2024.03.15. 09:35
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: az orosz-ukrán háború most ért a legveszélyesebb időszakához
751. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Ukrán katonák rakéta sorozatvető-rendszerrel lövik az orosz állásokat a kelet-ukrajnai Bahmut környékén húzódó fronton 2024. március 5-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Efrem Lukackij
Az orosz-ukrán háború most ért a legveszélyesebb időszakához
Az orosz-ukrán háború most ért a legveszélyesebb időszakához, most higgadtságra, józanságra van a legnagyobb szükség – mondta a honvédelmi miniszter a Mandiner.hu Reakció című podcastjában, amelyet pénteken tettek közzé. Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte,
a múlt év nyarán elindult ukrán ellentámadás mostanra megakadt és a visszájára fordult, és az orosz csapatok vették át a front minden szakaszán a kezdeményezést.
Megváltozott a harcok dinamikája - jelezte -, és mindenki, aki az előző fél évben az ukránok győzelmét harangozta be, kénytelen revideálni az álláspontját. Mint mondta, nem vált be az a modell, hogy ukrán katona nyugati fegyverrel, nyugati pénzből harcol és ez sikeres tud lenni. A honvédelmi miniszter szerint azonban ebben a helyzetben azt mondani, hogy ha nem volt elég a fegyver, nem volt elég a pénz és mindenféle politikai támogatás, akkor majd esetleg katonát is beviszünk, ez az eszkaláció olyan kockázatát hordozza magában, ami megengedhetetlen.
Megerősítette, hogy a magyar kormány a kezdetektől a béke mellett állt ki, a magyar kormány volt az egyetlen, amely azt mondta, hogy ezt a harcot nem szabad eszkalálni, tűzszünetre van szükség.
Ha ez megvan, akkor indulhatnak meg a béketárgyalások, aminek eredményeképpen el lehet jutni egy békeállapotra, fogalmazott. Hozzátette: azt senki nem vitatja, hogy Ukrajna a megtámadott fél és Ukrajna területi integritásáról van szó, de közvetetten egész Európa új védelmi, biztonsági garanciájának kidolgozásáról is.
Kitért arra, hogy a jelenlegi frontvonalak nem azonosak a béketárgyalások során elérhető határvonalakkal. Nem a magyar kormány dolga, hogy megmondja, a béketárgyalások mire jussanak, de Magyarországnak kiemelt biztonsági érdekei vannak a földrajzi elhelyezkedése miatt.
Párizsból, Londonból, Berlinből ilyen ajánlatokat tenni, mint amik most elhangzottak, nagy felelőtlenség
– szögezte le. Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta, a magyar kormány kezdetektől fogva támogatta Finnország és Svédország csatlakozását a katonai szövetséghez.
A miniszter úgy vélte: a svéd csatlakozásban nem volt huzavona, a magyar parlament érthető módon várt egy minimális párbeszédet a svéd parlamenttől.
Ennek a párbeszédnek egyik eleme volt már egy katonai szempontból régóta tervezett harcászati repülőgép-beszerzés véglegesítése – fűzte hozzá. Azt mondta, a légtérvédelmet ellátó teljes flotta 2026 márciusában a magyar állam tulajdonába kerül. Ma a világon egyedülálló Gripen-pilóta- és kiszolgálószemélyzet-képességünk van, és ehhez kapcsolódóan komoly illetményemelést jelentettek be - közölte. Megbecsüljük ezt a képességet – fűzte hozzá. Kitért arra, hogy a haderőfejlesztés Magyarország számára elkerülhetetlen, hiszen „a békéhez erő kell”. A veszélyek korában, egy döntően leromlott biztonsági helyzetben meg kell legyen minden ahhoz, hogy a magyar emberek biztonságban érezhessék magukat - hangsúlyozta.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszélt arról is, hogy Magyarország - a szankciós infláció miatt előállt gazdasági válsághelyzet ellenére - tartja azt az elvárást, hogy a GDP-jének 2 százalékát fordítja védelmi kiadásokra.
Teljes átfegyverzés történik minden haderőnemben, ez - mint fogalmazott - történelmi változás. A fejlesztések főbb irányairól azt mondta, egyfelől eszközbeszerzés történik, másfelől ezen eszközök itthoni gyártása, ami exportképességet is adhat.
A honvédelmi miniszter nagy dolognak tartja, hogy a nyerésben lévő Donald Trump amerikai elnökjelölt találkozott Orbán Viktor kormányfővel. Ebből jól látszik - mondta -, hogy Trump elnöki esélyeinek egyik fontos állomása volt a magyar miniszterelnökkel való megbeszélés.
Mint mondta, ha Amerikában 2021-ben nincs elnökváltás, akkor az orosz-ukrán háború nem, vagy nem így valósul meg.
Ha Trump-elnökség lesz, akkor hihetetlenül megnő a béke esélye
– emelte ki. Beszélt arról is, hogy
az orosz katonanemzet, és a felállt nagy orosz hadigépezetet közösen kell lecsillapítani. Ehhez minden erőnkre, eszünkre szükség lesz.
Hozzátette: a világ vezető hatalmainak nagyon észnél kell lenniük, ezért is van szükség erős amerikai vezetésre, a NATO stabilitására. Ez a katonai szövetség képes arra, hogy elrettentsen egy kívülről jövő támadást, ezért érdekünkben áll fenntartani - szögezte le.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf 1848-ról azt mondta, számára ez az ünnep arról szól, hogy a semmiből ütőképes, mindenre elszánt, sikereket felmutatni tudó hadsereg jött létre.
Csodát művelt a magyar teremtőképesség – fogalmazott, hozzátéve: ezt a haderőt csak az akkori világ két legerősebb koalíciós erői tudták legyőzni. Ez nemzeti büszkeségre okot adó nagy tett volt - hangoztatta a honvédelmi miniszter.
Olaf Scholz: új koalíciót hoznak létre Ukrajna szövetségesei, hogy fegyverekkel tudják ellátni Kijevet
Új koalíciót hoznak létre Ukrajna szövetségesei annak érdekében, hogy nagy hatótávolságú tüzérségi eszközökkel tudják ellátni Kijevet az Oroszországgal szemben vívott háborúban - jelentette be pénteken Olaf Scholz német kancellár, miután megbeszélést folytatott Berlinben Emmanuel Macron francia elnökkel és Donald Tusk lengyel kormányfővel. Az újabb szövetséget az Ukrajnát támogató országok úgynevezett Ramstein formátumú együttműködésének keretében hozzák létre. Olaf Scholz azt ígérte, hogy mihamarabb még több fegyvert fognak beszerezni az egész világpiacról Ukrajna támogatására.
Franciaország, Németország és Lengyelország egységes és eltökélt abban, hogy soha ne hagyják Oroszországot győzedelmeskedni
– jelentette ki a közös sajtótájékoztatón a francia államfő.
Olasz külügyminiszter: a NATO belépése Ukrajnába harmadik világháborúhoz vezethet
A NATO részéről hiba lenne belépni Ukrajnába, segítenünk kell Ukrajnát védekezni, de belépésünk az Oroszországgal való háborúba a harmadik világháborúval fenyeget
– hangoztatta Antonio Tajani olasz külügyminiszter pénteken. Az olasz diplomácia vezetője úgy vélte, hogy a NATO-nak nem szabad belépnie Ukrajnába.
Azt is remélem, hogy nincsen egyetlen ország sem, amely ezt mérlegeli. Nincsen ezzel kapcsolatban semmilyen megállapodás, semmilyen elképzelés
– mondta Antonio Tajani az országok közötti esetleges szövetségre utalva. Az olasz külügyminiszter a veronai vásártér egyik rendezvényén beszélt az ukrajnai háborúról. Megjegyezte: teljen más a nemzetközi jog, valamint Ukrajna szabadságának védelme vagy Ukrajna ellátása katonai, gazdasági és műszaki eszközökkel,
de elmenni háborúzni hibának tűnik nekem. Úgy gondolom, hogy egyetlen jószándékú ember sem akarná ezt.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az olasz fegyveres erők katonái több nemzetközi misszióban részt vesznek, szolgálnak a Vörös-tenger térségében, Libanonban, Afrikában, Irakban.
Katonáink a béke, a biztonság és a szabadság hírnökei. Mi nem állunk háborúban Oroszországgal
– jelentette ki. Antonio Tajani kitért Ferenc pápa korábbi szavaira is. Hétfőn Kijevben a külügyminisztériumba kérették a pápai nunciust, és Ukrajna csalódottságának adott hangot, amiért Ferenc pápa egy interjúban arról beszélt, hogy Kijevnek a fehér zászló bátorságát kellene megmutatnia, és tárgyalásokat kellene kezdenie Oroszországgal a két éve tartó háború befejezéséről. Antonio Tajani szerint
a pápa azt mondta: én békét akarok. Üljetek asztalhoz és kössetek békét. A pápa az pápa, ezt kell mondania. Engem mindez nem háborít fel és nem aggódom miatta.
Ukrán hatóságok: orosz dróntámadásban többen meghaltak délen
Orosz dróntámadás érte péntekre virradóra az Ukrajna déli részén lévő Odessza régióját, valamint a délnyugati Vinnicja megyét, a legfrissebb adatok szerint legalább tizenhatan meghaltak – közölték a helyi ukrán hatóságok.
Oleh Kiper, Odessza megye állami közigazgatásának vezetője a Telegram internetes közösségi oldalon bejelentette, hogy a térséget ért első dróncsapásban 14-en meghaltak, főleg helyi civilek, egy újabb csapásban pedig a helyszínre érkező mentőalakulat egyik tagja és egy másik mentős vesztette életét, az alakulatok több tagja súlyosan megsebesült.
A mentőszolgálatok szerint tíz lakóházban, egy gázvezetékben és a mentéshez érkezett több járműben is jelentős károk keletkeztek. Szerhij Borzov, Vinnicja megye kormányzója a közösségi médiában azt közölte, hogy a megyében a drónok egy lakóépületbe csapódtak be, ketten meghaltak, hárman megsebesültek. A Kijev megyei katonai adminisztráció közlése szerint péntekre virradóra az orosz fél Sahid típusú drónokkal támadta a megyét, de ezeket a légierő megsemmisítette. Az ukrán légierő pénteki tájékoztatása szerint - melyet az Ukrinform ukrán hírügynökség ismertetett - az éjszaka folyamán az orosz erők rakétákat lőttek ki a kelet-ukrajnai Harkiv, Poltava, valamint Donyeck térségére is. Előző nap az orosz erők Ukrajna északkeleti részét célzó dróntámadásai nyomán öt városban és településen megszakadt a rádiós és televíziós műsorok vételi lehetősége, Kijev szerint a szemben álló fél az információtól akarta elvágni az ott élőket.
Hazaszállította elesett katonáit Ukrajna
Ukrajna hazaszállította annak a 100 katonának a holttestét, akik Oroszország ellen harcolva haltak meg - jelentette március 15-én a ukrán hadifoglyokkal való bánásmódért felelős koordinációs parancsnokság.
Ukrán dróncsapás ért egy orosz olajfinomítót - videó
Ukrajna sikeresen célba vett egy újabb orosz olajfinomítót, ezúttal a Moszkvától délnyugatra fekvő Kaluga régióban március 15-én, a kora reggeli órákban - erősítette meg az ukrán katonai hírszerzés (HUR) egyik forrása a Kyiv Independentnek.
Az orosz Telegram-csatorna, az ASTRA korábban azt állította, hogy három drón csapott le a létesítményre, kárt okozva a helyszínen lévő berendezésekben. Az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy az éjszaka folyamán öt drónt és két Grad rakétát lőttek le Belgorod és Kaluga régiók felett, de nem tett említést az olajfinomító elleni támadásról.
Két halott a Vinnicja elleni orosz dróntámadásban
Kettőre emelkedett a Vinnicja városban egy lakóházat ért orosz dróntámadás halálos áldozatainak száma, három ember kórházban van - közölte Szerhij Borzov, Vinnyica terület kormányzója.
Elképesztő tűzerőt vetnek be az oroszok Avgyijivkánál
Az orosz haderő arra összpontosít, hogy áttörést érjen el a nemrég elesett Avgyijivka város közelében - közölte március 15-én Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok.
Avgyijivka, a Donyecki területen található város, amely 2014 óta a háború frontvonalában van, február 17-én esett el, ami kilenc hónap óta Oroszország első jelentős katonai térnyerése volt. Avgyijivkától nyugatra több falut is elfoglaltak nem sokkal később, miközben Ukrajna súlyos lőszerhiánnyal küzdött és az amerikai segélyek folyósítása is elakadt a kongresszusban.
Az Avgyijivka melletti területet védő ukrán csapatok intenzív tüzérségi tűzzel, drónok aktív használatával, időszakos légicsapásokkal, valamint páncélozott járművek és rohamcsapatok napi támadásaival néznek szembe - mondta Szirszkij.
27 orosz drónt lőttek le az ukránok
Az ukrán légierő szerint a drónokat a Krasznodari területről, Primorszk-Achtarszk városából és az oroszországi Kurszki területről indították.
Több mint 10 500-an érkeztek tegnap Ukrajnából
Az ukrán-magyar határszakaszon 5310-en léptek be Magyarországra csütörtökön, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5267-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.
A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - írták.
Medvegyev békeformulája Ukrajna megszűnését jelenti
Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese részletes felhívást tett közzé az ukrán állam teljes felszámolására és az Orosz Föderációba való beolvasztására, amit "békeformulának" nevez - írta elemzésben az amerikai Háborús Tudományok Intézete (ISW). Az elemzésben az intézet emlékeztet, hogy Medvegyev követelései nem újak, inkább a Kreml tényleges szándékait képviselik Ukrajnával kapcsolatban, amely nem hagy teret a tárgyalásoknak, hanem meghatározza Ukrajna teljes kapitulációjának pontos feltételeit.
Medvegyev "békeformulája" egyértelműen és brutálisan teszi egyértelművé azt, amit Putyin és a Kreml már régóta követel: a béke Oroszország számára Ukrajna mint bármilyen határokkal rendelkező, szuverén és független állam megszűnését jelenti - írta az ISW.
Lettország több száz orosz állampolgárt toloncolhat ki
Nyolcszáz orosz állampolgárt fenyeget a kitoloncolás veszélye Lettországból - közölte Madara Puke, a lett állampolgársági és migrációs ügyek hivatalának (OCME) képviselője. Ezek a személyek sem állandó, sem ideiglenes tartózkodási engedélyt nem kértek - mondta Puke a lett televízióban a Suspilne szerint. Puke elmondta, hogy azok az orosz állampolgárok, akik iratok nélkül maradnak az országban, felszólítást kapnak, hogy 30 napon belül hagyják el az országot. Lettország 2023-ban fogadta el azt a törvényt, amely szerint az orosz állampolgároknak lett nyelvvizsgát kell tenniük ahhoz, hogy állandó tartózkodási engedélyt kapjanak vagy megtarthassák azt.
Ez történt csütörtökön:
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
