2021.11.02. 16:59
Román szélsőségesek támadják a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblákat
Marosvásárhely polgármesteri hivatala elkezdte kétnyelvűekre cserélni a város utcanévtábláit, Dan Tanasa, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője máris panaszt tett az „illetékes hatóságoknál” a vélt törvénysértés miatt.
Marosvásárhely, 2015. március 27. A Kétnyelvû Utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! csoport és a Civil Elkötelezettség Mozgalom aktivistája felszereli az ötvenedik kétnyelvû utcanévtáblát az erdélyi Marosvásárhelyen 2015. március 27-én. A civilekbõl álló két csoport 2014 májusa óta küzd Marosvásárhelyen a kétnyelvû utcanévtáblákért. A hatályban lévõ törvények értelmében a kétnyelvû utcanévtáblák kihelyezése a polgármesteri hivatal feladata lenne, de Dorin Florea polgármester szerint a román közigazgatási törvény nem teszi lehetõvé kétnyelvû utcanévtáblák kihelyezését. MTI Fotó: Boda L. Gergely
Forrás: MTI
Fotó: Boda L. Gergely
Soós Zoltán, a város élére egy éve választott független polgármester nyilatkozatában a normalitás jelének tekintette, hogy egy több éve érvényben levő tanácshatározat alapján nekiláttak az utcanévtáblák lecserélésének.
Az új zománcozott táblák kivitelezésére közbeszerzést írtak ki. A kék színű táblákon felül románul, alul pedig magyarul szerepel fehér betűkkel az utca neve, és a tábla jobb oldalán azt is feltüntették, hogy milyen házszámok találhatók a következő utcasarokig. Hozzátette: egyelőre a belváros utcáinak, tereinek a tábláit cserélték ki, de folytatják a munkát.
A kétnyelvű utcanévtáblákra a magyar feliratok és a magyar szimbólumok ellen indított soviniszta pereiről elhíresült Dan Tanasa hívta fel a figyelmet
kedden az egyik közösségi portálon tett bejegyzésében.
Az AUR parlamenti képviselője aggodalmának adott hangot a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése miatt. Szerinte ugyanis jogerős bírósági ítélet helyezte 2019 áprilisában hatályon kívül a marosvásárhelyi önkormányzati testület kétnyelvű táblákról szóló határozatát. A mostani akciót pedig szerinte nem előzték meg a szükséges törvényes lépések.
A képviselő úgy vélte: az egy éve megválasztott Soós Zoltán polgármester és az RMDSZ-es városvezetés a sikertelenségét akarja azzal leplezni, hogy visszatér az egyetlen témájához, a közterületek kétnyelvű megjelöléséhez.
„Megengedhetetlen, hogy egy reformot és modernizációt remélő városban ugyanazokba az RMDSZ-es fogyatékokba ütközzünk, ahol a szobrok költöztetése, az utcák újranevezése, és az utcanévtáblák kihelyezése az egyedüli megvalósítások, míg a város román lakosai kénytelenek jó képet vágni a Soós úr által kijelölt kék sarokban” – írta a képviselő. Reményét fejezte ki, hogy elszigetelt esetről van szó, és nem akarják megint az „örökös etnikai küzdelmekbe temetni a várost az érzékenységek felszításával”.
Soós Zoltán polgármester a képviselő bejegyzésére reagálva annak a jeleit vélte felfedezni, hogy Marosvásárhely lett Dan Tanasa újabb túlélési helyszíne. Magyarázatként hozzátette:
Tanasa és társai abból élnek, hogy szítják a nemzetiségek közötti feszültséget.
– Mi nem fogunk ettől elállni, ha kell hozunk újabb tanácshatározatot, amely alapján folytatjuk a kétnyelvű táblák kihelyezését, hiszen ez a normalitás Marosvásárhelyen. Sok erdélyi településen vannak kétnyelvű utcanévtáblák. Gondolom, hogy nem lesz semmi jogi akadálya annak, hogy ezt itt is megvalósítsuk – jelentette ki a polgármester.
Romániában az önkormányzati törvény 2001 óta írja elő a többnyelvű feliratozást azokon a településeken, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. Ez a törvény csak a településnevek és az intézménynevek többnyelvű kiírásának a kötelezettségét írja elő, az utcanevekről nem rendelkezik.
Románia azonban 2008-ban olyan formában ratifikálta az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját, amelyben vállalta, hogy a hagyományos kisebbségi helyneveket is használja, amelyek mellett – szükség esetén – a hivatalos elnevezéseket is feltünteti. A charta szakértői a 2012-ben készített Románia-jelentésben külön kitértek arra, hogy
a helynevek alatt nemcsak a településnevek értendőek.
Konkrét példaként említették, hogy nem elégséges az utcák román megnevezése után odaírni a magyar „utca” szót, az utca nevét is ki kell írni a kisebbség nyelvén.
A székelyföldi város magyar lakosságának általános felháborodását váltotta ki 2015 márciusában a polgármesternek alárendelt helyi rendőrség azzal, hogy tetemes bírságot rótt ki a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) önkénteseire, akik maguk kezdtek kétnyelvű utcanévtáblákat kihelyezni. Később a bírságokat érvénytelenítette a bíróság.
Marosvásárhelyen az 1990-es etnikai konfliktusok által gerjesztett kivándorlási hullám nyomán került kisebbségbe a magyarság,
amely a 2011-es népszámláláson az összlakosság 45 százalékát tette ki.
Borítókép: A Kétnyelvű Utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! csoport és a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) aktivistája felszereli az ötvenedik kétnyelvű utcanévtáblát az erdélyi Marosvásárhelyen 2015. március 27-én