Orosz–ukrán háború

2024.07.15. 08:23

Kézigránátot dobtak Nyugat-Ukrajnában egy katonai toborzóirodára

873. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Illusztráció/ Az ukrán nemzeti gárda Donbasz zászlóaljának katonái gyakorlatoznak egy lőtéren, a kelet-ukrajnai Donyecki területen húzódó front közelében

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Jakiv Liasenko

Litvánia hőerőművet ajándékoz Ukrajnának

A tájékoztatás szerint az állami energiaszolgáltató, az Ignitis  le fog bontani egy használaton kívüli hőerőművet, amelynek berendezéseit teljes egészében átadja Ukrajnának.

Mindez egy 50 millió eurós (19,5 milliárd forint) támogatási program része, amelyben négy litván állami energetikai cég vesz részt a balti ország energiaügyi minisztériumának tájékoztatása szerint.

Oroszország az utóbbi időben fokozottan támadja Ukrajna energetikai infrastruktúráját, áramkimaradásokat okozva.

A szóban forgó, szovjet időkben épült vilniusi hőerőmű 360 megawatt áram és 603 megawatt hőtermelésre képes. Kilenc éve ugyan üzemen kívül helyezték, de berendezéseit működőképes állapotban tartották – közölte az Ignitis.

Zelenszkij: Ukrajnának legkevesebb 25 Patriot-rendszerre és még több F-16-osra van szüksége

„Ukrajna teljes körű védelmének biztosítása érdekében a katonáink véleménye szerint 25 Patriot-rendszerre van szükségünk” – hangsúlyozta kijevi sajtótájékoztatóján az ukrán államfő.

Zelenszkij mindemellett nem tett említést arról, hogy Ukrajna jelenleg hány darabbal rendelkezik a légvédelmi rendszerből. Kiemelte ugyanakkor, hogy az átfogó légvédelem érdekében egyéb különböző hatótávolságú, illetve képességű fegyverrendszerekre is szüksége van hazájának.

Egyben arra emlékeztetett, hogy a washingtoni NATO-csúcson szövetségesei további öt Patriot, illetve hasonló képességekkel rendelkező rendszert ajánlottak fel.

Egy hónappal korábban, az Olaszországban rendezett G7-csúcs alkalmából még legkevesebb hét Patriot-rendszer szükségességéről beszélt.

ZELENSZKIJ, Volodimir
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtóértekezletet tart Kijevben 2024. július 15-én
Fotó: Efrem Lukackij / Forrás: MTI/AP

A háború 2022. február 24-i kezdete óta Ukrajna legkevesebb négy Patriot-rendszert kapott. Sajtójelentések szerint azonban több indítóállást megrongáltak, illetve megsemmisítettek az orosz légicsapások. Egy teljes üteg, radarokkal, indítóállásokkal, tűzirányító rendszerekkel többszáz millió euróba kerül, egy-egy légvédelmi rakéta ára pedig hárommillió euró körül mozog.

Az F-16-os harci repülőkről szólva Zelenszkij megjegyezte, hogy azokat két hullámban kapják meg, nyáron, illetve az év végéig.

Az ukrán államfő ugyanakkor elismerte, hogy a harci repülők – tekintettel a jóval nagyobb orosz légierőre – önmagában nem fogják megváltoztatni a háború menetét.

Zelenszkij arról is szót ejtett, hogy a második nemzetközi békecsúcson, amelynek időpontját még nem tűzték ki, már Oroszországnak is részt kellene vennie, miután az első ilyen svájci találkozón Moszkva nem képviseltette magát.

Kézigránátot dobtak Nyugat-Ukrajnában egy katonai toborzóirodára

Kézigránátot dobott egy ismeretlen személy hétfőre virradóra a nyugat-ukrajnai Lviv megyében található Buszk város katonai toborzóirodájára - közölték a helyi hatóságok.

A rendőrségi közlemény szerint az épület homlokzatába csapódó gránát a falat és az ablakokat is megrongálta, de nem sebesült meg senki, a támadónak pedig sikerült elmenekülnie. Hozzátették, hogy kézrekerítésére nyomozás indult.

Ukrajnában a több mint két éve dúló háború miatt létszámgondokkal küzd a hadsereg, így a 18 és 60 év közötti, katonai szolgálatra alkalmas férfiak egyre nagyobb számban bújkálnak a behívóparancs elől, mivel csak kivételes körülmények között hagyhatják el az országot. A hatóságok szerint naponta tucatnyian próbálnak a behívó elől külföldre menekülni.

Németország nem küld vadászrepülőgépeket Ukrajnának

A német kormány hétfőn újfent visszautasította az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének azon követelését, hogy Berlin vadászrepülőgépeket adjon át Kijevnek.

