beszélgetést tettek közzé, amelyet Petro Porosenko volt ukrán államfőt megszemélyesítve rögzítettek Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszterrel és demokrata párti elnökjelölttel. Clinton a beszélgetés során egyebek között elfogadta az ál-Porosenko arra vonatkozó ajánlatát, hogy az amerikai elnökválasztás előtt "találjanak valamit" Donald Trump republikánus jelöltről, és "támadják őt oldalról".

Rendben. Én mindenben benne vagyok, amit meg lehet tenni, hogy szembeszálljunk vele, mert ő nagyon veszélyes ember

 – mondta Clinton a Vovan és Lexus által közzétett felvétel szerint.

Hangot adott véleményének, hogy egykori legyőzőjének újraválasztása "nagyon rossz" tenne az Egyesült Államoknak és a világ többi részének is, beleértve Ukrajnát is.

Ha megtörténik a legrosszabb, ha Trump nyer, mindannyiunknak el kell döntenünk, hogy mit tegyünk. De nem hiszem, hogy ez megtörténik

– hangoztatta Hillary Clinton.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő az üggyel kapcsolatban szerdán kijelentette: 

ha előkerülne egy hasonló felvétel, amelyen nem Hillary Clinton, hanem valaki a republikánusok közül szerepel - ugyanilyen tartalommal -, azt akarom mondani, hogy az Egyesült Államokban rájuk kennék a külföldiekkel való összejátszás ügyét. Először. Másodszor, rájuk kennék, hogy csapást mérnek az amerikai demokráciára azzal, hogy beavatkoznak egy másik, külföldi állam belügyeibe

Zaharova megjegyezte, hogy a Clintonnal folytatott beszélgetéssel az ál-Porosenko voltaképpen beavatkozott az Egyesült Államok belügyeibe, de az ő esetében van egy különbség - az hogy ezt a liberális demokraták javára tette.

Számukra, ahogy mondani szokás, minden eszköz jó, és sajátjuk szagát ebben az esetben nem érzik. Legyen szó akár (Joe) Biden (elnök) korrupciójáról vagy egy másik ország beavatkozásáról a választásukba. Bármi megteszi az önző érdekeiknek. Senki másnak nem engednék meg, hogy ilyesmit tegyen, még ezred- vagy milliárdodrészben sem

– hangoztatta Zaharova.

Clinton arról is beszélt az ál-Porosenkónak, hogy Ukrajnának Biden újraválasztása érdekében harci sikereket kell felmutatnia és támadásba kell lendülnie Washington támogatásával. Mint mondta, "az állóképesség bizonyítása" erős üzenetet fog küldeni Kijevből a világnak.

Önöknek tudniuk kell, mire van szükségük ahhoz, hogy a lehető leggyorsabban haladjanak előre, mi mindent megteszünk, ami csak lehetséges ahhoz, hogy folytassuk az önök és Biden elnök támogatását

– mondta a volt amerikai külügyminiszter.

Állami kitüntetést kapott Zahar Prilepin író, az Igazságos Oroszország párt társelnöke, aki az előző évtizedben önkéntesként a szakadárok oldalán harcolt a Donyec-medencében. 

A Prilepint szállító gépkocsit tavaly májusban Nyizsnyij Novgorodban megpróbálták felrobbantani az ukrán titkosszolgálatok. Az író súlyosan megsebesült, a jármű vezetője életét vesztette. Szintén kitüntetést kapott Irina Rodnina háromszoros olimpiai bajnok műkorcsolyázó, parlamenti képviselő, Szergej Bezrukov színművész, és Szargisz Mirzakhanyjan producer és médiatechnológus is.

Orosz elnök: nem lehet tűzszünetet hirdetni a béketárgyalások megkezdéséig

Tűzszünet mindaddig lehetetlen, amíg nem kezdődnek béketárgyalások Ukrajnával - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki asztanai sajtótájékoztatóján az ukrajnai háborúval kapcsolatban. 

"Egyszerűen nem hirdethetünk ki tűzszünetet abban a reményben, hogy a másik fél valamilyen pozitív lépéseket tesz, egyszerűen nem tehetünk ilyet"

 - hangoztatta Putyin, aki a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján vett részt a kazah fővárosba. 

Hozzátette: 

Moszkva nem engedheti meg, hogy az ukrán fél a fegyvernyugvást helyzetének javítására és fegyverutánpótlásra használja fel, ahogy korábban tette. 

"El kell érnünk, hogy a szemben álló fél olyan lépések megtételébe egyezzen bele, amelyek visszafordíthatatlanok és elfogadhatók az Oroszországi Föderáció számára. E megállapodások elérése nélkül lehetetlen a tűzszünet" - tette hozzá. 

Az orosz vezető kevéssé valószínűnek tartja, hogy a konfliktusnak pusztán közvetítők segítségével véget lehetne vetni, a közvetítőt ugyanis fel kellene hatalmazni arra, hogy dokumentumokat írjon alá. Hozzátette ugyanakkor, hogy 

Oroszország üdvözli a közvetítést. 

Elvileg lehetségesnek, de értelmetlennek nevezte, hogy Moszkva az ukrán parlamenthez forduljon a rendezési tárgyalások ügyében, miután Volodimir Zelenszkij ötéves elnöki mandátuma kifutott. Úgy vélekedett, hogy az orosz fél által továbbra is legitimnek tekintett ukrán törvényhozás "a hatalmat bitorló felső vezetésnek van alárendelve". 

Putyin azt mondta, hogy nem ismeri Donald Trump volt amerikai államfő és republikánus elnökjelölt konkrét javaslatait az ukrajnai konfliktus rendezésére, de mint mondta,

 "azt a tényt, hogy Trump úr elnökjelöltként azt mondja, hogy kész és hajlandó megállítani az ukrajnai háborút, teljesen komolyan vesszük". 

Kulcskérdésnek nevezte, hogy mit tartalmaznak Trump konkrét javaslatai, hozzátéve, hogy nem tudja, hogy a volt hivatali partnere miként készül előterjeszteni őket. 

"Nincs kétségem afelől, hogy őszintén beszél, és mi ezt támogatjuk" - mondta az orosz elnök. 

Kitérve az orosz-amerikai kapcsolatok kérdéskörére, lehetetlennek nevezte az Egyesült Államokkal való konstruktív párbeszéd kialakítását az amerikai elnökválasztás előtt. Azt mondta, a hadászati stabilitásról szóló tárgyalásokhoz az Egyesült Államok részéről jóakarat szükséges, Washington pedig egyszer hajlandó párbeszédet folytatni, másszor pedig nem. 

Közölte: 

azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok korábban felmondta az ilyen eszközök telepítését betiltó INF-szerződést, utóbb pedig bejelentette, hogy megkezdik a gyártásukat, Oroszország is feljogosítottnak érzi magát arra, hogy belefogjon a tervezési és fejlesztési munkálatokba, a jövőben pedig a gyártásba is.

 Mint mondta, az erre vonatkozó utasításokat az orosz ipar már megkapta. 

Mindemellett emlékeztetett rá, hogy korábban moratóriumot rendelt el az ilyen közepes és rövidebb hatótávolságú rakétarendszerek telepítésére, amíg ilyenek nem jelennek meg a világ valamelyik régiójában. 

Putyin a világűr militarizálásával szembeni, az egész világnak szánt jelzésnek nevezte, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozójának részvevői állást foglaltak a fegyverek világűrbe telepítése ellen. 

Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az Afganisztánban hatalomra került tálibok Moszkva szövetségesei a terrorizmus elleni küzdelemben, és az afgán mozgalom jelezte: kész ezen a téren együttműködni.

Kárpátaljai iskolásoknak segít a Megyei Jogú Városok Szövetsége és az Ökumenikus Segélyszervezet

A Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) 

76 millió forintot gyűjtött a kárpátaljai magyarlakta települések oktatási intézményeinek támogatására, 

a városok felajánlását az Ökumenikus Segélyszervezet juttatja el Kárpátaljára.

A teljes cikket ITT olvashatja el. 

Peter Pellegrini: Szlovákia kész több NATO-katonát fogadni és növelni áramszállításait Ukrajnába

Szlovákia kész arra, hogy szükség esetén több NATO-katonát fogadjon, továbbá növelje az áramszállításokat Ukrajnába – jelentette ki szerdán Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök Varsóban, ahol lengyel kollégájával, Andrzej Dudával tárgyalt.

Duda újságíróknak nyilatkozva méltatta a két ország közötti nagyon jó szomszédsági viszonyt, amelyet szerinte Pellegrinek a NATO-csúcstalálkozót megelőző látogatása is bizonyít.

Lengyelország a második ország, ahová a június óta államfőként hivatalban lévő Pellegrini szlovák elnökként ellátogatott. Az első elnöki látogatás hagyományosan Csehországba vezetett.

Pellegrini szerint Szlovákia valójában „rengeteg munkát” végez Kijev érdekében, annak ellenére, hogy a média Robert Fico miniszterelnök kormányának visszafogott hozzáállását hangsúlyozza Ukrajna támogatásával kapcsolatban. Ezt bizonyítja a lőszerek és fegyveralkatrészek fokozott gyártása a szlovák fegyvergyárakban, valamint a villamosenergia-export Ukrajnába, amelynek áramtermelő kapacitását az orosz légicsapások tönkreteszik – mondta.

Kiemelte: „A háború kezdete óta Szlovákia több mint 40 ezer megawatt villamosenergiát exportált Ukrajnába, és ősszel és télen növelni fogjuk a szállításokat, ami valószínűleg kulcsfontosságú lesz Ukrajna számára”. Hangoztatta, Szlovákia nem ismeri el a Krím Oroszország általi annektálását, sem a határok erőszakos megváltoztatását Ukrajna keleti és déli részén.

Leszögezte, hogy „Lengyelország Szlovákia stratégiai partnere, egyike annak a három országnak, amely Szlovákia legnagyobb befektetője vagy legnagyobb kereskedelmi partnere”.

Szlovákiát és Lengyelországot az európai uniós és NATO-tagságuk sikertörténete is összeköti – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a szlovák védelmi kiadások a NATO-tagok vállalásának megfelelően meghaladja a bruttó hazai termék 2 százalékát.

Pellegrini egyben felajánlotta vendéglátójának a szlovák szakértők segítségét és tapasztalatát a lengyelországi atomerőmű-építésben.

A 2024. június 22-i képen az ukrán hadsereghez csatlakozó fegyencek kiképzésen vesznek részt a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszki területen. Az ukrán hadsereg májustól köztörvényes elítélteket is toboroz a harctéri emberhiány pótlására, az orosz invázió 2022. februári kezdete óta először. A jelentkezők elbeszélgetés és orvosi vizsgálat után, bűntettük természete és súlyossága figyelembevételével helyezhetők feltételesen szabadlábra. A nemi erőszakért, kettős vagy annál több áldozattal járó gyilkosságért, illetve a nemzetbiztonság elleni bűncselekményekért elítéltek nem vehetnek részt a programban. Az alkalmasnak talált rabok tábori alapkiképzésen sajátítják el a fegyverhasználatot és egyéb harci alapismereteket, kiképzésük frontszolgálatot teljesítő egységhez csatlakozva fejeződik be
Fotó: Jevhen Maloletka / Forrás: MTI/AP

Visszavonultak az ukrán erők Csasziv Jar egy részéből

Visszavonultak az ukrán erők csapatai a keleti-ukrajnai Donyeck megyében lévő Csasziv Jar egy részéből – közölte csütörtökön az ukrán hadsereg, miután előző nap Oroszország bejelentette, hogy sikerült ellenőrzése alá vonni a stratégiai fontosságú város egyik körzetét.

Csasziv Jar stratégiai fontosságát az adja, hogy egy magaslaton fekszik, és ha az orosz erők az egész város felett megszerzik az ellenőrzést, potenciális bázisként használhatják a nyugati – Kramtorszk és Szlovjanszk városok felé történő – előrenyomuláshoz.

Az orosz védelmi minisztérium szerdai közleménye szerint a város keleti részén, a Sziverszkij Donec-Donbász vízi csatornától nyugatra lévő Novij körzet felett sikerült átvenniük az ellenőrzést.

Nazar Volosin alezredes, a keleti országrészben harcoló csapatok Horticja hadseregcsoportjának szóvivője az ukrán televízióban elmondta, hogy

a városrészből azért vonultak ki, mert az orosz csapatok betörése, a védők állásainak lerombolása után nem akarták kockáztatni a katonák életét és egészségét, ezért a parancsnokság döntése értelmében védettebb, felkészültebb állásokba rendelték vissza őket.

Hozzátette: hogy az ellenség ezeket az állásokat is tovább támadja.

Több mint 60 külpolitikai szakértő írta alá a nyílt levelet Ukrajna NATO-csatlakozása ellen

Az Amerikai Gazdaságkutató Intézet elnöke, William Ruger egy bejegyzést osztott meg a közösségi oldalán, amelyben közölte, hogy ő is aközött a 60 elemző között van, akik egy közös levelet fogalmaztak meg Ukrajna tervezett NATO csatlakozásával kapcsolatban – írja a Mandiner.

A NatSec Daily által megszerzett levélben a tiltakozó csoport azzal érvel, hogy ha Ukrajnát beengednék a szövetségbe, Oroszország jövőbeli támadása nagy valószínűleg kiváltaná a NATO 5. cikkelyét, amely felszólítja a tagokat, hogy támadás esetén avatkozzanak közbe a tag védelmére. Ez a forgatókönyv pedig katasztrófához vezetne.

Több mint 60 elemző tett nyilvános állásfoglalást Ukrajna NATO csatlakozása ellen. A kritikusok valószínűleg a jövő heti washingtoni NATO-csúcstalálkozón is fel fogják hozni az érveiket.

Tucker Carlson Putyin után Zelenszkijjel is interjút készít

Tucker Carlson amerikai újságíró és véleményvezér az X közösségi oldalon jelentette be, hogy hamarosan megjelenhet a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel készített interjúja – írja a Magyar Nemzet.

Úgy tűnik, megvan az interjúnk Zelenszkijjel. Két éve próbálkozunk, és ez különösen intenzívvé vált a Vlagyimir Putyinnal (orosz elnökkel) készített beszélgetés után. A cél az, hogy az amerikaiakat ellássuk a nagyon szükséges információkkal a konfliktusról, amely teljesen megváltoztatja országuk helyzetét a világban. Reméljük hamarosan megjelenik

– írta Carlson a közösségi oldalán.

Ezt megelőzően, még áprilisban a véleményvezér arról számolt be, hogy Volodimir Zelenszkij figyelmen kívül hagyta számos interjúkérését.

Tovább nőt a Dnyiprot ért orosz támadás halottainak száma

Hatra emelkedett a Dnyipro elleni július 3-i orosz támadás halálos áldozatainak száma, mivel egy 60 éves nő meghalt a kórházban – közölte Szerhij Liszak kormányzó július 4-én, írja az Origo.

Az Ocsi felderítő egység ukrán katonái egy Furia drónt indítanak orosz állások felé a kelet-ukrajnai Donyecki területen húzódó front közelében 2024. július 1-jén, az Ukrajna elleni orosz háború alatt
Fotó: Jevhen Maloletka / Forrás: MTI/AP

Két ukrán drónt lőttek le Oroszország felett

Két ukrán drónt lőttek le Tambov régió felett – jelentette Maxim Egorov kormányzó a Telegram-csatornáján.

Nincs áldozat vagy pusztulás. A helyzet ellenőrzés alatt áll

– írta a régióvezető. Elmondása szerint érkezésüket moszkvai idő szerint 4:00 körül rögzítették.

Szintén július 4-én éjjel ukrán drónok támadásáról számoltak be Brjanszk régióban. Az eset következtében senki nem sérült meg, kár nem keletkezett.

Robbanások történtek Kijevben

Robbanások hallatszottak Kijevben – jelenti a TSN ukrán tévécsatorna. Légiriadót rendeltek el a városban.

Magyarország segít

Az ukrán–magyar határszakaszon 6702-en léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6060-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 64 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.

Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Ez történt szerdán:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában