Költségvetési csalással gyanúsítja a NAV a 24.hu tulajdonosát, Varga Zoltánt

Címkék#költségvetési csalás gyanúja #Central Médiacsoport #Varga Zoltán

Költségvetési csalással gyanúsította meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a baloldali milliárdost, a 24.hu tulajdonosát, Varga Zoltánt – tudta meg a Magyar Nemzet. A lap információi szerint a nyomozók azt feltételezik, hogy a médiamogul az egyik hozzá köthető, lényegében EU-s pénzből létrehozott cég áron aluli eladásával több mint félmilliárdos kárt okozhatott az uniós költségvetésnek.

Varga Zoltán, a Central Médiacsoport vezetője

Forrás: Central Médiacsoport

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt gyanúsítottként hallgatta ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a baloldali médiumokat – köztük a 24.hu-t is – működtető Centrál Médiacsoport tulajdonosát, Varga Zoltánt – értesült a Magyar Nemzet. A lap úgy tudja,

az események a médiamogulhoz köthető, néhány éve értékesített Nógrádi Vegyipari Zrt-hez vezethetők vissza.

Az ügyben Budai Gyula fordult tavaly első körben az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF), majd pár hónappal később a NAV-nál tett feljelentést.

A Magyar Nemzet által megismert feljelentés és az OLAF-nál tett bejelentés lényegében ugyanarról szól: a Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek eladásával kár érhette az Európai Unió költségvetését.

Az a feljelentésben is szerepel, hogy az ügy előzménye a CenTech Új Magyarország Kockázati Tőkealap létrehozása: a tízéves futamidejű tőkelap 2010-ben, Jeremie I európai uniós program részeként jött létre. (A programot a kkv-szektor tőke helyzetének javítása érdekében indították.) A tőkealap mértéke ötmilliárd forint volt, amely hetvenszázalékos uniós forrásból állt, a többi magánbefektetők – többek között Varga többségi tulajdonában álló egyik zrt. – tőkéjéből tevődött össze – foglalja össze a Magyar Nemzet.

A tőkealap – amit egyébként a Varga Zoltán vezette Central Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. kezelt – alapította meg a Nógrád Vegyipari Zrt.-t, amelynek 99 százalékos tulajdonosa volt. A társaságba indulásakor csaknem hatszázmillió forintot fektettek be, valamint kölcsönöket nyújtottak a részére. A Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő a futamidő lejárta előtt, 2019-ben megbízott egy céget a tőkealap részvényeinek, ideértve a Nógrád Vegyipari Zrt. részvényeinek értékesítésével – olvasható a feljelentésben, amelyben azt is leírták, hogy a 2020 januárjában alapított Avogardo Projekt Kft. vételi ajánlatot is tett 2020. március 26-án. Az igazgatóság 2020. április 9-én döntött az értékesítésről, és 459 300 000 forintos vételi ajánlat elfogadásáról, amelynek része volt a tőkealappal szemben fennálló tartozás is.

Varga Zoltán az igazgatósági ülésen elmondta, a cég értéke valószínűleg nagyobb, mint a vételi ajánlat, de a körülményeket figyelembe véve annak elfogadását javasolta

– áll a feljelentésben, amely arra is kitért, hogy az Avogardo Kft.-ét kifejezetten azért hozták létre, hogy árun alul megszerezhessék a Nógrád Vegyipari Zrt.-t. Utóbbi vállalkozás igazgatóságának tagja és a vevő Avogardo Kft. alapításkori ügyvezetője, illetve egyik tulajdonosa ugyanis ugyanaz a személy, Varga jó ismerőse, bizalmasa. A vételár még a befektetett hatszázmilliót sem érte el, de az sem mellékes körülmény, hogy a feljelentés szerint – egy közvetítő beiktatásával – Varga Zoltán biztosította a banki kölcsönből finanszírozott vételár önerejét, 170 millió forintot. A Magyar Nemzet úgy tudja, a médiamogult emellett vételi opcióval is bebiztosították, ráadásul a szerződésekben döntési joggal is felruházták.

Az egyébként nyereséges Nógrád Vegyipari Zrt. több mint egymilliárd forintos értéke jelentősen meghaladta a vevő által fizetett árat. A kettő különbözete 657 millió forint. Mivel a cég lényegében – ahogy arra fentebb már kitértünk – EU-s pénzből jött létre, így kár érhette az unió költségvetését.

Varga Zoltán baloldali médiamogul Magyarország leggazdagabb emberei közé tartozik, az üzletember ugyanakkor saját elmondása szerint egy viszonylag szegény bonyhádi bányászcsalád sarjaként látta meg a napvilágot 1967-ben. Közgazdász végzettsége van, először a Budapesti Értéktőzsdén dolgozott, majd a Crédit Suisse First Bostonnál helyezkedett el. 2009 áprilisának végén alakult meg az általa vezetett Central Fund Kockázati Tőkealap, amely nyert a Jeremie I. uniós program kiíráson. (Ez a pályázat – ahogy erre cikkünk elején is kitértünk – előzménye a mostani büntetőügyének).

Varga a médiában 2014-ben kezdett igazán terjeszkedni, amikor megszerezte a Central Médiacsoportot. A baloldali oligarcha sokmilliárdos vagyonáról és luxusvillájáról sokat írtak a bulvárlapok is. Neve még a Panama-iratok botrányában is előkerült, ugyanis a hozzá kapcsolódó cégháló több tagjában feltűnt egy Dorel Securities nevű, Panamavárosban bejegyzett cég. Az Origó 2016-os cikke szerint

Varga Zoltán két offshore hátterű cégben töltött be vezető pozíciót – az ilyen cégeket leginkább adóoptimalizálás céljából szokták alapítani, vagyis akkor, ha a cégvezető nem akar a hazájában adót fizetni.

A teljes cikk ITT olvasható.