Steffen Hebestreit kormányszóvivő kijelentette, hogy Ukrajnának már a nyáron meg kell kapnia nyugati partnereitől néhány F-16-os repülőgépet, de Németország ilyenekkel nem rendelkezik. „Nincs értelme különböző típusú vadászgépeket átadni Ukrajnának. Még ha a vadászgépek kívülről hasonlónak is tűnnek, kezelésük nagyon is eltérő, és hosszú kiképzést igényel” – mondta.

NATO air force maneuver "Tiger Meet"
Egy pilóta és egy technikus F-16-os repülésére készül a NATO légierejének hadgyakorlata során Németországban
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

 

Friedrich Merz, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke az ARD német televíziónak vasárnap adott interjújában további katonai segítséget követelt Ukrajna számára a német kormánytól. Szerinte Ukrajnának az infrastruktúra, az áram- és vízellátás és a kórházak ellen egyre nagyobb számban zajló orosz rakétatámadások miatt nagy szüksége van vadászgépekre, mivel a légvédelmet önmagukban nem képesek ellátni a földi elhárító rendszerek.  

Merz emlékeztetett arra, hogy több nyugati országban már döntöttek a vadászrepülőgépek szállításáról Ukrajnának. „Nekünk, németeknek nem szabad lemaradnunk” – fűzte hozzá.

Hebestreit hétfőn rámutatott, hogy Merz javaslata nem új, és a CDU-elnöknek tudnia kellene, hogy Németország nem tud ilyen típusú repülőgépeket szállítani Ukrajnának.

Az ukrán vezetés már hosszú ideje kéri nyugati szövetségeseit, hogy szállítsanak neki F-16-osokat. Dánia eddig 19, Norvégia hat, Hollandia pedig 24 gép szállítására tett ígéretet. Az első F-16-os harci repülők Hollandiából és Dániából történő átadását már megkezdték a kijevi vezetésnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a washingtoni NATO-csúcstalálkozón reményét fejezte ki, hogy az első F-16-osok még nyáron megérkezhetnek Ukrajnába. Az elnök szerint országának legalább 128 harci repülőgépre lenne szüksége.

Lettország megtiltotta a fehérorosz rendszámú autók belépését területére

A kedden életbe lépő tilalmat egy új uniós szankciócsomag részeként ismertették, amely „a Fehéroroszország elleni szankciókat az Oroszország elleni büntetőintézkedések szintjéhez igazította” – közölte a lett adóhatóság.

Norvégia 2023 szeptemberében jelentette be, hogy megtiltja az orosz rendszámú személygépkocsik belépését területére. A döntést az Európai Unió szeptember 8-i szankciója alapján hozták meg, amelyet Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt rendelt el az unió.

Előtte Finnország és a három balti állam jelentette be, hogy eleget tett a korlátozó intézkedésnek. A rendelet a Lengyelország és Litvánia által határolt orosz exklávét, Kalinyingrádot is érintette, de az ott élő orosz állampolgárok továbbra is átutazhatnak vonattal a legdélebbi balti állam területén.

A szabály alól csak a diplomáciai és konzuli képviseletek, a humanitárius céllal közlekedő járművek, valamint azok az európai uniós polgárok és családtagjaik mentesültek, akik állandó tartózkodási engedéllyel rendelkeznek Oroszországban.

Kreml: Moszkva nem ismeri a magyar kormányfőnek az uniós vezetőkhöz intézett levelét

A Kreml tisztában van Orbán Viktor miniszterelnök általános megközelítéseivel az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban, de nem ismeri az uniós vezetőkhöz intézett levelének konkrét tartalmát – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn Moszkvában.

Természetesen a moszkvai kapcsolatfelvétel során Orbán úr kifejtette elképzelésének főbb paramétereit, de természetesen nem tudjuk, miről esik szó az EU-n belüli belső levelezésben

– mondta.

ORBÁN Viktor; PUTYIN, Vlagyimir
Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyal Moszkvában 2024. július 5-én
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher / Forrás: MTI

A magyar kormányfő békemissziója keretében a hónap eleje óta Kijevben, Moszkvában, Pekingben és az Egyesült Államokban tárgyalt az ukrajnai rendezésről.

A Donald Trump volt amerikai elnök és republikánus elnökjelölti cím várományosa ellen elkövetett merénylettel kapcsolatban Peszkov közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tervez kapcsolatba lépni a politikussal.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy Putyin biztonságát a más országok vezetői elleni merényletektől függetlenül megerősítették, figyelembe véve a nemzetközi feszültség általános növekedését.

