Már csak szavak szintjén fontosak a külhoni magyarok a Jobbiknak

Így működik a baloldali összefogás: Gyurcsány Ferenc diktál, a többiek pedig meghunyászkodva követik. Ha bárki azt hiszi, hogy a szivárványkoalícióban Gyurcsányon kívül bárkinek szava van, az óriásit téved – mondta a Magyar Nemzetnek Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára arról, hogy a Jobbik továbbra sem szólalt fel az ellen, hogy a DK a határon túli magyarok ellen uszít. Vadai Ágnes például nemrég egy online sajtótájékoztatón a következőket mondta a kárpátaljai magyarokról: „Jönnek! Felvenni a nyugdíjat, vásárolni, és a hírek szerint oltakozni is.” Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese pedig nem tartja igazságosnak „emberek kezébe adni a döntést a haza sorsáról, akik soha nem éltek itt, nem itt nevelnek gyereket, nem itt fizetnek adót, és semmilyen formában nem viselik a döntésük következményét”. Fekete-Győr András hiába beszélt konszenzusról a külhoni magyarok támogatásának kérdésében egy interjúban, Arató rögtön megcáfolta a momentumos elnök szavait.

„Nevetséges és szánalmas, hogy az ellenzéki »összefogás« még kívülre sem igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy valóban összefogás lenne közöttük. Elvtelen emberek gyülekezete, akiket csak a hatalom érdekel”

– közölte az államtitkár, aki szerint Jakab Péter valótlanságot állít, amikor azt mondja, van konszenzus a szivárványkoalíció pártjai között a külhoni magyarok szavazati jogának biztosítása ügyében.

Potápi Árpád János kiemelte: szégyenteljes és megdöbbentő, hogy ezekben a vészterhes időkben, amikor a kormány minden erejével a járvány ellen küzd, a DK-nak arra van ideje és energiája, hogy magyart magyar ellen uszítson, a Jobbik pedig ezt szó nélkül tűri. Hozzátette: a 2011-ben elfogadott új alaptörvény világosan kimondja, hogy Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, a külhoni magyarokkal való törődés tehát alaptörvényben rögzített kötelességünk. A baloldalra utalva úgy fogalmazott: nem árt, ha tudjuk, hogy akinek nem fontos az egyik magyar, annak előbb-utóbb a másik sem lesz az. Az oltásokkal kapcsolatban az államtitkár azt mondta: Amint Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is fogalmazott a napokban,

fontos, hogy miután mindenkit, aki regisztrált, beoltottunk, a külhoni magyarokat is segítsük oltáshoz jutni. Ez gyakorlatilag a kárpátaljai magyarokat jelenti, mivel a többi szomszédunknál jó ütemben haladnak az oltással.

A lap megkereste a Jobbikot is az ügyben, választ azonban nem kaptak. A Magyar Nemzet többek között azt szerette volna megtudni a párttól, miért nem szólalnak fel a DK uszításai ellen, ha valóban a határon túli magyarok szavazati jogának biztosítását is szeretnék képviselni, és ha a szövetséges pártjukkal egy ilyen kérdésben láthatóan nem is lesz konszenzus, miért ragaszkodnak továbbra is Gyurcsány Ferenc oldalán indulni a 2022-es választásokon. Utóbbi azért is fontos, mert az egykor jobboldali párt január 6-án közzétette a közös kormányzás alapelveit, amelyben az is szerepel, hogy a „külhoni magyarokat az általuk meghatározott célok mentén szolgálja”.

Mindez azért is meglepő nyilatkozat a Gyurcsánnyal szövetséges párt részéről, mivel

a Jobbik elnökének tavaly márciusi, a Válasz Online-nak adott interjújából az derült ki, Jakab Péter szerint nem feltétlenül kell szavazati jog a határon túliaknak.

„Az, hogy akik nem itt adóznak, hogyan szóljanak bele az itteni politikába, szavazat szintjén, netán szószóló útján, ez legitim vita lehet” – mondta az akkor frissen kinevezett pártelnök. Ráadásul az interjú után két hónappal a parlamenti vita azonnali kérdések órájában Jakab Péter azt bírálta felszólalásában, hogy a kormány 36 milliárdot költ határon túli gazdaságfejlesztő programokra.