2021.08.17. 06:17
Volt-e értelme a hosszú afganisztáni háborúnak?
Az elmúlt húsz évben több mint százezren vesztették életüket a térségben.
This handout photo taken and released by the French Etat-major des Armees on August 16, 2021 shows French soldiers boarding an A400M Atlas at the Bricy Air Base, a French Air and Space Force base near Orleans, for the UAE as part of the operation "Apagan". - The military operation dubbed "Apagan", involving two French air force transport planes, a C-130 Hercules and an A400M Atlas, was launched on August 15, 2021 in order to evacuate French nationals from Afghanistan where the Taliban have taken over the country. Victorious Taliban fighters patrolled Kabul on August 16, 2021, after a stunningly swift end to Afghanistan's 20-year war, as thousands of people mobbed the city's airport trying to flee the group's feared hardline brand of Islamist rule. (Photo by Handout / various sources / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO /Etat-major des Armees " - NO MARKETING - NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS
Forrás: AFP / EMACOM / Handout
Fotó: AFP
Az amerikai küldetés célja Afganisztánban 2001-ben egyértelmű és teljesíthető volt: megtalálni és megölni Oszama bin Ladent. Miután Bin Laden elmenekült, a küldetés reménytelenül nehéz lett: újraépíteni Afganisztán társadalmát és átalakítani az afgán államot – írja a The Atlantic amerikai magazin annak kapcsán, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadások felelőseinek megbüntetése helyett egy végeláthatatlan háborúba sodorta magát az Egyesült Államok, a jelek szerint teljesen indokolatlanul – szemlézte a Magyar Nemzet.
Húsz éven keresztül küszködött, de kudarcot vallott Washington abban, hogy csökkentse a globális terror általános szintjét és egészségesebb politikai környezetet alakítson ki a muszlim világban
– írja a Foreign Affairs amerikai szaklap. A 2001-ben bevonuló amerikai hadsereg véget vetett a tálibok uralmának Afganisztánban, akik – a külföldi csapatok távozásával – egy csapásra úgy térnek vissza, mintha az elmúlt húsz évben mi se történt volna.
Az AP hírügynökség azonban rámutatott: nagyon sok minden történt. Az elmúlt húsz évben 2448 amerikai katona, 1144 további külföldi katona, 66 ezer afgán katona és rendőr, 47 245 afgán civil és 51 191 tálib lázadó vesztette életét, a háború Joe Biden amerikai elnök szerint ezermilliárd dollárjába került az Egyesült Államoknak. Ez alatt az idő alatt mintegy háromszázezer afgánt képzetek ki a harcra az amerikaiak, ám a gyors tálib hatalomátvétel arra enged következtetni: nem sok sikerrel.
Saigon 1975-ben történt eleste óta nem szenvedett el az Egyesült Államok ilyen megalázó vereséget
– véli a The Hill című lap. Az afgán kormányerők gyorsan megadták magukat, hiába sürgette őket néhány nappal ezelőtt Joe Biden: most már „saját magukért kell harcolniuk”. A The New Yorker magazin szerint az amerikai támogatás megvonása mögött politikai megfontolások is állnak: Joe Biden jól tudja, nem fog rosszul kijönni egy megnyerhetetlen háború befejezéséből, az amerikaiakat ugyanis már nem érdekli, mi zajlik Afganisztánban.
Az értelmetlennek tűnő háborúnak voltak azonban pozitív hozadékai is az amerikai sajtó szerint.
Afganisztánban és Pakisztánban megtizedeltük az al-Kaidát, amely 2005 óta nem tudott komoly támadást intézni a Nyugat ellen
– mondta az AP-nek Douglas Lute, a Fehér Ház egykori nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese. „Az Egyesült Államok kitűnően megtanulta, hogyan kell elpusztítani a terroristák menhelyeit és hálózatait” – állapítja meg a Foreign Affairs is.
Ha szigorú értelemben nézzük, mi volt a célja az amerikai bevonulásnak, akkor a küldetés részben teljesült: az al-Kaida ellen sikeresen léptek fel, Oszama bin Ladent tíz évvel később likvidálták. Ezt hangoztatja az amerikai kormányzat is. A probléma viszont az, hogy az al-Kaida korábban több szálon kötődött a tálibokhoz. Semmi sem garantálja azt, hogy a jövőben ne működnének ismét együtt
– mondta a Magyar Nemzetnek Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének a munkatársa. Mint mondta, az amerikai közvéleményt nem a kivonulás ténye, hanem annak ütemterve osztja meg leginkább, hiszen úgy tűnik, meghunyászkodva, kapkodva hagyták el az ázsiai országot. Csizmazia Gábor szerint a kivonulásnak geopolitikai következményei is lehetnek, hiszen a vákuumot Kína töltheti be, amely el fogja ismerni a tálibok hatalmát.
Borítókép: Afganisztánból hazarepülő katonák