Hálózat

2022.06.20. 09:42

Ismét egyeztetett a Soros család az amerikai házelnökkel – Ukrajnáról is?

George Soros ukrajnai NGO-inak ügyvezetői 2014-ben közreműködhettek Ukrajna oroszbarát kormányának eltávolításában.

A 2022 februárjától zajló ukrajnai orosz invázió előzményeinek keresésében fontos látnunk a civil szervezetekből és nemzetközi szervezetekből álló hálózatok szerepét és a velük szoros szövetségben álló amerikai balliberális oldalt szerepét.

George Soros amerikai milliárdos ukrajnai NGO-inak ügyvezetői 2014-ben közreműködhettek Ukrajna oroszbarát kormányának eltávolításában, és kiszivárgott dokumentumok alapján ezt próbálhatták például titkos meetingeken elősegíteni a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) és Soros ukrajnai szervezete, a Nemzetközi Reneszánsz Alapítvány (IRF) vezetőinek a találkozóin. Ezeken részt vett még az amerikai fejlesztési kormányügynökség (USAID) helyi igazgatója, az amerikai nagykövet és több ukrán kormánytag (például külügyi és igazságügyi miniszterek) is – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.

Egyes hírek szerint 2015-ben Arszenyij Jacenyuk volt ukrán miniszterelnök arra kérte az amerikai vállalatokat, hogy vegyenek részt aktívan az Ukrajnában zajló privatizációban, az azáltal nyújtott befektetési lehetőségeket – különösen az energiavállalatok terén – kihasználva. Az új ukrán kormányzati elit így még jobban kiszolgáltatta a hazáját a nemzetközi lobbihálózatnak.

Az Ukrnafta olajipari vállalatot többségében az olaj- és gázszállításban érdekelt állami Naftogaz tulajdonolta. A cég vezetője a Soros közeli bizalmasának számító Jurij Vitrenko, aki 2021 áprilisáig energetikai miniszter volt, és a majdani eseményeket követően került a céghez.

A balliberális, demokrata párti vezetésű Egyesült Államok számára legfőképpen sohasem az ukrajnai demokrácia és a politikai-elvi értékek, hanem egyes amerikai politikusok üzleti érdekeltségeinek a képviselete volt fontos Ukrajnában. Például Bill Clinton exelnök 2010-ben 500 ezer dollárért tartott szónoklatot egy moszkvai rendezvényen, másfél-két évvel azután, hogy Oroszország 2008-ban megtámadta Grúziát, és elfoglalt tőle két régiót (Dél-Oszétiát és Abháziát). Az amerikai baloldal saját céljaihoz hol Putyint, hol pedig a vele szemben érdekelt ukrajnai vezetőket kívánta felhasználni.

A már említett Soros-szervezet, az IRF programigazgatója, Dmitro Sulga 2017 után azonnal védeni kezdte a helyi kisebbségi jogokat csorbító új oktatási törvényt, mondván, hogy a kisebbségi diákoknak a középiskolában így is lesz lehetőségük a kisebbségi nyelvvel foglalkozni, cinikusan azt is hozzátéve, és hogy egy szomszédos állam (ha van szándéka erre) amúgy is finanszírozhat magániskolákat Ukrajnában.

Az ukrajnai Soros-hálózat és balliberális befolyás fokozatos erősödése mind leplezetlenebbül mutatta meg az amerikai és nemzetközi baloldal kétarcúságát, a régóta háborúközeli ukrajnai helyzethez fűződő álságos viszonyukat különösen 2014 tavaszától, a Krím félsziget orosz annektálását követően.

Az Egyesült Államok és a Nyugat nincs abban a helyzetben, hogy háborút kezdjen az ukrajnai és a krími válság miatt, és nem is szabad

– ezt fogalmazta meg a 2014-es események nyomán a Soros György alapítványi hálózata által pénzelt Center for American Progress. A balliberális szervezet azt is kimondta, hogy ilyenkor a legjobb előrelépés a „helyzet szétterítése” és „a trendek proaktív alakítása és a lehetőségek bővítése”. Vagyis Sorosék nem szorgalmaztak egyből semmilyen katonai jellegű fellépést, ugyanakkor ezt annak tudatában is mondhatták, hogy így Putyinnak lesz kellő ideje felkészülni egy valódi invázióra – ráadásul közben a Nyugat provokálhatta is a moszkvai vezetést az ukrajnai energiaiparban egyre gyarapodó amerikai érdekeltségekkel.

Joe Biden akkori alelnök fia, Hunter Biden már évekkel ezelőtt bekerült a legnagyobb ukrán gáztermelő magánvállalat, a Burisma Holdings igazgatótanácsába, azon hamis illúziót keltve,mintha ez bármiként is segíthetné Ukrajnát a moszkvai nyomásgyakorlás és a háborús helyzet megszüntetésében.

Sokan ezért is vetették Joe Biden és fia szemére, hogy az amerikai baloldal ukrajnai érdekeltjei inkább csak megpróbálják kihasználni a romló geopolitikai helyzetet, mások „vérén” kívánnak pénzt keresni, miközben ugyanakkor az eszkaláció és az orosz katonai terjeszkedési kísérlet lehetőségét sem bánják teljesen. Ez adhatta a bátorságot, hogy Soros György már egy 2014-es belső feljegyzésben megfogalmazza a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) irányítói számára, hogy segítsenek felszámolni a korrupciót Ukrajnában és felépíteni egy „civil társadalmat”, miután a Majdan téri forradalmat követően elűzték az ország addigi oroszbarát, és viszonylagos stabilitást adó vezetését – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.

Ugyanakkor ténynek tekinthető az is, hogy egy szakaszosan lezajló, 2009-ben kezdődött eladási ügylet (az Uranium One nevű deal) keretében az amerikai bányászati érdekeltséggel rendelkező kanadai Uranium One cég eladását bonyolították le a Roszatomnak, azaz Oroszország atomenergia-ügynökségének.

A Roszatom először kisebbségi részesedést vásárolt az Uranium One-ban, majd 2010-től az oroszok birtokba vehették a cég 51 százalékát. 2013-ban pedig egy harmadik tranzakció a Roszatomnak adta az Uranium One teljes tulajdonjogát – amikor Putyin még jobbnak tűnő viszonyban állt a Nyugattal, és az atomhatalmak egymás közötti alkuk során tehették zárójelbe a kelet-európai ország nemzetbiztonsági érdekeit, az Ukrajnát érintő külső vesztegetési és befolyásolási kísérletek révén inkább csak tüzelt korrupció eszközeivel.

Az ügylet idején Hillary Clinton volt az Egyesült Államok külügyminisztere, és a washingtoni külügyminisztérium aláírta az Uranium One vállalat Roszatom általi felvásárlását.

Az Uranium One több tulajdonosa is adományozott a Clinton Alapítványnak, és 145 millió dollárt kaphatott a jótékonysági alapítvány azért, hogy Clinton cserébe rábólintson az eladásra (ezt az összeget kilenc olyan vállalattulajdonostól kapta, akik érdekeltek voltak az Uranium One vállalatban). Egy másik jelentés adatai alapján az is jól jelzi a gyanús körülményeket, miszerint a Clinton Alapítvány 2009 és 2013 között, az ukrán válság kirobbanásakor legalább 8,6 millió dollárt kapott az ukrán fővárosban, Kijevben székhellyel rendelkező Viktor Pincsuk Alapítványtól.

Borítókép: Nency Pelosi házelnök és a Soros család két nagyágyúja – George Soros és Alex / Tűzfalcsoport / Twitter

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában