Újabb mesekönyvvel érzékenyítene az LMBTQ-lobbi

„Látjuk, hogy Nyugat-Európában már a gyermekeket is be akarják vonni a különböző irányzatok propagandáiba, de véleményünk szerint ezek a hálószobába, nem pedig a gyerekszobába való kérdések”

– reagált a Magyar Nemzetnek Nacsa Lőrinc, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szóvivője annak kapcsán, hogy újabb, a szexuális kisebbségekkel kapcsolatos érzékenyítő gyermek mesekönyv jelent meg. A kormánypárti politikus leszögezte: pártja élet- és családpárti politikai közösségként Magyarország alaptörvényét tartja irányadónak. Elmondta, hogy a gyermekek védelme kiemelt feladat mind fizikai, mind lelki és szellemi értelemben.

Dúró Dóra független országgyűlési képviselő, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta, hogy katasztrofális folyamatnak tartja azt, ami történik, ami ellen a leghatározottabban fel kell lépni.

„A fiatalok gondolkodásmódját befolyásolja, hogy mit olvasnak, hallanak és látnak, ezért az LMBTQ-propaganda népszerűsítése mindenképpen veszélyes a társadalomra”

– hívta fel a figyelmet a képviselő.

Dúró Dóra szerint egyáltalán nem meglepő, hogy a balliberális érzületű írók és költők kiállnak a most megjelent könyv mellett, hiszen köztudott, hogy a baloldal támogatja a genderpropagandát, illetve az LMBTQ-lobbi agresszív nyomulását. Mint mondta, a Mi Hazánk Mozgalom határozottan fellép ez ellen: példaként említette, hogy pártja sikeresen akadályozta meg, hogy a Pride-vonulás a szokásos útvonalon történjen, így a szimbolikus tereket, mint az Andrássy út, a Bajcsy-Zsilinszky út vagy a Deák tér, sikeresen lefoglalták. „Ennek köszönhető, hogy legalább ezeken a közterületeken nem fognak vonulni.”

A képviselőnő azt is elmondta, hogy ugyanilyen módszerekkel, minden jogi lehetőséget megragadva szeretne a párt fellépni az LMBTQ-lobbi nyomulása ellen, hiszen az, hogy a hálójukat már a gyerekekre is ki akarják vetni, különösen veszélyes és káros.

Arra a kérdésre, hogy a most megjelent, szivárványcsaládokat népszerűsítő mesekönyv ellen terveznek-e fellépni, Dúró Dóra közölte: mindenképpen tiltakozni fognak, ennek konkrét formájáról azonban nem adott tájékoztatást.

A lap baloldali politikusokat is szeretett volna megkérdezni arról, mit gondolnak a most megjelent mesekönyvről és az azt övező kampányról, azonban lapzártáig nem válaszoltak a kérdésekre.

Május utolsó vasárnapján, éppen gyermeknapon jelentette be a Szivárványcsaládokért Alapítvány a Facebook-oldalán, hogy Micsoda család! címmel szivárványcsaládokról szóló mesekönyvet adott ki. Mint írják, „minden kisgyerek, így a szivárványcsaládokban élő kisgyerekek is megérdemlik, hogy egy mesében magukra és szüleikre ismerjenek”.

Az alapítvány közlése szerint azért időzítette éppen gyermeknapra a bejelentést, mert ez a gyerekek és a családok ünnepe, ezért ez egy jó alkalom arra, hogy beszéljünk arról a sok száz gyerekről, aki ma is szivárványcsaládban él Magyarországon.

Mint írják, a meséket Lawrence Schimel amerikai író írta, akinek több mint 120 könyve jelent már meg. Állításuk szerint a Micsoda család! sikerének egyik kulcsa, hogy új megközelítésben, egyszerű, hétköznapi jeleneteken keresztül mutatja be a szivárványcsaládok életét. A meséket Szabó T. Anna József Attila-díjas költő fordította, a kötet szerkesztője pedig Boldizsar M. Nagy. A könyv megjelenését hatnapos kampány előzte meg, amelyben kortárs magyar írók, költők, meseírók és műfordítók vallottak arról, hogy mit jelent nekik a család, miért sokfélék a családok, és mit jelentenek a gyerekeknek. A Szivárványcsaládokért Alapítvány közösségi felületein megjelent videókban a kötet fordítója, Szabó T. Anna mellett Berg Judit, Dániel András, Dragomán György, Fiala Borcsa, Finy Petra, Grecsó Krisztián, Nádasdy Ádám, Nádori Lídia, Parti Nagy Lajos, Péterfy-Novák Éva, Péterfy Gergely, és Tompa Andrea szólalt meg.

Mint ismert, tavaly szeptemberben óriási vihart kavart a Labrisz Leszbikus Egyesület gondozásában megjelent Meseország mindenkié című mesekönyv. A vitatott kötetben többek között meleg, leszbikus, transznemű, roma, örökbefogadott, hallássérült és idős hősökkel is találkozhatnak a magyar gyerekek, míg a heteroxeuális karaktereket mint gonosz szereplőket jelenítik meg.