Orosz–ukrán háború

2024.03.16. 09:55

Moszkva: megsokszorozódtak az ukrán "terrortámadások" az orosz elnökválasztás idejére

752. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Az ukrán nemzeti gárda Donbasz zászlóaljának katonái gyakorlatoznak egy lőtéren, a kelet-ukrajnai Donyecki területen húzódó front közelében 2024. március 15-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Jakiv Liasenko

Bukarest elítéli, hogy a megszállt területeken is megrendezik a voksolást

A román külügyminisztérium elítéli az orosz hatóságok által illegálisan elcsatolt vagy megszállt ukrajnai területeken megtartott orosz elnökválasztást, akárcsak a moldovai és a georgiai megszállt területeken megrendezettet – írta az X közösségi platformján a bukaresti külügyi tárca szombaton.

Az Agerpres román hírügynökség szerint a bejegyzés úgy fogalmaz, hogy az orosz hatóságok által megszállt vagy elcsatolt ukrajnai területeken megszervezett orosz elnökválasztás sérti a nemzetközi jogot, Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Az ilyen választások törvényellenesek, így az eredményük is semmisnek tekinthető - hangoztatta a tárca.

A román külügyminisztérium előtte egy másik bejegyzést is közzétett, amelyben elítélte, hogy az orosz hatóságok a Moldovai Köztársaság Dnyeszteren túli, zömmel oroszok lakta, szakadár régiójában, valamint a Georgiához tartozó, de megszállt Abháziában és Dél-Oszétiában is megrendezik az elnökválasztást. Bukarest szerint ezek is törvénytelenek és sértik a nemzetközi jogot.

Moszkva szerint megsokszorozódtak az ukrán "terrortámadások" az orosz elnökválasztás idejére

Ukrajna megsokszorozta Oroszország elleni "terrortámadásait" az elnökválasztás idejére, hogy ezáltal további anyagi támogatást és halált okozó fegyvereket kapjon a Nyugattól - jelentette ki az orosz külügyminisztérium, szombaton kiadott közleményében.

Moszkva szerint a "kijevi korrupt rezsim" ily módon akar bizonyítani "nyugati gazdáinak".

Minden olyan esetet, amelyben terrorista módszereket alkalmaznak a népakarat kifejezésének befolyásolására, (az orosz hatóságok) gondosan rögzítenek és alaposan kivizsgálnak, az elkövetők pedig elkerülhetetlenül súlyos büntetésben részesülnek

– szögezte le közleményében a tárca.

Mozgóurnát visznek egy választási bizottság tagjai az orosz elnökválasztáson a szibériai Omszk környékén fekvő faluban, Nyikolajevkában 2024. március 16-án
Fotó: - / Forrás:  MTI/AP

A minisztérium szerint intenzívebbekké váltak "az ukrán szabotőrcsoportok" oroszországi behatolási kísérletei, de ezeket az orosz fegyveres erők rendre meghiúsítják. 

Az utóbbi két napban tüzérségi támadások következtében ketten haltak meg, és 19-en megsérültek az oroszországi Belgorodi területen, szombaton pedig drónnal mértek csapást egy orosz szavazóhelyiségre a délkelet-ukrajnai zaporizzsjai régióban fekvő Blahoviscsenka faluban - emlékeztetett a tárca.

A külügyminisztérium kifejezte abbéli meggyőződését, hogy az Ukrajnával határos orosz régiók lakosai "nem fognak engedni a kijevi rezsim provokációinak, nem félnek elmenni a szavazóhelyiségekbe és leadni voksukat az általuk választott orosz elnökjelöltre".

Gyeripaszka orosz iparmágnás ellenzi a külföldiek rákényszerítését oroszországi vagyonuk eladására

Oleg Gyeripaszka orosz milliárdos szerint helytelen az a gyakorlat, hogy rákényszerítik a külföldi befektetőket oroszországi vagyonuk eladására.

Az, hogy a külföldi cégeket rákényszerítjük oroszországi érdekeltségeik eladására, tisztességtelen, rövidlátó és rendkívül káros nemcsak a világgazdaságra nézve, hanem Oroszország számára is

 – jelentette ki Gyeripaszka a Forbes magazin orosz kiadásának adott nyilatkozatában.

Gyeripaszka, Oleg
Oleg Gyeripaszka, a RuszAl orosz aluminiumóriás elnöke a 47. Világgazdasági Fórum egyik panelbeszélgetésén a svájci Davosban 2017. január 18-án, a négynapos tanácskozás második napján. 
Fotó: Laurent Gillieron / Forrás: MTI/EPA

Fontosnak nevezte, hogy "az a néhány nyugati befektető, aki még Oroszországban tevékenykedik, továbbra is tulajdonosa maradjon vállalkozásának, és képes legyen túlélni ezeket a nehéz időket".

Amióta Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát, sok nyugati befektető vonult ki Oroszországból, eladott vállalataik jelentős része felett orosz üzletemberek szerezték meg az ellenőrzést. Eközben több olyan nyugati befektető, aki még Oroszországban maradt, arról számolt be, hogy nyomást gyakorolnak rá érdekeltségei nyomott áron való eladása céljával.

Gyeripaszka a Bazovij Element nevű pénzügyi-ipari csoport elnöke, a RUSZAL vállalaton keresztül az oroszországi fémfeldolgozó ipar egyik meghatározó szereplője. A Forbes idén 2,8 milliárd dollárra becsülte a vagyonát. Nagy-Britannia 2022-ben, az Egyesült Államok 2018-ban hozott ellene szankciós intézkedéseket Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fűződő feltételezett kapcsolatai miatt, amelyeket viszont ő tagad. Az orosz üzletember 2022-ben felemelte a szavát a békéért, mondván, hogy a háború az ukrán és az orosz nép számára egyaránt tragédia.

Több mint ötven ENSZ-tagállam ítélte el, hogy a megszállt ukrán területeken is megtartják az orosz elnökválasztást

Az ENSZ több mint ötven tagállama, köztük az Európai Unió valamennyi tagországa közös nyilatkozatban ítélte el, hogy Oroszország Ukrajna megszállt területein is megtartja az elnökválasztást – közölte szombaton Ukrajna állandó ENSZ-képviselete.

A nyilatkozat aláírói az ukrán képviselet által közzétett szöveg szerint "a lehető leghatározottabban elítélik Oroszország jogellenes kísérletét arra, hogy Ukrajna ideiglenesen megszállt területein elnökválasztást rendezzen".

Egy másik ENSZ-tagállam területén annak beleegyezése nélkül választásokat tartani a szuverenitás és a területi integritás elvének kirívó figyelmen kívül hagyása. Az ilyen választásoknak nincs nemzetközi jogi hatályuk

 – hangsúlyozták.

Ismételten felszólították a világ országait, hogy ne ismerjenek el semmilyen változtatást a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol városa, valamint Donyeck, Herszon, Luhanszk, illetve Zaporizzsja ukrán megyék státusában.


"Követeljük, hogy az Oroszországi Föderáció tartózkodjon jogellenes választások megtartásától Ukrajna ideiglenesen megszállt területein" – tették hozzá a nyilatkozat aláírói, hangsúlyozva, hogy változatlanul támogatják Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását.

Játszótér mellett csapódott be az ukrán lövedék Belgorodban

A Belgorodot ért támadásban senki nem sérült meg komolyabban, de métereken múlt a tragédia – írja a Magyar Nemzet.

Játszótér mellett csapódott földbe egy lövedék az ukrán határ mellett található orosz Belgorod városában, amelyről a Telegramra is felkerült egy videó. A becsapódás pillanatában látszik, hogy egy férfi a kutyáját sétáltatta, alig pár méterre tőle robbant fel a lövedék. A férfi az információk szerint túlélte az esetet, könnyebb sérülésekkel és egy szakadt kabáttal megúszta a támadást.

Orosz hadifogságban lévő hozzátartozójának fényképét fogja egy lány a kijevi Majdan téren hadifoglyokról tartott megemlékezésen 2024. március 16-án
Fotó: Tony Hicks / Forrás: MTI/AP

Tovább nőtt az Odesszát ért támadás áldozatainak száma, a megyében gyásznapot hirdettek

A legfrissebb adatok szerint 21-en vesztették életüket a dél-ukrajnai Odessza városát ért orosz támadásokban, a megyében szombatra gyásznapot rendelt el a helyi kormányzói hivatal.

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat a Telegramon közölte, hogy a kórházban elhunyt egy 39 éves tűzoltó. A megyei kormányzói hivatal pedig azt írta közleményében, hogy negyven sérültet ápolnak kórházban, akik közül kilencnek az állapota súlyos.

A Donyeck megyei kormányzói hivatal arról adott hírt a Telegramon, hogy a reggeli órákban az orosz erők nehéztüzérséggel lőtték Novoszelivka települést, aminek következtében egy helyi lakos életét vesztette, egy másikat pedig sérülésekkel szállítottak kórházba.

A Harkiv megyei kormányzói hivatal tájékoztatása szerint egy orosz csapásmérő drón Kozacsa Lopany faluban károkat okozott egy létfontosságú infrastrukturális létesítményben. Eközben a légierő azt jelentette, hogy a harkivi régió ellen az éjjel bevetett mindkét orosz Sahid drónt megsemmisítették.

Az északkeleti Szumi megye kormányzói hivatala arról számolt be szombaton, hogy az elmúlt napban az oroszok 69 támadást hajtottak végre a régió ellen rakétákkal, irányított légibombákkal, drónokkal és aknavetőkkel. Esetleges áldozatokról nem érkezett jelentés.

Az oroszországi belgorodi és kurszki régiókban katonai műveletet végrehajtó, ukrán oldalon harcoló orosz önkétesekből álló Orosz Önkéntes Hadtest (RDK) videofelvételt tett közzé a Telegramon, amelyen bemutattak több mint tíz orosz hadifoglyot. Közölték, hogy készek kicserélni őket, ha Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi terület kormányzója hajlandó találkozni a hadtest vezetésével. Egyúttal visszautasították az orosz védelmi minisztérium azon közlését, miszerint alakulatukat teljesen megsemmisítették volna.

Az ukrán vezérkar szombati helyzetjelentése szerint az utóbbi napban 78 összecsapás történt az orosz és az ukrán erők között, a legtöbb a Donyeck megyei Avgyijivka térségében. 

A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége csaknem elérte a 430 ezret. Az ukrán erők pénteken megsemmisítettek egyebek mellett 21 orosz harckocsit, 26 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 14 drónt.

Olajfinomítókat támadnak az ukránok Oroszországban

Ukrajna orosz olajfinomítókat támad. Az oroszországi Szamara kormányzója szombaton jelentette be, hogy a területen két Rosznyeft olajfinomítót támadtak meg ukrán drónok, ami miatt tűz keletkezett, de személyi sérülés nem történt, írja a The Kyiv Independent ukrán hírportál.

Az ukrajnai erőfeszítések célja az orosz olajtermelés csökkentése úgy, hogy célba veszik az ország különböző részein található finomítókat.

Az elmúlt napokban az ukrajnai drónok által támadott létesítmények az orosz olajfeldolgozási kapacitás mintegy 12 százalékát teszik ki.

Terrortámadás készült a transzszibériai vasút ellen

Az FSZB megakadályozott egy terrortámadást a transzszibériai vasúti csomópontnál a Szverdlovszki területen – írta meg a Lenta.ru a TASzSz-ra hivatkozva. Őrizetbe vettek egy orosz férfit, akit az ukrán különleges szolgálatok Lembergben szerveztek be, és teherszállító vasúti szerelvények kisiklatását kellett volna megszerveznie.

Az őrizetbe vett személynél lefoglalták az összekötőjével való konspiratív kommunikációra szolgáló kommunikációs eszközöket, a vonatok felborítására szolgáló eszközt, valamint a bűncselekmények elkövetéséhez szükséges pénzt.

A férfit őrizetbe vették, bűnösnek vallotta magát és együttműködik a nyomozás érdekében.

Korábban Tatárföldön a rendőrség őrizetbe vett egy házaspárt – a transzszibériai vasútvonalon az Amur folyó felett átívelő híd felrobbantásának feltételezett szervezőit. Az őrizetbe vett személyek a 63 éves Vlagyimir Fetiszov, a habarovszki kormány belpolitikai főosztálya nemzeti egyesületekkel való kapcsolattartásért felelős osztályának volt helyettes vezetője és felesége, az 51 éves Natalja Romanenko, a habarovszki ukrán közösség volt elnöke.

Lavrov elárulta, hogy mi lesz a Krím-félsziget sorsa

Videóüzenetben osztotta meg gondolatait a Krím-félsziget kapcsán az orosz külügyminiszter. Szergej Lavrov úgy fogalmazott: tíz évvel ezelőtt – 2014. március 16-án – egy népszavazáson a Krím lakosai önállóan, tudatosan határozták meg jövőjüket az Oroszországgal való újraegyesüléssel. Így éltek önrendelkezési jogukkal az ENSZ Alapokmányával és a nemzetközi jogi elvekkel teljes összhangban.

Amint a helyzet további alakulása mutatta, ez a döntés volt az egyetlen helyes. Lehetővé tette a krími lakosok életének, becsületének és méltóságának megvédését a ruszofób kijevi rezsim betöréseitől – tette hozzá Lavrov.

A Krím és Szevasztopol tulajdonjogának kérdése lezárult. A félsziget az Oroszországi Föderáció szerves része

közölte az orosz külügyminiszter, aki hozzáfűzte, hogy a félszigeten kivétel nélkül minden állampolgár jogait szigorúan betartják, nemzetiségtől és nyelvi preferenciáktól függetlenül. 

Az ukrán vezetés azonban nem nyugszik bele abba, hogy a Krím Oroszország része legyen. Kijev célja, hogy a félsziget Ukrajna területéhez tartozzon.

A görögök is beszálltak Ukrajna aknamentesítésébe

Nikosz Dendiász görög külügyminiszter bejelentette, hogy Görögország támogatja Ukrajnát, és részt vesz a Litvánia által indított aknamentesítési akcióban – írja az Eurointegration

A litván védelmi miniszter, Arvydas Anusauskas köszönetet mondott ezért, kiemelve, hogy „közösen kell jelezniük eltökéltségüket Ukrajna támogatásának folytatására.”

Az ukrán gazdasági minisztérium és a Palantir Technologies megállapodást írt alá, mely szerint az adatelemző cég mesterséges intelligenciával segít majd aknamentesíteni az országot a következő évtizedben. Az orosz invázió óta Ukrajna a leginkább elaknásított ország a világon, és híján van az aknamentesítéshez szükséges kapacitásoknak. Julia Szviridenko gazdasági miniszter szerint mintegy két csehországnyi terület (Csehország nagyjából négyötöd akkora, mint Magyarország) lehet érintett.

Military mobility of the Ukrainian soldiers in Ukraine
Aknák és fel nem robbant lövedékek után kutató ukrán katonák 
Fotó: Viacheslav Ratynskyi  / Forrás: Anadolu / AFP

Kijev mintegy 400 millió dollárra becsüli a teljes aknamentesítés költségeit

– írja a Világgazdaság.

Csaknem 10 500-an érkeztek tegnap Ukrajnából 

Az ukrán-magyar határszakaszon 4544-en léptek be Magyarországra pénteken, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5950-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-t.

A közlemény szerint a beléptetettek közül 

a rendőrség 41 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást,

amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - írták.

Ez történt pénteken:


 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában