Theresa May: azt szeretnénk, ha maradnának a külföldi EU-állampolgárok

A brit miniszterelnök szerint London azt szeretné, ha a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése után is Nagy-Britanniában maradnának a külföldi EU-állampolgárok.

Theresa May, aki pénteken Firenzében mondott beszédet kormányának célkitűzéseiről a Brexit utáni időszakra, kijelentette: Nagy-Britannia értékeli és köszöni a külföldi EU-munkavállalók hozzájárulását a britek jólétéhez. Hozzátette: elsődleges feladatának tekinti, hogy a Nagy-Britanniában élő több mint 3 millió külföldi EU-polgár ugyanolyan feltételekkel maradhasson az országban a Brexit után is, mint eddig.

May kijelentette: egyértelmű és valós garanciát kíván nyújtani a más EU-országokból érkezett munkavállalók jogainak érvényesülésére.

Alig burkolt utalást tett ugyanakkor arra, hogy a brit kormány álláspontja szerint a külföldi EU-munkavállalók jogaival összefüggő kérdések a Brexit után a brit bíróságok hatáskörébe tartoznak majd. Theresa May azt mondta: kétli, hogy bárki, akinek tényleges tapasztalatai vannak az Egyesült Királyságról, kétségbe vonná a brit bíróságok függetlenségét vagy azt a szigort, amellyel a brit bírósági rendszer az emberek jogainak érvényesülése felett őrködik.

Ez a kérdés vita forrása London és az EU között. Az unió ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-polgárok ügyében továbbra is a Európai Unió Bíróságáé legyen a végső szó, a brit kormány viszont ezt határozottan elveti.

A Brexit után közvetlenül következő időszakról szólva Theresa May azt mondta, hogy szükség lesz majd átmeneti időszakra. A brit kormányfő szerint ugyanis a brit EU-tagság megszűnésének várható időpontjában, 2019 márciusában még sem az Egyesült Királyság, sem az Európai Unió, sem az EU-tagállamok nem lesznek abban a helyzetben, hogy zökkenőmentesen meghonosíthassák az új kapcsolatrendszert megalapozó feltételrendszer számos elemét, és a jövőbeni kapcsolatokat szabályozó megállapodás ratifikálásához is idő kell.

May szerint mindemellett az embereknek és az üzleti vállalkozásoknak az Egyesült Királyságban és az EU-ban egyaránt hasznos lenne egy ilyen időszak, amely alatt zökkenőmenetesen, rendezett módon alkalmazkodhatnak az új feltételekhez.

A brit kormányfő szerint az átmeneti időszakban a két fél továbbra is a jelenlegi feltételekkel férne hozzá egymás piacaihoz, és e "szigorúan korlátozott időtartamra" szóló átmeneti szakasz kereteit az EU mostani szabályai és szabályozási előírásai jelentenék.

Azt, hogy az átmeneti időszak meddig tart, az határozza majd meg, hogy mennyi időbe telik a jövőbeni kapcsolatrendszert megalapozó új eljárásrendek és rendszerek előkészítése és bevezetése. Időbe telik például az új brit bevándorlási szabályok kidolgozása és az ellenőrzés visszaszerzése a brit határok felett - fogalmazott a brit miniszterelnök.

Hozzátette, hogy az átmeneti időszakban érkező külföldi EU-munkavállalók is élhetnek és dolgozhatnak Nagy-Britanniában, de számukra akkor már regisztrációs rendszer lesz érvényben. Theresa May szerint ez az új bevándorlási rendszer előkészítésének egyik alapvető fontosságú eleme lesz.

A brit kormányfő szerint mindezen meggondolások alapján jelenleg hozzávetőleg kétévnyi átmeneti időszakkal lehet számolni a brit EU-tagság megszűnése után.

A brit üzleti szektor a Brexit-folyamat elindulása óta követeli a kormánytól egy ilyen átmenet biztosítását, tartva attól, hogy a brit EU-tagság átmeneti időszak - és esetleg megállapodás - nélküli megszűnése súlyos károkat okozó sokkhatásként érné a brit gazdaságot.

Pénteki firenzei beszédében Theresa May kijelentette: Nagy-Britannia eleget tesz mindazon pénzügyi kötelezettségeinek, amelyeket uniós tagsága idején az EU-val szemben vállalt.

May nem részletezte számokra lebontva e pénzügyi kötelezettségeket, de kijelentette: az ezzel összefüggésben elhangzott eddigi nem hivatalos állítások "eltúlzottak", és "nem segítik" az előrelépést a tárgyalásokon.

A Financial Times című londoni gazdasági napilap bennfentes forrásaira hivatkozva a minap azt írta, hogy a brit kormány 20 milliárd eurós végső EU-költségvetési befizetés felajánlását tervezi, a Downing Street szóvivője azonban ezt az értesülést "találgatásnak" minősítette.

A brit kormányfő pénteki beszédében erről csak annyit mondott: nem szeretné, ha Nagy-Britannia EU-partnerei attól tartanának, hogy a brit EU-tagság megszűnése miatt többet kellene befizetniük az Európai Unió költségvetésébe, vagy onnan kevesebbet kapnak a jelenlegi uniós költségvetési időszak hátralévő idejében.

Theresa May ezzel kimondatlanul, de egyértelműen arra utalt, hogy Nagy-Britannia a 2020-ban lejáró jelenlegi EU-költségvetési időszak végéig eleget tesz befizetési kötelezettségeinek.

Egybehangzó vélemények szerint a brit kormányfő az Európa-szerte feszült figyelemmel várt beszéddel igyekezett friss lendületet adni a Brexit feltételeiről Brüsszellel folyó, meglehetősen vontatottan haladó tárgyalásoknak, elsősorban abban a reményben, hogy a közeljövőben lehetővé válhat a tárgyalási folyamat második szakaszának elkezdése Nagy-Britannia és az Európai Unió jövőbeni kereskedelmi kapcsolatairól. Az EU ezt ahhoz köti, hogy előbb érdemi előrelépés történjen a brit kilépés feltételrendszeréről folyó tárgyalásokon, beleértve a brit pénzügyi kötelezettségek rendezését.

Az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója méltatta a brit miniszterelnök pénteki beszédének konstruktív szellemiségét, s nyíltnak mutatkozott a Theresa May által javasolt átmeneti időszakkal kapcsolatban, amely Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése után lépne életbe.

 "Minél hamarább meg tudunk állapodni a különböző kérdésekben a szabályozott kilépésről, valamint az Egyesült Királyság által szorgalmazott lehetséges átmeneti időszak feltételeiről, annál hamarább folytathatunk konstruktív tárgyalásokat a jövőbeli kapcsolatokról" - emelte ki Michel Barnier Brüsszelben Theresa May Firenzében mondott beszédére reagálva, amelyben a brit miniszterelnök kormányának célkitűzéseiről beszélt a Brexitet követő időszakra vonatkozóan.