2024.06.14. 10:09
Több segélyszervezet is a jemeni lázadók által őrizetbe vett túszok szabadon engedését követeli
Az izraeli–palesztin háború 252. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
A jemeni síita húszi felkelők által szabadon engedett rabok egyike (j) megöleli édesapját a jemeni fővárosban, Szanaában
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Jajha Arhab
Elhagyatottan sodródik egy teherhajó a Vörös-tengeren egy húszi rakétatámadás nyomán
A jemeni húszi lázadók eltaláltak rakétával egy görög tulajdonban lévő teherhajót a Vörös-tengeren, ami miatt a legénység veszélybe került, de később kimentették őket, és a Tutor nevű szénszállító most elhagyatottan sodródik a jemeni Hodeidától délnyugatra - közölte pénteken a brit Királyi Haditengerészet irányítása alatt álló UKMTO tengerbiztonsági hivatal.
A szerdai támadás hatására a libériai zászló alatt közlekedő hajó súlyosan megrongálódott, irányíthatatlanná vált és léket kapott, egy tengerész pedig eltűnt, valószínűleg a gépházban rekedt a Fülöp-szigeteki kormány tájékoztatása szerint. A hajónak eredetileg 22 fős személyzete volt, zömmel Fülöp-szigetekiek. Ifjabb Ferdinand R. Marcos Fülöp-szigeteki elnök közölte, hogy az ország együttműködik az UKMTO-val, és az Dzsibutiba fogja szállítani a tengerészeket, mielőtt hazajutnának.
Az Irán támogatta húszik jelentkeztek a támadás elkövetőjeként, sőt, közölték, hogy az ukrán tulajdonban lévő, palaui zászló alatt közlekedő, Verbena nevű teherhajót is ők támadták meg csütörtökön az Ádeni-öbölben. Ebben a támadásban szintén megrongálódott a hajó, tűz ütött ki rajta, és egy tengerész súlyosan megsebesült. A tüzet pénteken este még nem sikerült eloltani. A Verbena Malajziából tartott Olaszországba.
Az Egyesült Államok radikális izraeli szervezet ellen hozott szankciós intézkedést segélykonvojok megkárosítása miatt
Az amerikai külügyminisztérium szankciós listára vett egy izraeli szervezetet a Gázai övezetbe irányuló segélyszállítmányok akadályozása és konvojok megkárosítása miatt pénteken.
A kormányzati közlemény szerint a radikális Cav 9 csoportról van szó, amelynek tagjai hónapok óta ismétlődő módon nehezítik a humanitárius segítség szállítását, részben akadályokat állítva a Jordániából a Gázai övezet felé vezető utakra, esetenként pedig erőszakos eszközökkel. A csoport Ciszjordániában is aktív.
Az amerikai büntetőintézkedésről szóló közlemény szerint a Cav 9 tagjai humanitárius szállítmányokat szállító kamionokat is megtámadtak, amelyeknek szállítmányát az útra borították, valamint a ciszjordániai Hebron közelében felgyújtottak két járművet.
A washingtoni külügyminisztérium közölte, hogy nem tűri a szabotázsakciókat és erőszakot a humanitárius szállítmányok ellen, és a jövőben is minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál az elkövetők felelősségre vonására, és erre sürgeti az izraeli hatóságokat is.
Az amerikai kormányzat több alkalommal hozott szankciós intézkedést ciszjordániai zsidó telepesek ellen is, akik az indoklás szerint erőszakosan viselkedtek palesztinokkal szemben.
Rakétatámadásban megsebesült egy tengerész az Ádeni-öbölben
Súlyosan megsebesült egy kereskedelmi hajó egyik matróza az Ádeni-öbölben, mert a hajót rakétatalálat érte a jemeni húszi lázadók által elkövetett támadás során – jelentette az Egyesült Államok térségbeli műveletiért felelős Középső Parancsnoksága (CENTCOM) csütörtöki közleményében.
A sebesültet átvitték egy közeli hajóra, ahol orvosi ellátásban részesítették – tette hozzá a CENTCOM az X-en. A férfi állampolgársága egyelőre tisztázatlan.
Egy manőverező robotrepülőgép becsapódása után az ukrán tulajdonú, palaui zászló alatt közlekedő, lengyel üzemeltetésű M/V Verbena teherhajón tűz ütött ki – közölte a CENTCOM.
A parancsnokság jelentése szerint órákkal az első támadást követően a hajó személyzete még a lángokkal küzdött, amikor egy ballisztikus rakéta is eltalálta a hajót.
A CENTCOM szerint az építési faanyagokat szállító teherhajó Malajziából Olaszországba tartott.
Az irániak által támogatott húszik folyamatos felelőtlen viselkedése fenyegeti a regionális egyensúlyt és veszélyezteti a hajózó legénység életét a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben
– hangsúlyozta a parancsnokság.
A nemzetközileg elismert jemeni kormány ellen harcoló húszik Izrael gázai háborújára és a palesztinok iránti szolidaritásra hivatkozva követik el az akciókat. A támadások miatt a legnagyobb kereskedelmi vállalatok csökkentették hajóforgalmukat az Ázsiát és Európát összekötő tengeri útvonalon, és inkább Afrikát megkerülve juttatják célba a szállítmányokat.
Az ENSZ és több segélyszervezet a jemeni lázadók által őrizetbe vett túszok szabadon engedését követeli
Hat ENSZ-ügynökség és három nemzetközi humanitárius szervezet vezetője közös felhívást intézett csütörtökön a jemeni húszi lázadókhoz, hogy azonnal engedjék szabadon a közelmúltban őrizetbe vett 17 munkatársukat, sok más, szintén a felkelők által fogvatartott emberrel együtt.
Felhívásukhoz az ENSZ Biztonsági Tanácsának Jemennel foglalkozó ülése előtt több tucat ország és az Európai Unió is csatlakozott.
A húszi lázadók hétfőn közölték, hogy letartóztatták egy „amerikai–izraeli kémhálózat” tagjait, napokkal az ENSZ és segélyszervezetek munkatársainak őrizetbe vétele után.
Abdulhákim el-Hajeváni, a húszi lázadok hírszerző ügynökségének vezetője jelentette be a letartóztatásokat, valamint azt is elmondta, hogy a kémhálózat először a fővárosban, Szanaában lévő amerikai nagykövetségen működött.
Samantha Power, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) ügyvivője határozottan elítélte az ügynökség jelenlegi és volt munkatársainak, valamint az ENSZ és a civilszervezetek alkalmazottainak bántalmazását és fogva tartását, és azonnali szabadon bocsátásukat követelte.
Sajnálatos, hogy a húszik kikényszerített és meghamisított vallomások felhasználásával megpróbálnak dezinformációt terjeszteni az USAID, az amerikai kormány, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek szerepéről, amelyek a jemeni nép életének javításán dolgoznak
– olvasható az ügyvivő nyilatkozatában.
A nemzetközi humanitárius jogra hivatkozva, amely a fegyveres konfliktusban részt vevő valamennyi féltől megköveteli a humanitárius személyzet tiszteletben tartását és védelmét, arra kérték a húszikat, hogy erősítsék meg a fogva tartott személyek pontos tartózkodási helyét, és azonnali hozzáférést kérjenek.
Az előző héten húszi lázadók nemzetközi szervezetek irodáihoz és több alkalmazott otthonához vonultak ki, és ENSZ-ügynökségek – köztük a világszervezet emberi jogi ügynökségének, fejlesztési és világélelmezési programjainak, valamint a különleges megbízott irodájának – kilenc alkalmazottját vették őrizetbe. A húszi hírszerzés fegyveresei foglyul ejtették továbbá az amerikai Nemzeti Demokratikus Intézet (NDI) három munkatársát és egy helyi emberi jogi csoport három alkalmazottját, illetve egyikük feleségét, emellett pedig telefonokat és számítógépeket foglaltak le.
Megkezdődött a mekkai zarándoklatA szaúd-arábiai Mekkában pénteken megkezdődött a több mint 1,5 millió muszlim hívő éves nagy zarándoklata, a haddzs. A zarándoklat során különböző vallási szertartásokat tartanak az iszlám legszentebb városában, Mekkában és környékén. A szertartások sora az úgynevezett taváffal kezdődik, melynek során a zarándokok hétszer megkerülik a mekkai nagymecset középpontjában található Kába-követ.  Fotó: Rafik Makbúl / Forrás: MTI/AP A hagyomány szerint a négyszög alakú építményt Ábrahám és fia, Iszmáil építette. A muszlimok a Kába-kő irányába fordulva imádkoznak. Ezután a Mekkától néhány kilométerre fekvő, sziklás hegyekkel övezett völgybe, Minába indulnak, ahol sátrakban töltik az éjszakát. Miközben Izrael és a Hamász palesztin szélsőséges iszlamista mozgalom között háború dúl a Gázai övezetben, sok zarándok azt mondta, hogy a több mint nyolc hónapja bombázott és ostromlott palesztin terület lakóiért imádkozik. A A szaúdi uralkodóház a héten bejelentette, hogy a gázai áldozatok családjai közül ezer palesztinnak fizeti a zarándoklatát. A bejelentéssel egy időben Tavfík ar-Rabiah zarándoklatért felelős szaúdi miniszter arra figyelmeztetett, hogy nem tűrnek meg semmilyen politikai tüntetést, mivel a zarándoklatnak szigorúan az imáról kell szólnia. A haddzs több napon át tart Mekkában és környékén, és az iszlám öt pillérének egyike. Minden muszlimtól elvárják, hogy életében legalább egyszer elvégezze a zarándoklatot, ha megengedheti magának és képes megtenni az utat. Néhányan évekig várnak arra, hogy eljuthassanak, mivel az engedélyeket minden évben a királyság osztja ki országonkénti kvóták alapján. A haddzs komoly bevételi forrást jelent Szaúd-Arábia számára, amelynek uralkodója a két szent mecset, a mekkai és a medinai mecset őrzője címet. Az esemény egyben jelentős logisztikai kihívást is jelent a királyság számára, amely tavaly több mint 1,8 millió zarándokot fogadott, akiknek mintegy 90 százaléka külföldről érkezett. A haddzson több tragédia is történt a múltban. 2015-ben, amikor egy hatalmas tömegoszlatás során 2300 ember halt meg. Az elmúlt években a hatóságok jelentős fejlesztéseket hajtottak végre, ennek keretében már mesterséges intelligenciát is alkalmaznak a tömeg biztonságának és zavartalan mozgásának biztosítása érdekében. A királyság a híveknek küldött üzenetekben arra is figyelmeztette a zarándokokat, hogy a hőmérséklet elérheti a 48 Celsius-fokot, és azt tanácsolják, hogy igyanak legalább napi két liter vizet, és vigyenek magukkal napernyőt. Ilyen magas hőmérséklet mellett a szabadtéri szertartások valószínűleg nehézségekbe ütköznek, különösen a szombati imanapon az Arafat-hegyen, a zarándoklat csúcspontján. Tavaly több mint tízezer, hőséggel kapcsolatos megbetegedést regisztráltak a haddzs során, amelynek 10 százaléka hőguta volt. |
A csütörtöki eseményekről itt olvashat:
