Varga Mihály: a kihívások korát éljük

Varga Mihály az egyetem napján a demográfiai kihívások mellett a globális erőviszonyok átrendezését, a gazdaságbiztonságot, az egészségbiztonságot, az éghajlatbiztonságot és a kiberbiztonságot említette.

Ez csak néhány, a felszínen is látható változás, „az igazi forradalom az informatikában, a termelésben, a kommunikációban és a tudományos műhelyekben folyik

- mondta a miniszter a felsőoktatási intézmény egyetemi rangra emelésének 12. évfordulóján megrendezett ünnepségen.

Az Óbudai Egyetemet fenntartó Rudolf Kálmán Egyetemért Alapítvány elnöki posztját is betöltő Varga Mihály szerint ahhoz, hogy Magyarország továbbra is megállja a helyét és részese legyen a fejlődésnek, a magyar emberek pedig nyertesei a kihívások korának, a lehető leghatékonyabban kell gazdálkodni a rendelkezésre álló erőforrással, a tehetséggel. Ennek kibontakoztatásához megfelelő körülményekre van szükség az egyetemeken és a tanulmányok végeztével a munkahelyeken is – mondta, arra utalva, hogy a kormány 2010-hez képest megkétszerezte a felsőoktatásra szánt költségvetési forrásokat.

A pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy

a második világháború óta nem érte a világot akkora megrázkódtatás, mint amekkorát a koronavírus-járvány jelent.

Ezeknek az éveknek az eseményei akkor is megmaradnak az emlékezetben, amikor már rég sikerült túllépni rajtuk. Úgy fogalmazott: „bennünket ért a megrázkódtatás, nekünk kellett megvívnunk a küzdelmet és nekünk kellett talpra állnunk” a pandémia okozta visszaesésből is.

A kialakult helyzet és a gyors válaszok igénye a miniszter szerint több tanulságra is rávilágított. Ezek közé sorolta az alapkutatás és az innováció kivételes jelentőségét. Emlékeztetett arra, hogy egy év alatt meglett a vakcina, valamint több fontos tudományos eredmény és innovatív megoldás jött lére. Ezek közé sorolta az Óbudai Egyetem által kifejlesztett lélegeztetőrendszert, a vírus terjedését jelző új módszereket a biológiában és az informatikában, valamint a gazdaság alakulását előrejelző új paraméter kidolgozását is. Mindezek alapján az alapkutatás, a kutatás-fejlesztés és az innováció támogatása minden eddiginél nagyobb jelentőségű a jövőben – mondta.

Fontos felismerésnek nevezte Varga Mihály azt is, hogy a gyors információáramlás nem csak a kutatóműhelyek és a vállalkozások eredményes együttműködését segíti, kiemelve, hogy a kormány, a tudományos innovációs központok és a gazdaság szereplői közösen tudtak dolgozni a járvány megfékezésén. Példaként említette az egészségügyi védőeszközök gyártását, a gyógyszergyártást. Mára kezd kiépülni Magyarországon egy teljes iparág – tette hozzá -, amely képes biztosítani az ország önellátását egészségügyi termékekből. Varga Mihály szerint ezeket a kapcsolatokat a jövőben, a veszélyhelyzet elmúlásával is építeni kell.

Szintén tanulságnak nevezte, hogy a védekezéshez, a gazdaság újraindításához, valamint a tudomány eredményének gyors hasznosításához is stabil gazdasági háttérre, gyorsan mozgósítható saját forrásokra van szükség.

Hangsúlyozta, hogy a 2010-2020 közötti időszak a magyar gazdaságtörténet egyik legsikeresebb évtizede volt. Az államháztartás egyensúlyba került, az államadósság tartósan csökkent, 2019-ben pedig Magyarország érte el az egyik legnagyobb, csaknem 5 százalékos növekedést az Európai Unióban – részletezte a miniszter.

Azt mondta: a tavalyi év második negyedévében a 2008-asnál jóval nagyobb világválsággal kellett szembenézni, ám az egy sokkal erősebb alapokkal rendelkező gazdaságot ért. Kitér arra is, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései a bruttó hazai össztermék mintegy 30 százalékát tették ki.

A miniszter ezzel indokolta, hogy a 2008-as válságénál jóval gyorsabb volt a kilábalás és az újraindítás. Az idei év összteljesítménye azt mutatja – tette hozzá -, hogy Magyarország „lépéselőnyt szerzett” az unióban, a magyar gazdaság teljesítménye már most meghaladja a járvány előtti szintet. Úgy folytatta: több embernek van munkája, mint a visszaesés előtt, a növekedés mértéke pedig rekordmagas lehet, elérheti 6,8 százalékot. Legfőbb célnak nevezte, hogy a megszerzett előnyt megőrizzék, ehhez folytatni kell azt a gazdaságpolitikát, amely támogatja a családokat, munkahelyeket teremt, tovább csökkenti az adókat és ösztönzi a beruházásokat.

A következő években a korábbiaknál is nagyobb forrásból, 2700 milliárd forintból fejlődhetnek az egyetemek

- mondta a miniszter. Felhívta a figyelmet arra, hogy gondoskodni kell a pénzeszközök megfelelő hasznosulásáról, hozzátéve, ennek eszköze a modellváltás.

Az átalakítással az Óbudai Egyetem finanszírozása is biztosabbá vált, az eddig 5-6 milliárdos éves kerete csaknem 16 milliárd forintra nő – mondta Varga Mihály.

Kovács Levente, az egyetem rektora azt mondta, hogy napjainkban minden harmadik fiatal mérnök az egyetemükről ki. Véleménye szerint a lehetőségeket kihasználva Kelet-Közép-Európa meghatározó műszaki egyetemévé formálhatják az Óbudai Egyetemet. Az augusztusban megtörtént modellváltásról azt mondta: az jelentős előrelépés az egyetem történetében, stabilabb költségvetési forrást, kiszámíthatóbb tervezést jelent.

Az Óbudai Egyetem a Budapesti Műszaki Főiskola, illetve a jogelődök, a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, a Könnyűipari Műszaki Főiskola jogutódja. Az Országgyűlés 2009. november 23-án fogadta el a felsőoktatásról szóló törvény módosítását, amely 2010. január 1-jén lépett hatályba és hozta létre az Óbudai Egyetemet. Az intézmény 2010 szeptemberében döntött arról, hogy minden évben november 23-án ünneplik az egyetem napját.