Az ukrán határőrség lelőtt egy dezertőrt a moldovai határ közelében

Lelőtt az ukrán határőrség egy dezertőrt a moldovai határ közelében – mondta el Andrij Demcsenko, a határőrség szóvivője hétfőn az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportálnak.

A jelentés szerint vasárnap este a határőrök a moldovai határtól 15 kilométerre egy ellenőrzési pontnál feltartóztattak egy autót, amelyben négy dezertőr utazott. Közülük kettő szökni próbált. Amikor elfogták őket, egyikük ellenállt a hatóságok intézkedésének, emiatt egy figyelmeztető lövés után a határőrök lelőtték.   

A négy dezertőr egy Odessza környéki gyakorlótérről szökött meg taxival, és az orosz szakadárok ellenőrzése alatt álló moldovai terület felé tartott, amikor elfogták őket. A csoport három másik tagját őrizetbe vették.   

Június végén a nyugat-ukrajnai Csernyivci régióban két férfi bozótvágó késekkel támadt a határőrökre a román határ közelében. A hatóságok beszámolója szerint az egyik támadót agyonlőtték, míg társát megsebesítették.

A donyecki Urozsajne elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

Elfoglalták az orosz fegyveres erők a donyecki régióban lévő Urozsajne települést, miközben hatból négy frontszakaszon előrenyomultak, valamint 12 rohamot és ellenrohamot visszavertek Ukrajnában az elmúlt nap folyamán

 – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem 1800 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán. A minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett egy személyi állományt és hadfelszerelést szállító vasúti szerelvényt a kirakodó állomáson, hét lőszerraktárt és négy tábori lőszerraktárt, a német IRIS-T légvédelmi rakétarendszer egy indítóállását, az Sz-125-ös Pecsora légvédelmi rakétarendszer három indítóállását, egy német TRML-4D többfunkciós radart, 11 páncélozott harcjárművet, egy amerikai M109-es Paladin  és lengyel Krab önjáró, valamint hat amerikai M777-es, két M198-as és hat brit FH-70-es vontatott tarackot, HIMARS sorozatvetők tíz rakétáját, továbbá 33 légi drónt.

Az orosz védelmi minisztérium 2024. július 14-én közreadott videójáról készített képen orosz mesterlövész katona az ukrán állásokra készül tüzelni Ukrajnában. 
Fotó: - / Forrás: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium

Helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője, aki kedden és szerdán New Yorkban elnökölni készül az ENSZ Biztonsági Tanácsának külügyminiszteri ülésén, a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című vasárnapi műsorában elmondta, hogy a történtek tisztázása érdekében ismételten követelni fogja a Bucsában 2022 tavaszán eltemetett halottak személyazonosságának nyilvánosságra hozatalát. Rámutatott, hogy ugyanígy megválaszolatlan marad, hogy ki robbantotta fel az Északi Áramlat gázvezetékeket és közölte, hogy tájékoztatást fog sürgetni a nyomozás állásáról.

A BT-tanácskozás várható témái között említette meg továbbá  a többoldalú együttműködés, és az egyenlő, oszthatatlan biztonság szavatolásának kérdéseit.

Kínai–orosz hadgyakorlat

Kína és az orosz haditengerészeti erők közös gyakorlatot kezdtek egy dél-kínai katonai kikötőben – írja a Hszinhua hivatalos hírügynökség. Ez néhány nappal azután történt, hogy a NATO-szövetségesek Pekinget az Ukrajna elleni orosz háború „döntő előmozdítójának” nevezték. 

Kínai haditengerészek az orosz haditengerészekkel közös hadgyakorlatuk előtti fogadási ünnepségen a Kuangtung (Kanton) tartománybeli Csancsiang támaszpontján 2024. július 14-én
Fotó: - / Forrás: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium

A kínai védelmi minisztérium közölte, hogy a közelmúltban mindkét oldal erői járőröztek a Csendes-óceán nyugati és északi részén, a hadgyakorlatnak semmi köze a nemzetközi és regionális helyzethez és nem célzott harmadik felet.

Harmincöt támadás egyetlen nap alatt

Az ukrán hadsereg vezérkara heves orosz támadásokról számolt be a Donyeck régió Pokrovszk térségében, ami a „legforróbb helyzetet” teremtette a frontvonal mentén. 
„Az ellenség ma már 35 alkalommal támadta meg állásainkat Novolekszandrivka, Vozdvizsenka, Progressz, Lozuvatszkij, Novoszelivka Persoja és Jasznobrodivka területeken. A helyzet továbbra is feszült, hat összecsapás még tart. Védőink visszatartják az ellenséget” – írták.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. július 14-én az ukrán–magyar határszakaszon 7371 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8583 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 52 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt vasárnap:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában