2023.03.06. 16:14
A valótlanságokat állító skandinávokkal tárgyal a magyar delegáció
Magyar küldöttség utazik Stockholmba és Helsinkibe, hogy tájékozódjanak a két ország Magyarországgal kapcsolatos álláspontjáról, elsősorban a magyarokat az utóbbi időben ért nemtelen támadások miatt. Míg a finnországi találkozónak kisebb a tétje, ráadásul külügyi bizottságuk alelnöke szerint nincs miről tárgyalniuk a delegációval, addig a svéd találkozó nagyobb súllyal esik a latba.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke
Forrás: MTI
Fotó: Országgyűlés Sajtóirodája
A tavaly nyáron a két skandináv ország által viharos gyorsasággal beadott NATO-tagság iránti kérelem után a politikusok és a szakértők is gyors felvételi folyamatot prognosztizáltak. Ugyan mind a harminc tagállam parlamentjének el kell fogadnia a kérelmet, ezt többnyire formaságnak tartották. A tagállamok NATO nagykövetei július elején aláírták a jelentkezési jegyzőkönyvet, Kanada pedig elsőként – még abban a hónapban – ratifikálta is azt. Ezt követően még 28 tagállam tette meg ugyanezt, Törökország és Magyarország még hátra van. Az előbbi – a skandinávok legnagyobb meglepetésére – feltételeket támasztott a két országgal szemben. Jelenleg úgy látja Ankara, hogy Svédország nem teljesítette a vállalásokat, így egyelőre nem áll szándékában beengedni Stockholmot a védelmi szövetségbe, ugyanakkor Helsinkivel kapcsolatban sokkal derűlátóbbak a törökök. Budapest álláspontja ugyanakkor az, hogy támogatja a felvételt, de szövetségesként elvárja, hogy ne terjesszenek valótlanságokat Magyarországról. Emiatt úgy döntött a magyar kormány, hogy delegációt küld a két országba.
Svéd részről visszafogott reakciókat váltott ki a bejelentés. Először azt lehetett tudni, hogy a küldöttség a svéd parlament elnökével, Andreas Norlénnal találkozik, azóta kiderült, hogy a védelmi bizottság szociáldemokrata elnöke, a jelentkezés beadásakor védelmi miniszter, Peter Hultquist is jelen lesz, valamint egy-egy másik jobb, illetve baloldali politikus. Ezt követően a magyar küldöttség Helsinkibe utazik, ahol hűvösebb fogadtatásra számíthat a magyar parlament alelnöke, Hende Csaba által vezetett delegáció. Jól jelzi ezt, hogy a finn országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke, Erkki Tuomioja azt nyilatkozta szombaton, hogy Finnországnak nincs miről tárgyalnia Magyarországgal.
Bár a nemzetközi politika és média az ellenkezőjét próbálja bemutatni, a magyar kormány és Orbán Viktor álláspontja józanságot tükröz, a magyar kormány kész jóváhagyni a két skandináv ország NATO csatlakozását. A miniszterelnök a háború kitörésének egyéves évfordulóján a Kossuth Rádióban ki kijelentette, hogy elvi alapon támogatja Svédország és Finnország csatlakozását, de előtte tisztázó beszélgetésre lenne szükség, hogy „ne rugdossanak már bennünket”. A kormányfő szerint a Fidesz frakció nem lelkes egyöntetűen a skandinávok csatlakozási kérelme tekintetében.
A keserű szájíz nem véletlen, a svéd és finn politikusok megragadnak minden lehetőséget arra, hogy Magyarországot a jogállamiság és a demokrácia megtiprójaként, és (puha) diktatúraként mutassák be, amihez természetesen a média is asszisztál. Ha a témában megkérdeznek valakit Magyarországról, akkor az kizárólag baloldali politikus, vagy a baloldalhoz köthető szervezet, a másik oldalt gyakorlatilag sohasem hallgatják meg. Ez tette a legnagyobb svéd napilap, a Dagens Nyheter is szombati számában, „A svéd NATO-folyamat: Magyarország lesz az új Törökország?” című elemzésében is. Az egyik függetlennek titulált szakértő, akit a cikkben idéznek, a Political Capital elemzője, Berkes Rudolf, aki a lapnak azt nyilatkozta, hogy Magyarország elszigetelődött az Európai Unióban. Szerinte az az érvelés, amivel a ratifikálás elhúzódását magyarázza Budapest – hogy az északi országok kritikusan viszonyulnak Magyarországhoz – igen gyenge és nem állja meg a helyét.
Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke, a delegációt tagja már az elmúlt héten Stockholmba érkezett. A TT svéd hírügynökségnek elmondta, hogy Magyarország elkezdte a ratifikációs folyamatot, ami fontos mérföldkő a magyar–svéd kapcsolatban. Hozzátette, hogy őszinte vitát vár a svéd politikusok korábbi, Magyarországot érintő problémáival kapcsolatban, és a jövőben pedig több tiszteletet szeretne a magyarok iránt. Németh kijelentette, hogy a maga részéről igennel kíván szavazni, valamint reményét fejezte ki, hogy a két ország még a júliusi vilniusi NATO csúcs előtt csatlakozni tud, ami egyébként Svédország és Finnország célja is.
A finnországi tárgyalás feltehetően kevésbé fontos Magyarország szempontjából, ugyanakkor a jogállamisági kérdések napirenden tartása tekintetében Svédország sokat tehet, pro és kontra, ugyanis jelenleg Stockholm tölti be az Unió soros elnökségét, így döntő szava van abban, mi és hogyan került a bizottsági ülésekre.
Frissítés:
A magyar tárgyalódelegáció hétfő este el is indult Svédországba.
21.15-kor indulunk Stockholmba, majd holnap este Helsinkibe. Nekünk Magyarország az első! Több tiszteletet a tényeknek, több tiszteletet Magyarországnak!
- írta hétfő esti Facebook-bejegyzésében Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke. A skandináv országokban tárgyaló magyar delegáció tagjai Hende Csaba mellett Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, valamint Győri Enikő és Schaller-Baross Ernő európai parlamenti képviselők – hívta fel a figyelmet cikkében a Vaol.hu.
