2024.07.31. 09:32
Az idei esztendő legsúlyosabb dróntámadása érte Kijevet
889. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Törmelékek egy kijevi utcán, a Lukjanivszka metróállomás közelében 2024. július 8-án, miután orosz rakétatámadások érték az ukrán fõvárost. Ukrán források szerint legalább tíz ember életét vesztette, harmincöt megsebesült
Forrás: MTI/AP
Fotó: Anton Stuka
Az orosz elnök csaknem megduplázta az ukrán frontra jelentkezők számára kifizetett egyszeri juttatást
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán aláírta azt a rendeletet, amely csaknem a duplájára, 400 ezer rubelre (1,7 millió forint) emelte a frontra jelentkezők számára kifizetett egyszeri juttatás összegét.
Fotó: Mihail Mecel / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik pool
A kifizetésre azok lesznek jogosultak, akik augusztus elseje és december 31-e között jelentkeznek szerződéses katonának az orosz hadseregbe, miközben a rendszeres havi bérük is jóval magasabb lesz az orosz átlagfizetésnél.
Oroszország 2022 őszén kezdte el azt a részleges katonai mozgósítást, amelynek keretében a rendelkezésre álló tartalékosok kötelező összeírását is elrendelték. A mozgósítás egyik fő eleme az volt, hogy magas fizetéssel próbáltak új szerződéses katonákat bevonzani az ukrajnai háborúban harcoló hadseregbe. Több orosz régió saját forrásból ajánlotta fel, majd az utóbbi hetekben ösztönzésként meg is növelte anyagi felajánlásait a jelentkezők számára.
A moszkvai önkormányzat például 1,9 millió rubeles (8 millió forint) egyszeri juttatásban részesíti azokat, akik júliusban kötnek legalább egyéves, vagy annál hosszabb szerződést a hadsereggel. Szentpéterváron 1,8 millió rubel (6,58 millió forint), Rosztovban 1,2 millió rubel (4,38 millió forint) a feljánlás.
A védelmi minisztérium adatai szerint az év eleje óta 190 ezren jelentkeztek szerződéses katonának az orosz hadseregbe.
Ukrán miniszterelnök: a Lukoil elleni szankciók nem fenyegetik Szlovákia energiabiztonságát
A kijevi vezetésnek a Lukoil orosz cég ukrán területen áthaladó tranzitját tiltó szankciói nem fenyegetik Szlovákia energiabiztonságát – írta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Az ukrán kormányfő egyben leszögezte, hogy a büntetőintézkedés feloldása nem képezi vita tárgyát, hozzátéve, hogy Kijevet az Európai Unió „teljes megértéséről” biztosította az ügyben.
Smihal hangsúlyozta: Ukrajna ragaszkodik ahhoz, hogy szükséges a lehető legteljesebb mértékben elszakadni az orosz kőolajtól. „Mert Oroszország és az energiabiztonság összeegyeztethetetlen. Minden ország érti ezt, és többségük cselekszik” – hangoztatta.
„Az EU megengedte Szlovákiának és néhány más országnak, hogy orosz kőolajat vásároljon alternatív beszállítási útvonalak aktív kiépítésének feltétele mellett” – közölte Smihal.
Fotó: Olivier Hoslet / Forrás: MTI/EPA
„Ukrajna megbízható tranzitország marad azon államok számára, amelyek értékelik a szabadságot és a jogállamiságot. Kétségtelenül betartjuk a társulási szerződést az EU-val” – írta.
Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) által elfogadott szankciók nem fenyegetik Szlovákia, illetve általában véve Európa energiabiztonságát, éppen ezért feloldásuk nem képezi vita tárgyát. Mindezért Brüsszel teljes megértésére számíthatunk ebben a kérdésben
– fogalmazott.
„Szlovákia megbízható partnerünk, akitől nem várunk zsarolást, vagy fenyegetést” – húzta alá Smihal.
Az ukrán kormányfő leszögezte: „a veszély Oroszországból és a szlovák nép ellen folytatott hibrid energetikai hadviseléséből ered”.
Kijev június végén szankciókkal sújtotta a Lukoilt, az egyik legnagyobb orosz kőolajipari céget, eltiltva bármilyen ukrajnai tevékenységtől, és leállítva a kőolajszállítást a magyarországi és szlovákiai kőolajfinomítókba. Robert Fico szlovák miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy leállítja az Ukrajnának szánt dízelszállításokat, ha Kijev nem állítja vissza a Lukoil orosz cég területén áthaladó tranzitját.
Csehország további 15 Leopard harckocsit kap Németországtól
Csehország az Ukrajnának nyújtott segítségért cserébe további 15 darab Leopard 2A4 típusú harckocsit kap Németországtól. Az erre vonatkozó cseh–német megállapodást szerdán írták alá Prágában a két ország védelmi minisztériumainak képviselői.
Az Ukrajnának nyújtott fegyverekért és hadianyagokért Csehország már korábban kapott a németektől 15 darab Leopard harckocsit. A szállítmány értéke 3,85 milliárd korona (61,6 milliárd forint) volt
– írta korábban a prágai sajtó.
A második német adomány első része az év végén, a további harckocsik pedig 2026 elejéig érkeznek meg Csehországba. Ennek az adománynak az értékét a felek nem hozták nyilvánosságra.
Csehország egy tavaly júliusi miniszteri szintű megállapodás alapján további 77 darab Leopard harckocsit szeretne vásárolni Németországtól, mégpedig a legújabb 2A8 verzióból. Ezekért a német harckocsikért Csehország 52,1 milliárd koronát (833,6 milliárd forint) fog fizetni.
Hadseregünk harckocsi-állományának korszerűsítése folytatódik. Az elavult régi harckocsik behelyettesítése újabb gépekkel fontos előrelépés
– jelentette ki Jana Cernochová cseh védelmi miniszter. A tárcavezető köszönetet mondott Berlinnek, amiért ily módon is elismerte, méltányolta Csehország Ukrajnának nyújtott segítségét.
Drónokat semmisítettek meg Dnyipro és Mikolajiv felett is
Az ukrán légierő közölte, hogy a dél-ukrajnai Dnyipro régió felett hat, Mikolajiv régió felett pedig további négy drónt semmisítettek meg, illetve az éjszakai támadásokban részt vevő 89 drónt kivétel nélkül sikerült lelőniük. Hozzátették: egy Ch-59 típusú manőverező robotrepülőgépet is megsemmisítettek.
Fotó: Arszen Dzodzajev / Forrás: MTI/EPA
Megkezdődött a harcászati nukleáris hadgyakorlat harmadik szakasza Oroszországban
Megkezdődött Oroszországban a nem hadászati nukleáris erők hadgyakorlatának harmadik szakasza – tudatta Telegram-csatornáján az orosz védelmi minisztérium szerdán.
A közlemény szerint a harmadik szakaszban az orosz fegyveres erők központi és déli körzetének egységei, valamint a légierő részvételével különböző harci feladatokat, az Iszkander M típusú műveleti-taktikai rakétarendszer működtetését és mozgatását, valamint elektronikus indításuk előkészítését, illetve a nukleáris robbanófejekkel ellátott légi csapásmérő eszközök mozgatását gyakorolják.
Korábban, a gyakorlat május 21-én megkezdett első szakaszának részeként az orosz déli katonai körzet állománya az Iszkander rakétarendszerhez tartozó speciális lőszerek átvételét és a kilövő járművek felszerelését, a légi- és űrerők légi egységeinek személyzete pedig a légi fegyverek robbanófejekkel való felszerelését és célba juttatását gyakorolta.
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium
A második szakaszban pedig az orosz és a fehérorosz fegyveres erők egységeinek a nem hadászati nukleáris fegyverek harci alkalmazására való közös felkészítése zajlott.
Két orosz Kalibr rakétákkal felszerelt hajó jelent meg a Fekete-tengeren
A Földközi-tengeren két orosz hadihajó tartózkodik, amelyek közül csak az egyik alkalmas Kalibr cirkálórakétát használni, ukrán források szerint ezen a hajón összesen 16 rakéta lehet. Dmytro Pletencsuk haditengerészeti szóvivő úgy véli, hogy Oroszország valószínűleg nem fog rakétákat kilőni Ukrajnára a Földközi-tengerről. Ha ez megtörténik, akkor az orosz rakéták megsértik a NATO-országok légterét – írta meg a rbc.ua-ra hivatkozva a Magyar Nemzet.
Kijevet több hullámban érte dróntámadás
Oroszország több hullámban támadta drónokkal szerdára virradóra Kijevet, július hónapban a hetedik, a háború folyamán pedig az egyik legnagyobb ilyen jellegű támadásában – közölte szerdán az ukrán főváros katonai közigazgatása.
A dróntámadások miatt szinte az egész éjszaka légiriadó volt az ukrán fővárosban. A légvédelem ukrán jelentések szerint mintegy harminc drónt semmisített meg.
Ez volt „az egyik legmasszívabb Ukrajna ellen harci drónokkal intézett támadás az egész háború alatt” – írta Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
A jelen pillanatban az operatív jelentés szerint nincsenek áldozatok, sem károk Kijevben
– közölte.
Elmondta, hogy helyi idő szerint kedden 23.00 órától (közép-európai idő: 22.00) Kijev, valamint Ukrajna központi és keleti területein légiriadót rendeltek el. Popko szerint a légvédelem az éjszaka folyamán több alkalommal is akcióba lépett, és elhárította a Kijev felé tartó drónokat. Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere szerint a támadások több irányból is érkeztek.
Orosz hírügynökségek katonai forrásokra hivatkozva ukrán katonai repülőterek és raktárak ellen intézett támadásokról tettek jelentést. Emellett beszámoltak Ukrajnából orosz területre indított 19 drón lelövéséről is.
Az orosz erők végrehajtották a 2024-es év legsúlyosabb dróntámadását Kijev ellen
Júliusban ez volt a hetedik dróntámadás Kijev ellen – írja az egyik ukrán Telegram-csatorna híre alapján a Magyar Nemzet.
A kijevi légi riadó több mint hét órán át tartott, az ellenséges drónok szinte minden irányból hullámokban támadták a várost
– közölte a NZ.ua.
Az előzetes információk szerint az orosz dróntámadásnak nem voltak se áldozatai, és jelentősebb károkról sem érkeztek hírek.
Több mint tizenháromezren érkeztek Ukrajnából kedden
Az ukrán–magyar határszakaszon 6319-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6686-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 55 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt kedden:
Ukrán válság
- Az ukránok végrehajtották az első ATACMS-csapást Oroszország belsejébe – frissül
- Oroszország súlyos rakétacsapást mért Odesszára
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
