A nőpártiság is képmutatásnak bizonyult a baloldalon

Címkék#Nők #ellenzék #baloldal #Gyurcsány Ferenc

Óriási a kontraszt a baloldal kommunikációja és gyakorlata között, hiszen amikor befutó helyekről van szó, nem a női kvóta, hanem pusztán az erősorrend érvényesül – mondta Kiszelly Zoltán arról, hogy a miniszterelnök-jelölti előválasztáson eddig csak férfiakat indítottak a baloldali pártok. A XXI. Század Intézet regionális igazgatója szerint ugyanakkor nem az a lényeg, hogy ki lesz Orbán Viktor kihívója, hanem hogy kinek lesz a legtöbb mandátuma a baloldalon, márpedig Gyurcsány Ferenc egyértelművé tette, hogy erre a pártja tart igényt.

Több nőt a politikába! – harsogja évek óta a baloldal, amely egyúttal hímsovinizmussal, sőt egyenesen nőgyűlölettel vádolja a kormánypártokat.

Ehhez képest meglehetősen visszásan hat, hogy a miniszterelnök-jelölti előválasztáson eddig csak férfiakat indítottak a baloldali pártok: a Jobbik Jakab Pétert, a Mindenki Magyarországa Márki-Zay Pétert, a Momentum pedig Fekete-Győr Andrást

– utóbbinál a legfeltűnőbb a szlogen és a valóság közötti különbség, hiszen a 106 egyéni körzetből mindössze 16-ban, azaz a választókerületek nagyjából 15 százalékában indított női jelöltet a párt a 2018-as országgyűlési választáson. Persze nem csoda, hogy a nők nagyobb politikai szerepvállalását sürgető baloldali pártoknak alig van miből meríteniük: a Mindenki Magyarországa hétfős elnökségében egy, a Jobbik kilencfős elnökségében ugyancsak egy, míg a Momentum hétfős elnökségében is csupán két nő található.

„Óriási a kontraszt a baloldal kommunikációja és a gyakorlata között, ahol uniós mintára évek óta követelik, hogy a politikában, de a cégek vezetésében, felügyelő bizottságaiban is legyenek női kvóták” – mondta a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán. A XXI. Század Intézet regionális igazgatója rámutatott:

ez ugyanolyan álszent, farizeus dolog, mint amikor a milliókat kereső pártelnökök a szegényekre hivatkoznak, hiszen amikor befutó hetekről van szó, akkor nem a női kvóta, hanem pusztán az erősorrend érvényesül.

„Amikor vasárnapi beszédeket kell tartani, akkor jönnek a nők meg az isztambuli egyezmény, de amikor a lista elejéről van szó, mindez már nem számít” – fogalmazott Kiszelly. Megjegyezte:

csak a legutóbbi időben Varga Judit igazságügyi vagy Novák Katalin családokért felelős miniszteri megbízása mutat rá, hogy éppen a nőgyűlölettel vádolt Fidesznél történik ennek az ellenkezője.

A XXI. Század Intézet regionális igazgatója a baloldal további két lehetséges, ám még nem hivatalos miniszterelnök-jelölti aspiránsáról, Dobrev Kláráról és Karácsony Gergelyről úgy fogalmazott: Dobrev esetében sem a női kvóta, hanem az számít, hogy „a családhoz tartozik”.

„Bár Karácsony tavaly októberben utalt rá, hogy Szabó Tímea lehet a Párbeszéd jelöltje, ezt aligha lehet komolyan venni. Sokkal inkább arról van szó, hogy Szabó Tímeának plusz egy befutó helyet biztosítsanak, hogy plusz egy »elvtársnak jusson a vörös segélyből«” – mondta.

Kiszelly Zoltán szerint ugyanakkor nem az a lényeg, hogy ki lesz Orbán Viktor kihívója, hanem hogy kinek lesz a legtöbb mandátuma a baloldalon, márpedig Gyurcsány Ferenc egyértelművé tette, hogy erre pártja tart igényt. Emlékeztetett rá, hogy Lenin halála után a Szovjetunióban is „előválasztás” zajlott a kormányfői posztért, amiben Sztálin nem vett részt, „csupán” a pártfőtitkársághoz ragaszkodott. Miközben viszont Trockij, Buharin és Kamenyev legyalulták egymást a miniszterelnöki pozícióért, Sztálin oly mértékben megerősödött, hogy később könnyedén állította félre őket.

„Gyurcsány nem véletlenül hangoztatta legutóbbi évértékelőjén, hogy a DK tízéves és egymillió szavazója van. A kétmillió ellenzéki szavazó alapján ez annyit jelent, hogy a helyek fele az övé. Ekkor pedig már mindegy, hogy ki a miniszterelnök-jelölt, valójában ő a főnök” – összegzett Kiszelly Zoltán elképesztőnek nevezve, hogy a többi baloldali párt még most sem lát át Gyurcsány – a maga szempontjából zseniális – hatalomtechnikai húzásán.