2023.05.28. 07:00
Pünkösd napját ünneplik a keresztények
A Szentlélek eljövetelét ünneplik vasárnap a keresztények. A húsvét után ötven nappal tartott pünkösd – a húsvét és a karácsony mellett – a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered – írja az MTI.
Zarándokok gyülekeznek a csíksomlyói búcsú szentmiséje előtt a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti hegynyeregben 2023. május 27-én
Forrás: MTI
Fotó: Veres Nándor
Pünkösdkor három fontos eseményt ünnepelnek a keresztények: a Szentlélek eljövetelét, amit Jézus búcsúbeszédében megígért, az egyház alapítását és az „egész világra kiterjedő missziós munka” kezdetét.
A Szentlélek kiáradásának bibliai leírása szerint az apostolok, miután a Szentlélek eltöltötte őket, mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, így született meg az első pünkösdkor az egyház.
Az ünnep eredetileg, az ószövetségi zsidó népnél aratási hálaadás volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett.
A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését.
A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése.
A pünkösdi időszak a katolikus egyházban a bérmálás, a protestáns egyházakban a konfirmáció időszaka.
Országszerte ünnepi szentmiséket, istentiszteleteket tartanak.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét fél 11-kor.
Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke 10 órától Budapesten, a Hold utcai templomban hirdet igét.
Fabiny Tamás püspök, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a Svájci Magyar Nyelvű Protestáns Gyülekezetek Szövetségének meghívására a svájci Hasliberg Hohfluh gyülekezetében szolgál igehirdetéssel.
