Izraeli–palesztin konfliktus

2024.02.29. 05:40

Több tucatnyian meghaltak egy segélyosztásnál Gázavárosban

Az izraeli–palesztin háború 146. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Izraeli harckocsi a Gázai övezet határán, Dél-Izraelben 2024. február 13-án

Forrás: MTI/AP

Fotó: Ariel Schalit

Több tucatnyian meghaltak segélyosztásnál Gázavárosban

Több tucatnyian meghaltak és több százan megsebesültek Gázavárosban humanitárius segélyre váró palesztinok közül csütörtökön, de az övezetet irányító vezetés és Izrael eltérően magyarázza a történteket.

Az al-Dzsazíra pánarab hírcsatorna szerint 81-en haltak meg, a sebesültek száma pedig 700 fölötti. A csatorna kórházi forrásokra hivatkozva számolt be arról, hogy a segélyre váró több száz ember közé tüzérségi lövedékek és drónokról indított rakéták csapódtak

Az izraeli hadsereg azt közölte, hogy nincs tudomása arról, hogy azt a területet lőtték volna abban az időben, majd arról is beszámolt, hogy az emberek a segélyért folytatott tülekedésben sérültek meg, összetaposták egymást.

A Kamal Advan kórház mentőszolgálatának vezetője elmondta, hogy a helyszínre érkező orvosok több tucatnyi embert találtak a földön fekve. Azt is hozzátette, hogy nem volt elég mentőautó az összes halott és sebesült összegyűjtésére, és hogy néhányukat szekéren szállították a közeli kórházakba.

Az Al-Adva kórház megbízott igazgatója közölte, hogy 90 sebesültet és három halottat szállítottak kórházukba. Továbbá azt is elmondta, hogy a kórház nagyrészt működésképtelen, nincs áram, a műtő pedig akkumulátorral működik, és már csak órák vannak hátra, amíg az akkumulátor is lemerül.

A gázai egészségügyi ágazat súlyos nyomás alatt áll a közel öt hónapja tartó, Izrael és a Hamász között kialakult háború miatt, amelynek során a gázai egészségügyi minisztérium csütörtöki közlése szerint eddig legalább 30 035 palesztin ember vesztette életét és 70 457 megsérült.

Izrael szerint azonban ezek az adatok ellenőrizhetetlenek, a gázai beszámolók nem tesznek különbséget civilek és harcosok között, és felsorolják az összes halálos áldozatot, akár Izrael okozta a halálukat, akár nem. Köztük vannak például azon robbanások áldozatai is, melyekről feltételezhető, hogy a több száz hibás vagy célt tévesztett rakéta vagy más, iszlamista fegyveresek okozta tűz miatt következtek be. Izraeli jelentések szerint a gázai harcokban eddig mintegy tizenkétezer Hamasz-tagot öltek meg, s rajtuk kívül mintegy ezren Izraelben, a szervezet október 7-i támadása nyomán vesztették életüket.

Az ENSZ-főbiztos szerint mindkét fél követett el háborús bűnöket

A gázai háborúban harcoló felek mindegyike követett el háborús bűnöket az ENSZ emberi jogi főbiztosának csütörtöki nyilatkozata szerint, melyben egyúttal az elkövetők felelősségre vonását sürgette.

Itt az idő - voltaképpen már el is múlt - a békére, a vizsgálatra és a felelősségre vonásra

– szögezte le Volker Türk az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában elmondott beszédében, s felhívta a figyelmet arra is, hogy a háború októberi kirobbanása óta már több mint 30 ezren haltak meg a Gázai övezetben.

Romos házak a Gázai övezet középső részén lévő Nuszeirat menekülttáborban 2024. február 19-én
Fotó: Mohamed Szaber / Forrás: MTI/EPA

A főbiztos azt mondta, a szervezet adatai szerint az izraeli erők „számos háborús bűncselekménnyel felérő atrocitást követtek el”, a többi között válogatás nélkül támadtak célpontokat vagy aránytalan intézkedéseket alkalmaztak.

Izrael korábban azt hangoztatta, mindent megtesz a civil áldozatok minimalizálására.

A palesztin félre kitérve azt vetette a gázai fegyveres csoportok szemére, hogy ugyancsak válogatás nélkül intéznek támadásokat dél-izraeli célpontok felé, valamint aláhúzta, hogy a túszejtés szintén a nemzetközi humanitárius törvénybe ütközik.

Türk emellett emlékeztetett arra is, hogy az izraeli erők esetleges szárazföldi művelete a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah térségében, ahol becslések szerint már másfélmillióan zsúfolódtak össze nagyon rossz körülmények között, "új, disztópikus szintekre emelné azt a rémálmot, melybe a gázaiakat beletaszították".

Egyszerűen nem tudom belátni, miként lehetne egy ilyen művelet összhangban a Nemzetközi Bíróság (ICJ) által megfogalmazott ajánlásokkal

– jelentette ki, a hágai testület azon kitételére utalva, amely felszólítja Izraelt, hogy katonai erői ne kövessenek el népirtást, és szavatolja az esetleges népirtás bizonyítékainak megőrzését.

Ugyancsak csütörtökön az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz az X közösségi oldalon megerősítette, hogy a gázai halottak száma átlépte a 30 ezret, hozzátéve, hogy több mint 70 ezer sebesültről is tudni.

Ennek a borzasztó erőszaknak és szenvedésnek véget kell érnie. Tűzszünetet!

– áll a vezető üzenetében.

Izraelben ideiglenesen felemelték a tartalékos katonák korhatárát

Az izraeli parlament szerda este ideiglenesen, június végéig tartó hatállyal, egy évvel megemelte a tartalékos katonai szolgálatra kötelezettek korhatárát a palesztin gázai övezeti hadműveletekben részt vevő csapatok „egyben tartásának” érdekében.

Az izraeli parlament, a kneszet a helyi média ismertetése szerint második és harmadik olvasatban is elfogadta a tartalékos katonai szolgálatban kötelezően érintettek életkorának ideiglenes, június 30-ig szóló, egyéves megemelését.

Izraeli tartalékos katona a dél-izraeli Beér-Seva közelében fekvő táborukban 2023. október 9-én
Fotó: Abir Szultan / Forrás: MTI/EPA

Az eddigi negyvenről negyvenegy évre, a tiszteknél negyvenötről negyvenhatra módosították a férfiak időszakos és háborús behívásának lehetőségét, a különleges tudást és tapasztalatot igénylő erőknél pedig ötven évre emelték a korhatárt. A Hamász palesztin szélsőséges szervezet elleni hadműveletek idejére meghozott változtatás célja, hogy együtt tarthassák a harcokban szolgáló tartalékos erőket.

Az izraeli légierő vadászgépei a Hezbollah katonai létesítményeit támadták Dél-Libanonban

Palesztin jelentések szerint a Gázai övezet közepén fekvő menekülttáborok elleni friss légicsapásokban legkevesebb huszonöt ember vesztette életét, többségükben gyerekek és nők, és „többtucatnyian eltűntek”.

Az izraeli hadsereg szóvivője közölte, hogy az övezet északi részén, Zejtun negyedben harcokat folytattak az izraeli katonákra lövő két, iszlamista osztaggal, és a légierő segítségével felszámolták azokat. A katonák alagutak lejáratait kutatták fel és semmisítették meg.

A hadsereg palesztin közigazgatásért felelős koordinátora bejelentette, hogy szerdán 221 segélyszállító kamion lépett be Gázába, és az övezetbe bejutó humanitárius segély mennyiségét nem korlátozták. A segélyszervezetek alkalmazottai szerint a fegyveres konfliktus október 7-i kezdete előtt naponta mintegy ötszáz teherautónyi áru jutott be az övezetbe.

A hatósági közlések szerint az izraeli rendőrség és a Sin Bét belbiztonsági szolgálat meghiúsított Ciszjordániában egy terrormerényletet, amelyet egy 17 éves, izraeli tartózkodási engedéllyel rendelkező palesztin tervezett 29 éves unokatestvérével.

A ciszjordániai menekülttáborokban élő két fiatal a háború kezdete előtt kapcsolatba lépett a Gázai övezetet kormányzó Hamásszal, hogy segítséget kapjanak pokolgépek előállításához izraeliek elleni támadásokhoz.

A nyomozás szerint gázai tisztviselőkkel is tárgyaltak a merényletekhez szükséges fegyverek és pénzügyi segítség érdekében. A jeruzsálemi körzeti ügyészség a vádemelés előkészítéseként ügyészségi nyilatkozatot nyújtott be ellenük.

A libanoni síita Hezbollah milícia magára vállalta azt a támadást, amelyet csütörtök reggel Izrael északi határvidéke ellen intéztek tíz lövedékkel. Az izraeli hadsereg szóvivője bejelentette, hogy az izraeli légierő vadászgépei a Hezbollah katonai létesítményeit támadták Dél-Libanonban, és tüzérségi tűzzel is lőttek célpontokat.

Joáv Galant védelmi miniszter szerda éjjel telefonon tárgyalt amerikai kollégájával, Lloyd Austinnal, elsősorban a Gázai övezetbe irányuló humanitárius segélyszállítmányokról, főként arról, hogy azokat esetleg légi úton juttatják el a gázaiakhoz.

Közleménye szerint Galant megismételte a védelmi tárca eltökéltségét, amely szerint addig folytatják a harcot, amíg megszűnik a gázai fenyegetés, megsemmisítik a Hamász erőit, vezetését, és visszatérnek az Izraelből elhurcolt túszok.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök jeruzsálemi hivatalában találkozott szerda este Sigrid Kaaggal, Hollandia volt miniszterelnök-helyettesével, a Gázai övezet humanitárius segélyeinek ENSZ-koordinátorával. A miniszterelnöki hivatal jelentése szerint találkozójuk hasznos volt, megbeszélték a régió jelentette kihívásokat és azok lehetséges megoldásait.

Beutazási tilalmat vetett ki Új-Zéland az izraeli telepesekre

Terroristaszervezetté minősítette csütörtökön Új-Zéland a Gázai övezetet ellenőrző Hamász palesztin iszlamista szervezet teljes egészét, valamint beutazási tilalmat vetett ki a szélsőségesnek minősített izraeli telepesekre is, akiket Wellington a Ciszjordániában élő palesztinok elleni erőszakcselekményekkel vádol.

Új-Zéland a Hamász katonai szárnyát már 2010-ben terroristaszervezetté minősítette. Winston Peters külügyminiszter ezzel kapcsolatban csütörtökön azt mondta, a Hamász teljes vezetősége felelős az októberi, izraeliek elleni támadásokért, így Wellington többé nem tehet különbséget a politikai és a katonai szárny között.

Christopher Luxon miniszterelnök a támadássorozatot brutálisnak nevezte, és kiemelte, hogy kormánya egyértelműen elítéli őket. Hozzátette mindazonáltal, hogy a minősítés egy szervezetről, „nem pedig a palesztin népről” szól.

LUXON, Christopher
Christopher Luxon miniszterelnök
Fotó: Mark Coote / Forrás: MTI/EPA/AAP

Aggodalmát fejezte ki továbbá az izraeli telepesek palesztinok ellen elkövetett erőszakcselekményei miatt, melyek, mint mondta, tovább szítják a feszültséget a térségben. Leszögezte, hogy kormánya továbbra is a nemzetközi jog megsértésének tartja zsidó telepek létesítését a megszállt palesztin területeken.

A Hamászt érintő döntés értelmében bűncselekménynek minősül minden, a szervezettel folytatott üzleti kapcsolat, valamint a Hamász támogatása, a szervezet új-zélandi vagyoni eszközeit is befagyasztották. Továbbra is lehetséges azonban, hogy Új-Zéland humanitárius és fejlesztési támogatást nyújtson a gázai civileknek, valamint az is, hogy a konfliktuszónában élő új-zélandi állampolgárok konzuli segítséget kaphassanak.

Izrael légicsapásokat mért Damaszkusz határában lévő célpontokra

Izrael szerdán délután légicsapásokat mért Damaszkusz déli határában lévő célpontokra – közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH).

A nagy-britanniai székhelyű aktivistahálózat szerint a damaszkuszi vezetéssel szövetséges libanoni Hezbollah síita milícia két támaszpontját támadták Szajjida Zajnab és Basatin térségében, ahol négy nagyerejű robbanást lehetett hallani.

Az OSDH szerint halálos áldozatok is voltak, bár pontos számot nem említettek. A szervezet szerint ez idén már a 17 izraeli légicsapás szíriai célpontok ellen.

A szíriai védelmi tárca közölte, hogy a légvédelemnek sikerült a legtöbb rakétát lelőnie.

Izrael az utóbbi években számos légicsapást mért szíriai célpontokra, a hadsereg, valamint a damaszkuszi kormánnyal szövetséges erők, köztük a Hezbollah libanoni síita szervezet infrastruktúrája ellen. Az izraeli vezetés többször leszögezte: mindent megtesz azért, hogy Irán ne vethesse meg a lábát Szíriában, különös tekintettel a Golán-fennsík térségére.
A szerdai eseményekről itt olvashat: 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában