Nem engednek

2023.05.25. 06:39

Szentkirályi Alexandra: védeni kell a magyar családokat a szankciók miatt megnövekedett energiaáraktól

A jövő évi költségvetésben a korábbiaknál több pénz jut a honvédelemre, és a kormány mindenképpen megvédi a rezsicsökkentést, valamint a munkahelyeket is – fejtette ki a Magyar Nemzetnek a kormányszóvivő.

MW

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivõ a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2023. február 9-én

Forrás: MTI

Fotó: Illyés Tibor

– A jövő évi költségvetésre hosszú árnyékot vet a háború. Vannak olyan vélemények, miszerint felelőtlenség már most 2024-es költségvetést készíteni.

A háború sajnos nemhogy nem ér véget, hanem egyre nő az eszkaláció veszélye, erős fegyverkezés zajlik, nem látni a végét, a béke szándékát, ezért ebben a háborús időben kell most tervezni az ország pénzügyeit is. Ha az ember látja, hogy a horizonton gyűlnek a viharfelhők, körbejárja a házat, bezárja az ablakokat, hogy ne legyen semmi baj, nincs ez másként a büdzsével sem. A költségvetés garantálja az ország biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést is. Erre szükség is van, mert az elmúlt évek feladták a leckét a kormánynak. Előbb a koronavírus-járvány, majd a háború nyomta rá a bélyegét a büdzsére, a számok nyelvén fogalmazva például 4000 milliárd forintot húzott ki a zsebünkből az elhibázott brüsszeli szankciós politika, ennyivel nőtt az ország rezsiszámlája. Az, hogy ilyen helyzetben teljesíteni tudtuk a kitűzött célokat, komoly eredmény és meg is fogjuk védeni.

A költségvetés hívószavai tehát a biztonság és a stabilitás. Mik a legfontosabb célok?

A háború árnyékában a biztonság az első. A honvédelemre többletforrást biztosít a kormány, a kiadások összegét a GDP két százalékára emeljük. Emellett biztosítjuk azokat a fogódzókat, amelyek a családalapításhoz szükségesek, és ott állunk a nyugdíjasok mellett is. Úgy hiszem, hogy sikerült visszanyerni a bizalmukat, amelyet a korábbi baloldali kormányok eljátszottak, például a 13. havi nyugdíj elvételével. Ami pedig a munka világát illeti, 2010 óta elértük a célt az egymillió új munkahellyel, és meg fogjuk védeni a munkahelyeket. Ne feledjük, ott van egy magyar vívmány, a rezsicsökkentés is: 

Európában sehol nem kapnak ekkora segítséget a családok a rezsiszámlához. Ebből nem engedünk. Védeni kell a magyar családokat a szankciók miatt megnövekedett energiaáraktól, még ha ez Brüsszelnek nem is tetszik, épp az eltörlését kérik tőlünk.

– Számolnak-e azzal, hogy a jövő évben érkeznek a most még zárolt uniós források?

– Az a pénz jár Magyarországnak, a magyar embereknek, ezért várjuk, hogy a források megérkezzenek. Iskolai példával élve nemcsak a kapott házi feladatot, de a szorgalmit is elvégeztük Brüsszel felé. A vállalásokat teljesítettük, a jogszabályok megszülettek, tehát semmilyen objektív akadálya nem lehet az uniós pénzek érkezésének. Természetesen itt egy politikai játszma zajlik. Brüsszelnek nem tetszik Magyarország évek óta következetesen vállalt álláspontja számos témában – nemet mondunk a háborúra, a migrációra és a genderre. Bízom benne, hogy nem a politikai szempontok fognak győzedelmeskedni, és Magyarország megkapja a neki járó valamennyi forrást.

"Nem engedünk Brüsszel nyomásának, az Európai Bizottság javaslatai ellenére megvédjük a rezsicsökkentést!" - jelentette ki Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Arra reagált, hogy az Európai Bizottság előző nap bemutatta az úgynevezett európai szemeszter tavaszi csomagját, benne gazdaságpolitikai javaslatokat tett a tagállamoknak.

Az EP-képviselő emlékeztetett: Brüsszel a gazdasági csomagban Magyarországnak a rezsicsökkentés eltörlését és tőkeigényes energetikai fejlesztések kivitelezését ajánlotta.

"Ezek a javaslatok következetlenek és elfogadhatatlanok. Nem kérünk a kudarcos szankciós politikával Európát energia- és inflációs válságba navigáló brüsszeli bürokraták legújabb ötleteléséből" - fogalmazott.

