2023.02.02. 19:59
Novák Katalin: az orosz-ukrán háborúnak mielőbb véget kell vetni
Mindent megteszünk, hogy teljes mértékben garantálni tudjuk az Ukrajnában élő kisebbségeink jogait – hangsúlyozta a köztársasági elnök csütörtökön Szófiában.
Novák Katalin köztársasági elnök (b) és Rumen Radev bolgár elnök sajtótájékoztatót tart plenáris megbeszélésük után Szófiában, az Elnöki Hivatalban 2023. február 2-án
Forrás: MTI
Fotó: Bruzák Noémi
Az orosz-ukrán háborúnak mielőbb véget kell vetni, a legfontosabb cél a béke – mondta Novák Katalin köztársasági elnök Rumen Radev bolgár köztársasági elnökkel tartott sajtótájékoztatóján csütörtökön Szófiában.
Novák Katalin emlékeztetett: a két ország közelében dúló orosz-ukrán háború már majdnem egy éve tart, s egyelőre nem látni a béke felé vezető utat. A mielőbbi békekötés a cél, s hogy a háború ne eszkalálódjon, a katonai nyomás pedig ne növekedjen.
Ukrajnában magyarok és bolgárok is élnek, s már személyi veszteségeink is vannak a háború miatt. A legfontosabb téma tehát az volt, hogy a háborúnak mielőbb véget kell vessünk
– hangsúlyozta.
Elmondta, hogy a megbeszélés témája volt a mielőbbi békekötéshez vezető út lehetősége mellett az Ukrajnában élő kisebbségek ügye, Bulgária schengeni csatlakozása, az illegális migráció, energetikai kérdések és a demográfiai válság.
Novák Katalin elmondta:
Mindent megteszünk, hogy teljes mértékben garantálni tudjuk az Ukrajnában élő kisebbségeink jogait
Emlékeztetett, hogy Magyarországon a bolgár kisebbség tagjai nemcsak teljes jogosultságot élveznek a mindennapi életükben, hanem szószólójuk is van a magyar parlamentben.
Ez is azt jelzi, hogy nemcsak anyagi értelemben vagyunk elkötelezettek a Magyarországon élő kisebbségek támogatása terén, hanem minden lehetőséget meg szeretnénk adni nekik, hogy a saját kultúrájukat, hagyományaikat, jogaikat élhessék, bővíthessék. Remélhetőleg ez mások számára is jó példa lehet
– fűzte hozzá.
Magyarország támogatja Bulgária mielőbbi schengeni csatlakozását, ahogyan Románia csatlakozását is szükségesnek tartjuk. Ez az Európai Unió érdeke is
– mutatott rá.
Az illegális migrációval kapcsolatban elmondta: „Mind Magyarország, mind Bulgária az EU külső határait védi, frontországok vagyunk. Egyre nagyobb határainkon az illegális migrációs nyomás, emellett az illegálisan érkezők agresszivitása is növekszik. Ennek megállítása érdekében országaink és Olaszország is határozott fellépést fog tanúsítani” – tette hozzá.
Az energetikai kérdésről szólva kifejtette: „Bulgáriának energetikai szempontból jobbak a földrajzi adottságai, könnyebb a hozzáférése az energiahordozókhoz, kisebb a kitettsége másoktól, tengeri kijárattal rendelkezik. Mi nehezebb helyzetben vagyunk, ennek megfelelően keressük a lehetőségeket, amelyek az energiadiverzifikáció irányába mutatnak, az orosz gáztól való függőség csökkentése, majd megszüntetése a cél”.
Kiemelte:
a nukleáris energia Magyarország és Bulgária számára kiemelt fontosságú, de a török-bolgár-szerb vonalon érkező 3,5 milliárd köbméter gáz biztosítása Bulgária részéről tranzitországként folyamatos, s erre a forrásra is komoly szükség van.
Novák Katalin kitért a demográfiai válság kérdésére is, amely Bulgáriát is érinti, hiszen az elmúlt két évtized alatt 13 százalékkal csökkent a népessége. Magyarország és Bulgária együttműködik majd a családtámogatások kérdésében is, s Novák Katalin a bolgár elnököt meghívta a Családbarát Elnökök Hálózatába, valamint a budapesti demográfiai csúcsra is.
Kérdésre válaszolva elmondta:
Kárpátalján 150 ezer magyar ember él, akiknek létfontosságú, hogy használhassák anyanyelvüket a mindennapokban. Hozzátette: jogaik garantálásához ragaszkodunk, de a közelmúltbeli jogszabály-módosítások rossz irányba mutatnak, megfosztják a magyar kisebbséget a jogaik gyakorlásától, s a kisebbségeket sértő lépések sorozata zajlik Kárpátalján.
Emlékeztetett: ezt már jelezte levélben Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, de választ azóta sem kapott. Kiemelte: ha Ukrajna számára az EU-tagság a cél, a kisebbségi jogokat garantálni kell. Ez ügyben van közös fellépés, mivel akik tudomást szereznek a problémáról, így többek között az osztrák és az olasz elnök is, támogatják a kárpátaljai magyar kisebbség ügyét.
Rumen Radev bolgár elnök elmondta, hogy Magyarországgal a kereskedelmi, gazdasági, kulturális kapcsolatok erősítésére törekszenek. Megköszönte, hogy Magyarország támogatja a bolgár kisebbség ügyét, s nemcsak anyagilag, de kultúrájuk megőrzésében is támogatást kapnak az ott élők. Mint mondta, Magyarország igazi európai magatartást, példát mutat toleranciában. Megköszönte továbbá Magyarország következetes politikáját, amellyel támogatja Bulgária és Románia schengeni csatlakozását.
Kiemelte, hogy közös a két ország véleménye az illegális migrációval, valamint az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban is.
Radev elnök elmondta, hogy Ukrajnában nagyszámú, történelmileg elismert bolgár közösség él. Hangsúlyozta, hogy az ott élő közösségnek nagyon fontos, hogy hagyományaikat továbbadhassák és identitásukat megőrizzék. A bolgár elnök kiemelte: ahhoz, hogy Ukrajna, saját kérésére, gyorsított eljárásban léphessen be az Európai Unióba, fontos, hogy figyelembe vegye és betartsa az emberi jogokat és az európai értékeket megőrizze.