A fideszes politikus közölte: az Európai Bizottság dokumentuma szerint a gazdaságpolitikai javaslatok fő célja "az emberek tartós jólétének megőrzése" lenne, ezzel szemben Brüsszel megszorításokat javasol. A brüsszeli bürokraták a rezsicsökkentés felszámolására és tőkeigényes energetikai beruházások kivitelezésére szólítják fel Magyarországot - mondta.

Brüsszel javaslatának végrehajtása minden magyar család számára havi 181 ezer forintos rezsiáremelést jelentene. Továbbá szintén sorsukra hagynák a rezsivédelemben részesülő családi lakóközösségeket és kisvállalkozásokat is. Az energetikai beruházások gyorsításának legfőbb akadálya pedig maga az uniós bizottság, mely visszatartja az erre fordítható forrásokat - írta.

Gyürk András kijelentette: Brüsszel ajánlásai elfogadhatatlanok. Emellett - mint írta - érdemes lehet három javaslatot megfontolniuk. Egyrészt ne hozzanak az energia- és inflációs válságot fokozó intézkedéseket, másrészt azonnal bocsássák rendelkezésre a magyar embereket jogosan megillető forrásokat, végezetül haladéktalanul tisztázzák szerepüket a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatos zsarolási kísérletet illetően - tette hozzá a fideszes EP-képviselő.

Márpedig ezen szempontok érvényesülését a magyarországi baloldal is elősegíti. Számít a gáncsoskodásuk Brüsszelben, vagy annyira súlytalanok, hogy ennek nincs jelentősége?

– Magyarország más országokhoz képest nagyobb terhet cipel, amikor a baloldalról beszélünk. Az, hogy a legnehezebb időkben is a saját hazájuk ellen áskálódnak képviselők, az a politika világában is egy szokatlan dolog. Teszik ezt úgy, hogy az uniós források biztosítják például a pedagógus-béremelést is. Mindez azért is arcátlan, mert minden juttatással együtt a baloldali képviselők havi öt-hat millió forintos fizetésekért ülnek kint az Európai Parlamentben, és az ellen lobbiznak – ezt nem mi állítjuk, ők mondják magukról –, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós forrásokat, és a gyermekeinket tanító pedagógusok ne kereshessenek havi nyolcszázezer forintot. Nem a pedagógusokért dolgozik a magyar baloldal, hanem ellenük. Az ország érdeke az lenne, hogy ők is harcoljanak, hogy a magyarok megkapják a nekik járó pénzt!

– Nemcsak a magyar állam van a korábbi éveknél nehezebb helyzetben, hanem a családok is. A segítséget nyújtó árstopokat június végéig hosszabbították meg. Örök kérdés: meddig lesz érvényben?

– Tisztázzuk, az árstopokra azért van szükség, mert a háború és a brüsszeli szankciók az egekbe emelték az árakat nemcsak itthon, egész Európában. A gödörbe került autót pedig ki kell húzni, nem hagyhattuk magukra az embereket ebben a helyzetben, az infláció mielőbbi letörésén kell dolgoznunk, erősítenünk kell a piaci versenyt. Az árstopok tehát még maradnak és újabb intézkedések is jönnek: júniusban indul a kötelező akciózás, júliusban pedig az online árfigyelő rendszer. Mindemellett nagyon szigorúan figyeli a fogyasztóvédelem az árstopos termékeket, trükközni pedig nem éri meg, mert aki kiskapukat keres, bírságot talál azok helyén. Ezek az intézkedések lejjebb viszik az élelmiszerárakat és ezzel együtt az inflációt is.

– Van egy szereplő, akit a korábbi Covid-járvány, a háború és az infláció mindenkinél rosszabbul érintett, legalábbis a kommunikációjuk ezt sugallja. Ez pedig a Fővárosi Önkormányzat. Hogyan látja Budapest helyzetét?

– Keserű szájízzel nézem, ami történik. Egy várost vezetni felelősségteljes munka. A Tarlós-ciklusokban városépítésről, városfejlesztésről és nem városleépítésről és pótcselekvésekről szólt a munka. Az, hogy kinek az érdekeit szolgálja a város megtakarításainak felélése és a csődbe juttatása, azt nem tudom. Két fél ebben biztosan nem érdekelt: a kormány és a budapestiek. Karácsony Gergely már gyakorlatilag csődbe vitte a fővárost, hatalmas hiteleket vett fel és saját alkalmatlansága miatt állandóan a kormányt hibáztatja.

A teljes interjút a Magyar Nemzeten olvashatja el.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában